A klinikán a portás egyszerűn
És sajnálkozva vonja meg a vállát:
"Nincsen levél." - Ma megint nincs levél...
S tán sose vártam még így levelet.
Nem egyfelől, - de széttépett világom
Minden parányi szögletéből várom
Szorongásomra a feleletet,
S hogy jó hír legyen: evangélium.
Nincs két hete, hogy egyedül vagyok,
De ez a két hét örökkévalóság,
Miért, - az Isten tudja csak talán.

Ha özönével hullanának rám
A jó-hírt hozó testvér-levelek,
Mint most a fákról záporzik a lomb:
Talán, talán csak az nyugtatna meg.

Mert éjjel furcsa vízió kísértett:
Zarándok-lelkem botot ragadott,
És koldus-bottal, koldus-tarisznyával
Suhantam sok-sok kedves portán által,
Mindenkinél jártam, kit szeretek.
Fogadtak zordon gladiátor-arcok,
Méla mosolyok, vagy kisírt szemek,
És mindenfelé több bánatot leltem,
Mint amiről sejtelmem lehetett.
Mert mindenkinek több, nagyobb a gondja,
Égőbb keresztje, semhogy azt kimondja,
S én úgy akartam lenni akkor éjjel
Mindenikük Cyrenei Simonja...

Eszembe jutott a cserélt keresztek
Legendája is, s eszembe jutott,
Hogy mégis csak az enyém legnagyobb:
Mert íme, kitárt karom reszket, reszket,
S a kedves vállán mozdítni sem bírja,
Nemhogy levenni róla a keresztet.
S nincsen levél, - ma megint nincs levél.
A levélhordó jön-megy a kapun,
Tehetetlen, szorongatott szívemre
A kórház-kerti fáknak magasából
Hull csak az őszi evangélium.

Pécs, szemklinika, 1927 október 19

Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva nem tartalmaz közvetlen összefüggéseket a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Azonban néhány általánosabb megjegyzést lehet tenni a versben megjelenő természeti elemekről és ezek kapcsolódásáról a természettudományhoz.

A vers elején a klinika portása a vállvonogatással jelez, hogy nincs betegnek érkezett levél a postán. Ez utalhat a modern kommunikációhoz és távközléshez kapcsolódó felfedezésekre, mint például az e-mail vagy az SMS. Ez az információtechnológiai fejlődés nagymértékben megváltoztatta az emberi kapcsolatok és távolságok kezelését.

A versben említett fák, amelyek lombja az őszi evangéliumot hozza, arra utalnak, hogy a természet változása és az év természeti ciklusai is megjelennek a versben. Az évszakokhoz kapcsolódó természeti változások, például a falevelek elszíneződése és lehullása megegyezik a természettudományi ismeretterjesztésben megtalálható információkkal.

Emellett a versben található vízió és zarándoklás motívumai sejtetik a metafizikus és misztikus elemeket, amelyekért a természettudomány is keres válaszokat. A tudomány is felfedezésekkel és magyarázatokkal próbálja megismerni az univerzum működését és a világ rejtett összefüggéseit.

Összességében elmondható, hogy a versben felvetett témák és képek lehetőséget adnak a természettudományos elemekre való gondolkodásra. Habár nincs egyértelmű kapcsolat a vers és a mai természettudomány legújabb felfedezései között, a természeti elemek és a tudomány kapcsolata az élet szerkezetének és működésének jobb megértését és értékelését segítheti.

A vers Reményik Sándor Nincsen levél című műve. Irodalomtudományi szempontból a következő összefüggések értelmezhetők a magyar szépirodalom területén:

1. Tematika: A versben megjelenik a levél hiánya és a várakozás motiváló ereje. A költő az egészségügyi intézményben várja a leveleket, amelyek jelentenének számára egyfajta megerősítést és vigaszt a körülötte lévő nehézségek közepette. A vers általában az emberi kapcsolatokban jelentkező távolságtartás és kommunikációs hiány témakörét érinti.

