A vers Vajda János nevével lesz azonosítva, aki a 19. században élt magyar költő volt. A vers Bakonyi legényről szól, akit szomorú nótát fújó északi szél kísér az őszi levél zördülése mellett. A legény szívében egy zsivány bánat ébred minden alkalommal, amikor az őszi levél hallatik. A legény távol a sűrűn lakott területeken, a korcsok ajkai közötti körzetben, egy dal hallható, azonban ez nem vidítja fel. A legény meg-megrázza új bojtos szürke kabátját, és gyorsan lenyomja a barna süveget. Ezen kívül fejét is megrázza, majdnem rezeg a haja, mert nagy baj lehet a szívének. Ha a megye megbocsájtaná neki, soha nem látná többé Bakony hegyét. A legény kis Erzsit elveszítené, aki a szívének záloga, és a falu urával kellene szolgálnia. Azonban újra erős szél fúj, és ő is csatlakozik a vidám cimborákhoz énekben.
A vers alapján az alábbi összefüggéseket lehet feltárni:
1. Stilisztikai szerkezet: A vers nyolc verses szakaszra osztható, amelyek mindegyike ritmikusan szervezett, tényszerű stílussal íródott.
2. Hangulat: A vers általánosan szomorú hangulatot közvetít. A legény fájdalmasan énekel a széllel és az őszi levéllel együtt. A szél és az őszi levél zöreje tovább erősíti a szomorúságot.
3. Motívumok: A versben találunk több motívumot, mint például az északi szél, az őszi levél, a zsivány bánat, a Bakony hegye, valamint kis Erzsi és a falu úrnője.
4. Tematika: A versben a költő a leány elvesztésének traumáját és a társadalmi különbségek miatti szívességet mutatja be.
5. Szimbólumok: Az északi szél, az őszi levél és a Bakony hegye a természeti elemek szimbólumai lehetnek az elveszett szerelemre és a veszélyeztetett boldogságra utalva.
6. Nyelvhasználat és formai elemek: A vers nyelvezete egyszerű és általánosan értelmezhető. Nem használ szimbolikus vagy allegorikus nyelvezetet. A versben észrevehető az assonáns (zsivány-bánat, rázza-szinte, gyorsan-barna) és a rím (szél-levél, kél-rul) használata.
7. Kapcsolódás más művekhez: Vajda János versei sokszor beszélnek a természetről, az emberi érzelmekről és a társadalmi viszonyokról, így beolvad a romantika stílusába és azon népi költészethez, amely a 19. században népszerű volt Magyarországon. A "Bakonyi legény" témája is hasonlít más kortárs vagy korabeli művekéhez, amelyekben a szerelem, a társadalmi különbségek és az elszakadás motívuma jelen van. Ezek az összefüggések a nemzetközi romantikus irodalommal is kapcsolódnak.
8. Társadalmi kontextus: A vers tükrözi a 19. századi Magyarország társadalmi viszonyait, ahol a gazdagabb rétegek és a szegényebb rétegek között jelentős különbségek voltak. Az egyén szabadsága korlátozott volt, és a társadalmi helyzete határozta meg az esélyeit és boldogságát.