A főuri kör diszépületén
Zászló bejelent nagy gyászt feketén:
Hogy sírhat a nemzet, mert ime holt,
Ki köztük a jobbak egyike volt.

A nagy ur után se kicsi, se nagy.
Vajh ennyi vagyont ugyan kire hagy?
Bizonnyal urává teszi e hont,
Hiszen ő a jobbak egyike volt.

Előveszik a végrendeletét.
Szabályszerü az, rá ütve pecsét.
Sugallta nyugodt órán hideg ész,
Tanuk előtt. Csak két sor az egész.

Forgatja a jegyző a levelet.
Nem volna egyéb? az nem lehet!
Fürkészi papirját ablakon át.
De többet ugyan nagyitón se lát.

"Amelyben a rókát kergettem én"
- Kárminnal irott pézsmás levelén
Ez villog elő, mint Mene Tekel -:
"Vörös frakkomban temessetek el."

És ezzel vége; se több, se kevesb.
Szegény haza testén ezernyi seb
Fölsajg ujolag, alig födi rongy,
Rángatja sok éhes, árva poronty.

Igy ő a nemes, a dús, a dicső.
Utána özönvíz - bánja is ő!
A frakk, a vörös frakk, s benne maga -
Egyetlen, utolsó gondolata.

Mig új Európát rázza kacaj,
Itt honfi-kebelből nem fogy a jaj.
Ajkába harap Budán a király,
Kör tagjai mondják: "Ah, zseniál!"

 

Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva nem mutat összefüggéseket a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. A vers nem foglalkozik tudományos témákkal vagy természeti folyamatokkal. Ez egy társadalomkritikus vers, amely a nemzet gyászát és a politikai-gazdasági hierarchia problémáit mutatja be.

A vers teológiai szempontból a halál és az öröklét témájával foglalkozik. Az első sorokban megjelenik a gyász, ami azt jelzi, hogy a verselemzőnk a halálra fókuszál. A "jobbak egyike volt" utalás rámutat arra, hogy a költő által leírt személy különleges, nemes személy volt, aki valamilyen módon kiemelkedett a társadalomban.

A versben szereplő "végrendelet" arra utal, hogy a személy halála után megoszlik az öröksége. Ez a végrendelet egyetlen mondatot tartalmaz, amely a "Vörös frakkomban temessetek el" kijelentés, ami egy erős kép, és talán a költő utolsó gondolatának tekinthető.

A végrendeletben szereplő "Rókát kergettem én" kifejezés szimbolikus jelentéssel bír. A róka az ószövetségi hagyományban gyakran a csalétek, álnokság jelképe lehet. Tehát ez a mondat arra utalhat, hogy a költő valamilyen kétes ügyben volt érintett vagy valamilyen csalással vádolták.

A vers vége a személy örökségére és hatására utal. Az "új Európa kacaja" azt jelezheti, hogy az örökségének hatására új dolgok, eszmék és változások kezdődnek el. Ugyanakkor a verselemzőnk rámutat arra, hogy míg az ünneplés zajlik az Európa más részein, itthon a honfitársak fájdalmai és nehézségei nem múlnak el. Ezek a sorok arra utalhatnak, hogy az örökség és a változások nem mindenki számára hoznak boldogságot és fejlődést.

Bibliatudományi szempontból a versben megjelenik a halál, a gyász és az öröklét témája, amelyek a Bibliában is gyakran megjelennek. A patrisztika nézőpontjából a versben található "vörös frakkomban temessetek el" kifejezés fontos lehet, mivel a vért gyakran az áldozat jelképeként használták, és a vörös szín a bibliai hagyományban a bűnt és a megtisztulást jelképezheti. A skolasztika nézőpontjából a vers témái összekapcsolhatók az emberi sors és az öröklét filozófiájával, amelyet a skolasztikus gondolkodók gyakran vizsgáltak.

Vajda János "A végrendelet" című versét irodalomtudományi szempontból is elemezhetjük. Először is meg kell említeni, hogy a vers a 19. századi magyar romantikus irodalomhoz tartozik.

A versben bemutatott történet egy főúr halálával és végrendeletével kezdődik. Ez a történet a hagyományos irodalmi műfajok közé tartozhat, mint a tragédia vagy a bús versek.

A vers egyik fontos témája a nemzeti gyász és a nemzet elvesztése. A főúr halálával a nemzet elveszítette egyik legjobb embert, és a gyász a vers hangulatát áthatja. Ez a versben megjelenő nemzeti identitás és veszteség motívumaihoz kapcsolható.

A végrendelet bemutatása lehet kérdéses és rejtélyes. Az utalások és kapcsolódások a halott főúr és a végrendelet között egyfelől a hagyományos követés és átadás kérdéseit vetik fel, másfelől pedig az alacsony politikai elkötelezettséget és korruptságot mutatják be.

A vers egyik érdekes elem az "Amelyben a rókát kergettem én" idézet, amely megjelenik a végrendeletben. Ez a sor az elhunyt főúr utolsó kívánságát fejezi ki, hogy vörös frakkban temessék el. Ez a kívánság a főúr személyes stílusát és ízlését tükrözi, és valószínűleg az ő halálával kapcsolatos motivációiról beszél.

A versben megjelenő szimbolikus képek és metaforák lehetnek más irodalmi művekben is megfigyelhetőek. Például a főúr vörös frakkja szimbolizálhatja a hatalmat vagy a vezetői pozíciót, míg az ország testét a sebek és a rongyok jelképezik. Ezek az allegorikus motívumok és szimbólumok szépirodalmi művekben gyakran előfordulnak, és segítenek a történet mélyebb jelentésének és értelmezésének kibontásában.

A versnek lehetnek kapcsolódási pontjai más nemzetközi szépirodalmi művekhez is. Például a halva szónokló főúr karaktere hasonlóságot mutathat Hamlettel vagy más tragikus hősökkel. A nemzet elvesztésének és a gyásznak ezek az elemek szintén jellemzőek a világirodalomban.

Összességében Vajda János "A végrendelet" című versét irodalomtudományi szempontból ki lehet elemezni a magyar romantikus irodalom kontextusában, valamint kapcsolódási pontokat lehet találni más nemzetközi szépirodalmi művekhez is. A vers témái, szimbólumai és stílusa lehetővé teszik, hogy a művet többféle szempontból és összefüggésben vizsgáljuk.