Egy borházra

Társas öröm kápolnája,
Gondok temető kriptája,
Barátságot éltető lak!
Adj írt a mult sebeinek,
Szebb reményt a rút jelennek,
Jobb kedvet a bús magyarnak!

       A pince fölé

Föld alá jutunk maholnap,
Hol nem lesz bor, leány, nóta.
Vigasztaljon addig a csap,
S hogy ne féljünk a föld alatt:
Járjunk ide szoktatóba.

 


Elemzések

A vers első részében, a "Társas öröm kápolnája" és a "Gondok temető kriptája" szövegrészletek kapcsolódnak a természettudományhoz. A mai természettudomány legfrissebb felfedezései között találhatunk olyan területeket, mint a neurobiológia és az agykutatás, amelyek segítségével egyre jobban megérthetjük az emberi kapcsolatok kialakulását és működését. A társas öröm és a gondok szentélyei lehetnek a központi idegrendszerünkben, ahol a különböző érzelmek és élmények feldolgozásra kerülnek.

A vers második részében a "Föld alá jutunk maholnap" szövegrészlet arra utalhat, hogy az emberiség folyamatosan kutatja a mélyebb régiókat is, például a földkéreg és az óceán mélye felé történő lehatolással. A mai technológia lehetővé teszi, hogy felfedezzük ezeket a területeket és tanulmányozzuk a bennük található életformákat és más jelenségeket. A "Hol nem lesz bor, leány, nóta" rész pedig arra utalhat, hogy a föld mélyén nem található meg a természeti környezet, amely alkalmat ad a szórakozásra és élményekre, azonban a mai kutatások segítségével mégis megismerhetjük ezeket a területeket.

A "Járjunk ide szoktatóba" részlet arra utalhat, hogy a természettudomány területén a felfedezéseink során rögzített tudást és tapasztalatokat tanuljuk meg és alkalmazzuk. A kutatások során új technikákat és módszereket fejleszthetünk ki, amelyek segítségével még mélyebben megérthetjük a természetet és annak működését.

Összességében, bár a vers nem közvetlenül hivatkozik a mai természettudományi felfedezésekre, mégis érzékelteti a természettel való kapcsolatunkat és annak felfedezésének fontosságát. A természettudomány legújabb eredményei lehetővé teszik számunkra, hogy egyre közelebb kerüljünk a természethez és annak működéséhez, megértsük az emberi kapcsolatokat, és felfedezzük a mélyebb régiókat is.

A vers teológiai szempontból több réteget is tartalmaz. Elsőként megemlíthetjük a bibliatudomány szempontját, hiszen a versben utalás van a "mult sebeire", a "rút jelenre" és a "jobb kedvre a bús magyarnak". Ezek az utalások lehetnek a bűnökről és a tragédiákról szóló bibliai történetekre, amelyek az emberek múltbeli cselekedeteinek következményeit jelképezhetik. A versben szereplő "borház" és "pince" utalhatnak a bűn és halál helyei szimbólumaként, ahol az emberek függnek a mulandó, földi örömökön. A "csap" pedig a föld alatti szoktatón keresztül arra utal, hogy az embernek még az földi életben táplálnia kell a lelkét és kellően felkészülnie a halálra.

A patrisztika nézőpontjából megemlíthetjük, hogy a versben szereplő "borház" és "pince" jelenhetnek meg a lélek állapotának metaforájaként. A "borház" lehet a lélekben megtapasztalt öröm és boldogság helye, míg a "pince" a bűn és szenvedés helye. A versben említett "gondok" és "bús magyar" utalhatnak az emberi lélek szenvedéseire és a megváltást vágyó, bűnbánó emberre.

A skolasztika nézőpontjából szemlélve a versben hallható kontrasztok (például a "borház" és "pince", vagy a "mult sebei" és "rút jelene") kifejezhetik az emberekben meglévő isteni rend eltorzulását és a bűn következményeit. A versben szereplő "barátságot éltető lak" és a "jobb kedvet a bús magyarnak" utalhatnak a megtérés és az isteni szeretet ajándékaira, ami a lelket boldoggá és reménnyel telié teszi.

Ezenfelül más megközelítésben is értelmezhetjük a verset. Például a borház és pince lehet a földi javak és földi örömök jelképei, amelyek mindig csak ideiglenesek és mulandók. A gondok temető kriptája pedig a bánat és szenvedés helye lehet, amit az emberi életben tapasztalhatunk. A vers hívhat arra, hogy az örömöt és boldogságot ne csak a földi dolgokban keressük, hanem az Istennel való kapcsolatban, hiszen ő az, aki a valódi vigasztalást és reményt adja az embernek.

Ezek csak néhány lehetőség a vers teológiai szempontú értelmezésére, de mindenki más személyes élményeitől és vallási szemléletétől függően változhat az értelmezés is.

A vers vizsgálata során a magyar és nemzetközi szépirodalom területén számos összefüggésre lehetünk figyelemmel. Az alábbi elemzésben a vers nyelvi, tematikai és stíluselemekre, valamint a szerző műveinek kontextusára fókuszálunk.

1. Nyelvi elemek:
- Az alkalmi vers jellegzetes nyelvi kifejezéseket használ, például az "adj" című sorközben.
- Az archaikus nyelvezet, például az "adj", "éltető" vagy "jobb kedvet" használata a klasszikus és romantikus irodalmi hagyományokat idézi.
- A versben található szójátékok, például a "Vigasztaljon addig a csap" vagy a "Járjunk ide szoktatóba" a humor és a játékosság hatását erősítik.

2. Tematikai elemek:
- A vers az alkoholhoz és az alkoholtartalmú italhoz kapcsolódik, úgy mint a borház, a bor vagy a csap. Ez az alkohol mint témakör a világirodalomban is gyakran jelenik meg, például a francia irodalomban Baudelaire munkáiban vagy Hemingway és Fitzgerald regényeiben.
- A versben említett társas öröm, barátság és remény tematikája szintén gyakran megtalálható a világirodalomban, például Shakespeare komédiáiban vagy Jane Austen regényeiben.

3. Stíluselemek:
- A vers rímképlete, strófaszerkezete és ritmusa a hagyományos magyar költészeti hagyományokat követi.
- Az alkalmi vers könnyed és humoros hangvételű, ami a magyar irodalomban például József Attila vagy Kosztolányi Dezső műveiben is fellelhető.
- A vers személyes hangvételű, ami az alkalmi költészet jellegzetessége, például a lírairodalomban található szerelmes verseknél vagy a szabadversben.

4. A szerző kontextusa:
- Vajda János a 20. század második felében alkotó magyar költő és író. Művei a klasszikus és a modern irodalmi hagyományokat ötvözik, és fontos szerepe volt a kortárs magyar líra fejlődésében.
- Vajda János életművében gyakran előfordulnak az alkohol vagy a mulatságainak motívumai, például a "Borostyángyűrű" című kötetében vagy az "Öregek a tolószéken" című regényében.

Ez csak néhány lehetséges összefüggés a vers irodalomtudományi elemzésében. Az alkalmi vers számos más megközelítést és összefüggést is felvet, attól függően, hogy milyen irodalmi kontextusban helyezzük el és milyen összehasonlításokat vonunk be.