Nép. dicső kiszenvedett nép,
Oh emeld föl homlokod!
Nézz az égre istenedhez,
És köszönd meg e napot
És kiáltsd el, hogy reá le-
Hulljanak a koronák,
S hallja meg ég, pokol és föld -
Éljen a köztársaság!

Reng a föld, visszhangzik a lég,
Elbujdosnak a sasok;
A bérc kevély cédrusának
Koronája csikorog.
Az isten beszél a földdel,
Ki ne hallaná szavát?
Mert az isten szava örök:
Éljen a köztársaság!

Az itélet napja jött el,
A jóslat teljesedik:
"Bűnben elfolyt ezredév, de
Nem a kétezredik."
Eljött az itélőbíró,
A megbántott nép s kiált:
Vesszen a bűn, légyen erkölcs.
Éljen a köztársaság!

Nem halljátok a leszállott
Igazságnak angyalát?
S mely a sírokat kinyitja,
Az idéző trombitát?
Fölkel a történet, a mult
A temetett gonoszság,
És kétségbeesve hallja:
Éljen a köztársaság!

És ti, a kor rákfenéi,
Királyok - le veletek!
Nincs a földön és alatta,
Nincs sehol menhelyetek.
Fölvet a sír és a kunyhó?...
Ott a nép, ott van birád!
Vesszen a bűn szabadalma,
Éljen a köztársaság!

Le veletek a pokolnak
Érdemelt lángjaiba!
Fejeteken olvadozzon
Koronátok aranya!
E pokol... a nép emléke
S átka, mely rátok kiált:
Vesszen a bűn, legyen erkölcs,
Éljen a köztársaság!

Nép, kiszenvedett magyar nép,
Oh emeld fel homlokod,
Nézz az égre istenedhez,
És köszönd meg e napot!
És kiáltsd el, hogy reá el-
Halványuljon a világ,
S csodálkozva mondja veled:
Éljen a köztársaság!

 


Elemzések

A költemény alapvetően politikai tematikájú, mely a köztársaság eszméjét és értékét dicsőíti. A versben megjelennek az alábbi irodalomtudományi összefüggések:

1. Magyar irodalom:
- A költői hang és a vers szerkezete közelebb áll a romantika stiláris jegyeihez. A közel negyven soros költemény hagyományos versezést alkalmaz.
- A szövegben feltörő érzelmek és lelkiállapotok, valamint az istenséghez intézett imádságos képzetek a költői romantika jegyében íródtak.
- A versben szereplő követelések és felhívások hagyományosan fontosak a magyar irodalomban, például a nemzeti szabadság vagy az elnyomás elleni lázadás kifejezése.
- A múlt idő és a történelem felfedezése további jellemzője a magyar irodalomnak.

2. Nemzetközi szépirodalom:
- A költeményben a mitológiai és bibliai utalások, például az ég, a pokol, az isten, az angyalok előfordulása a vallási irodalomban gyakori motívumok.
- A versben felbukkan a természeti képek használata, például a rengő föld, a lég visszhangja, a bérc kevély cédrusának koronája, ami az romantikus természeti irodalomban gyakori motívum.
- A költői követelések és a szociális feszültségek kifejezése a társadalmi kritika jegyében író alkotásokra utal a világirodalomban is.

A költemény általánosan nézve politikai és társadalmi üzenettel bír, amely a köztársaság eszméjét, függetlenségét és az erkölcsiség fontosságát hangsúlyozza. A vers sajátosan "emelt" és elidegenített hangot használ, hogy kifejezze a költői és emocionális elkötelezettséget a köztársaság eszméje iránt.

A vers, Vajda János "Éljen a köztársaság" című műve, teológiai szempontból keresztény üzenettel rendelkezik, és a vallásos elemeket felhasználva fogalmazza meg a politikai eszméket. A költemény a nép szerepét hangsúlyozza, és arra ösztönzi a népet, hogy emelje föl homlokát, nézzen az égre istenéhez, és köszönje meg a pillanatot, amikor a köztársaság létrejöhet.

A bibliatudomány szempontjából a vers az isteni parancsok és üzenetek komplexitására utal. Az isten beszél a földdel, és a népnek meg kell értenie és követnie az isteni üzeneteket. Az ószövetségi "az itélet napja" kifejezés utalhat a bibliai ígéretek beteljesedésére és a bűn megtorlására. A vers arra utal, hogy az embereknek meg kell bánniuk bűneiket, és a köztársaságban az erkölcsi értékeknek kell dominálniuk.

