Keressétek a nőt.
Keressétek, igen,
De ne csak ott, ahol eddigelé:
Szerelmi lázban, apró intrikákban,
S ne állítsátok minden rossz mögé,
Eltévedt, kisiklott, korommáégett,
Tört életek mögé.
Mindez igaz. Ő ott van mindenütt.
Kígyózó karját királyokra fonja
S országperzselő láng csap ki szeméből,
Ha nem tűzhely a gondja.
Igaz: ő a nagyban a kicsinyesség
S mégis méltó reá,
Hogy a nagyban mint nagyot megkeressék.
Keressétek tehát.
De ne csak ott, ahol eddigelé.
Ne nézzetek csak a tűzhely mögé.
Ne is csupán sötét sikátorokba,
Ne is csupán szürke hivatalokba,
Hol társatok és ellenfeletek,
S kiragadja - nem önnön hibájából -
Kezetekből a napi kenyeret.
Keressétek tovább...
Mert ott van ő a vágyban és a vérben,
De minden magasban és minden mélyben,
Kőcsipkét ver a kora gótikában,
Szárnyal a Beethoveni muzsikában
És gyökeret ver minden költeményben.

A költeményben...
Hiszitek-e ti,
Hogy a versnek is vannak szülei?
Mint a gyermeknek apja-anyja van.
Csak itt, e különös tündérvilágban
A természet rendje fordítva van.
Itt az ihlető asszony az apa,
Ki elhullat egy kis virágmagot
S az megfogan...
A költő aztán világra szüli
A gyermeket.
Ti ott, künn, a rendes embervilágban
Ugye az apát is tisztelitek?
Gyermekét nevéről nevezitek.
Látjátok, e furcsa tündérvilágban
A nőnek ismeretlen a neve.
Az alkotónak és az alkotásnak
Ő láthatatlan, szerény háttere.
Ó, sokszor fájt e visszásság nekem:
A virágmag-hintő drága kezet
Hogy mindeneknek fel nem fedhetem,
S hogy versemet Isten után
Kinek köszönhetem.
Tiszteljétek tehát,
Az "alkotó" nagy Inspirátorát,
A virágpor-hintő titkos kezet,
Aki vezet
Új világokon át.
S keressétek a nőt
A magasságban és a mélyben,
Árnyékban, zivatarban, napsütésben
És minden költeményben
Tovább...

1933 március 7


Elemzések

A vers elején a költő arra buzdít bennünket, hogy keressük a nőt, de nem csak a hagyományos helyeken. Ahogy a természettudomány fejlődik, új felfedezések és megértések nyílnak meg előttünk a világban. A költő utal arra, hogy a nő jelen van mindenütt, még a kis dolgokban és háttérmunkákban is. Ez a gondolat összefügg azzal a felismeréssel, hogy a természettudomány gyakran kicsinyebb részletekben és háttérfolyamatokban rejti a legnagyobb felfedezéseket.

A költő folytatja, hogy a nő nem csak a hétköznapi helyeken található meg, hanem a magasban és a mélyben is. Ez felidézheti a modern tudományágakat, amelyek az emberiség határait feszegetik, mint például az űrkutatás és az óceánkutatás. Az alkotónak ismeretlen a neve és láthatatlan a kulisszák mögött, hasonlóan ahhoz, ahogy a természettudományi kutatók is gyakran ismeretlenek a nagyközönség előtt, munkájuk pedig néha láthatatlanul marad.

A költő arra ösztönöz bennünket, hogy keressük a nőt minden költeményben, minden műalkotásban. Ez összefüggésbe hozható azzal a felismeréssel, hogy a természettudományos kutatás gyakran inspirációt merít a művészetből, és sok tudós nyitott a művészi kifejezésmódra és szimbólumokra a tudományos felfedezések kommunikálásában.

Összességében a költő arra ösztönzi bennünket, hogy ne csak a hagyományos helyeken keressük a nőt, hanem álljunk nyitottan a természettudományok legfrissebb felfedezéseire és legmagasabb költészetére. A vers arra emlékeztet bennünket, hogy a természettudomány és a költészet egyaránt hozzájárulnak az emberi tapasztalatok gazdagításához és az új világok felfedezéséhez.

A vers teológiai szempontból azt sugallja, hogy a női személyiségnek és jelenlétnek isteni eredete van, és hogy a nő a költészet teremtő erejének forrása.

Bibliatudomány szempontjából a versben megjelenik a női alak kettős jelentése. Az elsődleges megjelenésén keresztül (szerelmi láz, apró intrikák) a nő többnyire negatív szerepet tölt be, de Reményik arra utal, hogy a nőt nem csak ezekre a tipikus szerepekre kell korlátozni. Az idézet "Keressétek tehát... Ne nézzetek csak a tűzhely mögé" része azt sugallja, hogy a nő megtalálható a természetben és a művészetben is, és a költészetben kifejeződik az ő láthatatlan inspirációja.