2. Stílus: A versben megtalálható a költő jellegzetes lírai stílusa, amely a hangulatátadást és a belső érzelmek kifejezését célozza. A szöveg metaforákkal operál, amelyek által saját érzelmi világának képei jelennek meg.

3. Formai elemek: A vers négy strófára osztható, és a sorok rímelnek egymással. A versszakokban több helyen is megtalálható a szimbolikus jelentésű "levél" és "kereszt" motívum, amelyek a versek egészét áthatják.

A nemzetközi szépirodalom területén is találhatóak párhuzamok:

1. Kommunikációs hiány és elszigeteltség motívuma: A levél hiánya és a várakozás érzése olyan univerzális élmény, amely minden időben és kultúrában jelen lehet. Egyes irodalmi művekben, például Franz Kafka levelezőművészetében vagy Marcel Proust Sodrában is átélhetőek hasonló témák.

2. Krisztus jelképe: A versben megjelenő "kereszt" motívum és annak viselése a költő által Isten teremtményei felé tanúsított szeretetre utalhat, ami a kereszténység egyik központi témája. Hasonló jelentéstartalmú motívumok és szimbólumok megtalálhatóak például Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij és Thomas Mann műveiben.

Összességében Reményik Sándor Nincsen levél című versében a levél hiányán és a kommunikáció hiányán keresztül áthatóan megjelenik az elszigeteltség, az emberi kapcsolatok hiánya és a várakozás motívuma. A szöveg lírai stílusa és a szimbolikus motívumok használata révén az irodalomtudományban szépirodalomként értékelhető mű.

A vers teológiai szempontból a hit, remény és elhagyatottság témáit érinti. A levél metaforája az emberi kommunikáció és a kapcsolatok fontosságát jelképezi. A vers címe is utal arra, hogy az ember sokszor vágyakozik arra, hogy egyfajta üzenetet kapjon a világtól, legyen az jó vagy rossz hír.

A bibliatudományi nézőpont szerint a versben megjelenő "evangélium" szó a jó hírt, az Istentől kapott üzenetet jelenti. Az evangélium a bibliai üzenet központi eleme, amely reményt, megtérést és üdvösséget hoz az embereknek. A versben az evangélium hiánya és a várt levél elmaradása elhagyatottságot és kétségeket támaszt a költőben.

A patrisztikai nézőpont szerint a versben megjelenő zarándoklás és koldus-szerep utalhat arra, hogy a költő próbálja megismerni és megérteni Istent a világban. A gladiátor-arcok, méla mosolyok és kisírt szemek olyan emberek jelképei lehetnek, akikkel a költő találkozott az életben, és akiknek gondjai, fájdalmai vannak. Ezek az emberek a szenvedésen és a kereszten keresztül találkoznak Istennel, és a költő is ilyen keresztet visel, hiszen nem kapja meg a várt levelet.

A skolasztika nézőpontjából a versben megjelenő időérzékelés és az örökkévalóság fogalma szintén fontos lehet. A két hét, amely az örökkévalóságról szól, lehet arra utal, hogy az idő és az emberi várakozás Istennél eltérően működik. Az idő Isten számára nem jelent semmi korlátot, míg az ember érzékelése és várakozása véges és szenvedélyes lehet.

Végül, a versben megjelenő portán áthaladó költő és a fa levelére hulló evangélium képei szimbolikusan utalnak az emberi kapcsolatokra és az üzenetek átadására. A levél a kapcsolatok építésének szimbóluma, és hiánya az elhagyatottság érzését és a kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza.

Más lehetséges értelmezés szerint a vers az elhagyatottság, reményvesztettség és vágyakozás általi szenvedésről szól. A költő kórházban van, távol a szeretteitől, és várja, hogy valami jó hír vagy üzenet érkezzen hozzá. A hiányzó levél és az "őszi evangélium" a vágyakozás és a remény hiányát jelenti, ami megnöveli az elhagyatottság érzését.