A patrisztika nézőpontjából a vers kifejezi a keresztény hit és erkölcsi elvek fontosságát. Az isteni üzenetek iránti hallgatásra és engedelmességre való utalás megfelel a patrisztika ideáinak, amelyek szerint Isten törvényeivel összhangban kell élnünk.

A skolasztika szempontjából a vers hangsúlyozza a tévedések és bűnök megítélését. A bűnben töltött időszakot utal az emberi történelem korábbi hibáira, ahol az erkölcs hiánya és a korrupt hatalom dominált. A vers arra ösztönzi a népet, hogy vetessen véget ezeknek a tévedéseknek és bűnöknek, és hogy tartsa feljebb az erkölcs és a köztársaság eszméjét.

A versben megjelenő isteni ígéretek és ítéletek hangsúlyozzák a vallásos és etikai elvek fontosságát a társadalmi és politikai életben. A versben megfogalmazott követelmények, hogy a nép emelje föl homlokát, nézzen fel az égre, megtisztítsák a bűnöt és köszönje meg az életet, támogatják az erkölcsi értékek és az isteni törvények követését.

Egy másik nézőpontból pedig a vers a társadalmi igazságosság és demokrácia fontosságát hangsúlyozza a köztársaság eszméjével. Arra ösztönzi a népet, hogy követelje a bűnök megtorlását és a korrupt hatalmasságok megbüntetését. Az "éljen a köztársaság" jelszó pedig a politikai változások és az emberek részvételének fontosságát hangsúlyozza a társadalomban.

Összességében a vers vallásos és etikai értékekkel rendelkezik, és hangsúlyozza az isteni üzenetek és az erkölcsiség fontosságát a politikai életben. A vers több nézőpontból is értelmezhető, és különböző teológiai irányzatokból megközelítve is érvényes üzenettel bír.

A költő, Vajda János "Éljen a köztársaság" című versében a természettudományos szempontok a következőképpen jelennek meg:

1. Az első sorokban a költő arra buzdítja a népet, hogy emelje fel homlokát és tekintsen fel az égre istenéhez. Ez felidézheti az asztrofizikában végzett kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a csillagok, bolygók és más égitestek megismerését.

2. A második versszakban a költő az isten és a föld közötti kommunikációt említi, ami utalhat a környezettudomány területére. A föld és az emberi tevékenységek hatása az éghajlatváltozásra, a szennyezésre és a természeti katasztrófákra.

3. A harmadik versszakban az itélet napjának eljöttét hangsúlyozza a költő, ami arra utal, hogy az emberiség felelősségre vonása a fajok kihalását és az ökológiai egyensúly megbomlását illetően. Ezzel a természettudományos kutatások eredményeivel valószínűleg a biodiverzitás és a fenntarthatóság területét érinti.

4. A negyedik versszakban a költő az igazságnak "leszállott angyalát" említi, amely a természettudományos felfedezésekre utalhat. Az új ismeretek és technológiák segítségével felismerjük a múlt hibáit és lehetőségünk van változtatni a jövőn.

5. Az ötödik versszakban a költő a korrupt királyokat kritizálja, akiknek nincs menedékük az emberi igazságszolgáltatás elől. Ez a tudományos kutatások által előrehozott technológiai fejlődésre utalhat, amely lehetővé teszi az elnyomott népek számára az igazságszolgáltatás rendszerének javítását.

6. A hatodik versszakban a költő a pokol és a korrupt királyok sorsára utal, akik az emberi igazságszolgáltatás előtt felelősségre vonhatók. Ez a társadalom és a természet közötti kapcsolat mélyebb megértésére utalhat, amely a modern környezettudomány eredménye.

7. A hetedik és nyolcadik versszakban a költő arra buzdítja a népet, hogy emelje fel homlokát, köszönd meg a napot és kiáltsa el, hogy éljen a köztársaság. Ez egy optimista és örömteli üzenet, amely a tudományos kutatások és az új felfedezések nyújtotta reményre utalhat. A köztársaság maga is egy politikai rendszer, amely a függetlenséget és a demokráciát jelképezi - ezek pedig fontos alapelvek a modern természettudományos kutatások és felfedezések számára is.

Összességében tehát a "Éljen a köztársaság" vers természettudományos szempontból számos témát és utalást tartalmaz, amelyek összekapcsolhatók a mai természettudományos felfedezésekkel és a tudományos kutatás legfrissebb eredményeivel.