Patrisztika nézőpontjából nézve a női alak szimbolizálhatja az Istennel való kapcsolatot. A szerző utal arra, hogy a nő az "alkotó" nagy Inspirátorát testesíti meg, aki a költőt a versei által új világokon keresztül vezeti. Ez a megközelítés arra a hitre épül, hogy az ember egy isteni erővel való kapcsolatban áll, és a női alak egyfajta közvetítő ebben a kapcsolatban.

Skolasztika nézőpontjából a vers az isteni teremtői folyamatot állítja szembe az emberi alkotói folyamattal. Az idézet "A költeményben... Hiszitek-e ti, Hogy a versnek is vannak szülei? Mint a gyermeknek apja-anyja van" része találkozik a skolasztikus elképzeléssel, hogy minden teremtménynek van egy alkotója. Reményik hangsúlyozza, hogy a költőnek is vannak szülei, akik közvetlenül felismerhetők a verseiben. Ezenkívül a vers azt is sugallja, hogy a költői inspiráció isteni eredetű, és a versek által megjelenített alkotásokat isteni vezetés segíti.

A vers más nézőpontból is értelmezhető. A női alak egyaránt szimbolizálhatja az ember világi és lelki életében betöltött szerepét. A versnek vannak feministák által értelmezhető vonatkozásai is, amelyek a női erő, hatalom és szerep iránti elismerésre helyezik a hangsúlyt.

Összességében a vers teológiai szempontból felveti a női személyiség és jelenlét isteni szerepét, és kiemeli azokat a területeket, ahol a női alak inspiráló, teremtő és vezető szerepet játszik - a természetben, a művészetben és a költészetben. A versben a női alaknak egyfajta isteni kapcsolatot tulajdonítanak, és Emellett a vers kifejezi az elismerését az isteni alkotói folyamatnak, és kiemeli a költői inspiráció szerepét a teremtésben.

Reményik Sándor "Cherchez la femme" című versének irodalomtudományi szempontból való elemzése során több lehetséges összefüggésre lehetünk figyelmesek mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a versben megjelenik az "ihletés" és az "alkotás" témaköre, amely a romantikus irodalom egyik központi motívuma. A költő az inspirációt egy női energiaforráshoz köti, amelynek hatása által megszületik a költői alkotás. Ez a gondolat a romantika idején komoly viták tárgya volt, és számos szerző, például Percy Bysshe Shelley vagy John Keats is írt arról, hogy a költői ihletés forrása valójában egy női entitás.

Ezenkívül, a versben Reményik a női lény és a női szerep sokféleségét hangsúlyozza. A nő nem csupán a háztartásban vagy a szűk családi körben található, hanem jelen van a történelmi események mögött, a társadalmi problémák gyökereiben és még a magas művészetekben is. Ez a megközelítés hasonlít Virginia Woolf "A saját szobám" című esszéjében megfogalmazott gondolatához, miszerint a nők láthatatlan, de alapvető szerepet játszanak a világban.

A versben érintett intertextuális összefüggések közé tartozik Ludwig van Beethoven, a híres zeneszerző nevének említése. Ez a kapcsolat lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan jelent meg a női ihletés a zenei művészetben, és hogy milyen hatása volt a romantikus zeneszerzőkre.

A vers másik érdekes összefüggése a költészet és a női lét közötti kapcsolat. Reményik azt állítja, hogy a költészetnek is vannak "szülei", akik közül az egyik az "ihlető" asszony. Ez az összefüggés lehetőséget ad arra, hogy a versben megfogalmazott gondolatokat összehasonlítsuk más költők, például Sylvia Plath vagy Emily Dickinson verseivel, akik szintén megfogalmazták a női lét és a költői alkotás közötti kapcsolatot.

Végezetül, a versben megjelenik a női lény egyedi sorsa és a társadalom által rákényszerített elnyomás. Reményik kritizálja azt a hagyományos társadalmi rendet, amelyben a nő láthatatlan és háttérbe szorított marad. Ez a téma szorosan kapcsolódik a feminizmus és az egyenjogúság mozgalmához a 20. században.

Összességében Reményik Sándor "Cherchez la femme" című verse számos kapcsolatot mutat a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. Az ihletés és az alkotás közötti kapcsolat, a női ihletés és az alkotás, valamint a női lét társadalmi és kulturális szempontjai mind olyan témák, amelyekre a vers rávilágít. Az elemzés során érdemes lenne további irodalmi művekkel összehasonlítani és a feminista és irodalomtudományi elméletek keretében kiemelni a versben érintett kérdéseket.