Te az enyim, én a tied,
Nekünk áll a világ!
Magas a nap fejünk fölött,
Messze földet belát,
De ameddig szeme elhat,
Nem lát nálunk boldogabbat.

Kicsiny leány az én rózsám,
Elfér az ölembe'.
Kicsiny leány az én rózsám,
De nagy ám a lelke,
Rózsám lelke egész ország,
Mégpedig a Tündérország.

Ha Juliskám eszembe jut,
Sötétben is látok,
Fényes szeme, fényes lelke
Hint reám világot;
Ha előttem e két fáklya,
Belátok a mennyországba. -

Tudod-e még, édesanyám,
Mikor gyerek voltam?
Kinn az utcán házunk előtt
Játszottam a porban,
Már ott az járt a fejembe:
Ha belőlem király lenne!

Kinevettél akkor, anyám,
Jóizűt nevettél,
Hogy fiad fejében ilyen
Balga gondolat kél.
De az isten meghallgatott,
Megsegített, király vagyok.

Király vagyok én, mióta
Bírom Juliskámat.
Nem fejemen, de szívemen
Hordom koronámat.
Eszemadta Juliskája
Szívem arany koronája!

Nagyvárad, 1847. június 1.

Elemzések

A vers természettudományos szempontból egy szerelmes témájú vers, amely nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel. Azonban, ha összekapcsoljuk a versben megjelenő természeti elemeket a tudományos ismeretekkel, néhány érdekes összefüggést találhatunk.

A versben említett nap magas felettünk és a föld messziségének távolsága utalhat a térkérdésre. A mai térképészeti és űrkutatási felfedezéseknek köszönhetően pontos térképeink vannak a Földről és feltérképezték a kozmoszt is. A "nem lát nálunk boldogabbat" utalhat az emberiség által elérhető szépségekre és fejlett technológiára.

A versben említett porban játszó gyermek utalhat az emberiség múltjára és az antropológiára. Az archeológia és az antropológia segítségével kutatók felfedeztek ősi emberi településeket és felfedezéseket, amelyek segítenek megérteni a társadalmainkat és az ember evolúcióját.

A versben megjelenő vágyak a királlyá válásra felidézhetik a genetikai kutatásokat is. A tudomány ma már lehetővé teszi számos emberi tulajdonság, például a hajszín vagy a szemszín megváltoztatását genetikai manipulációval.

Még egy érdekes megközelítés az, hogy a versben megemlített Tündérország és mennyország mesés világok, amelyek fantáziadús utalások lehetnek a kalandozásokra és az űrkutatásra is. Az űrkutatás és az asztrofizika segítségével folyamatosan fedezünk fel új csillagrendszereket, exobolygókat és más csodákat a világegyetemben.

Összességében ezek a kapcsolatok, bár nem közvetlenül jelennek meg a versben, lehetőséget adnak arra, hogy a mai természettudományos ismereteinket bevonjuk a verselemzésbe és a szöveg értelmezésébe.

A versben szereplő motívumok és összefüggések elemzése irodalomtudományi szempontból:

- A lírai én szerelmes vallomása: A vers középpontjában a lírai én boldogsága és szerelme áll. Nyilvánvaló, hogy a vers a romantika jellegzetes motívumait követi, ahol a szerelem és a boldogság ábrázolása fontos szerepet kap.

- A természet motívuma: A versben megjelenő természeti elemek (a magas nap, a messze föld, a mennyország) az ember és a természet kapcsolatát hangsúlyozzák, és a szerelem áthatását a környezetre is kiterjesztik. Ez gyakori romantikus motiváció, ahol a természetet a szerelem megtestesülésének és megerősítésének szimbólumaként használják.

- A gyermekkori vágyak és álmok: A versben a lírai én elidézi gyermekkorát, és az álmait, amikor a porban játszva királlyá szeretett volna válni. Ez a motívum azt sugallja, hogy a szerelem és boldogság valóra váltja a gyermekkori álmokat és vágyakat. Ez összekapcsolható a romantika vágyával, hogy a szerelmi kapcsolatban megtaláljuk az öröm és boldogság forrását.

- Az anya szerepe: Az anya itt a humorforrás szerepét tölti be, amikor nevet a gyermek fejében felmerülő királyság gondolatán. Az anya-figura jelentőségének hangsúlyozása szintén tipikus romantikus motívum, ahol az anya a védelmező, gondoskodó figura.

- A királyi motívum: A vers többször is utal arra, hogy a lírai én a szerelme révén úgy érzi, királyi rangot kapott. Ez a motívum a boldogságot és a szerelem nemesítő hatását hangsúlyozza, és a romantikus én költő királyi karaktereivel kapcsolható össze.

- A történelmi és politikai kontextus: A vers 1847-ben, Nagyváradon íródott, ami a reformkor idejére esik. Ezért a versben megjelenhet az a kontextus, hogy a lírai én korában a reformok időszakában érzi magát királynak, és hogy a szerelme révén talál felszabadulást és boldogságot.

Összességében a vers fő témái és motívumai a romantika jellegzetes vonásaihoz kapcsolhatóak. A szerelem, a boldogság, a természet szimbolikus ábrázolása és a királyi motívum mind a romantikus irodalomra jellemző elemek. A vers kontextusa pedig a reformkorba helyezi az alkotást, amely tágabb politikai és társadalmi összefüggésekre is utalhat.

Petőfi Sándor "Te az enyim, én a tied" című versének teológiai értelmezése a következőképpen alakulhat:

Az első versszakban a világosság és az elhatároltság motívuma jelenik meg. A nap, mint fényforrás, magas felettünk áll, ami a transzcendens világot, az isteni dimenziót jelképezi. Ugyanakkor a földre nézve az emberiség által látható távolabbi világok ismerete korlátozott. Ebben a versszakban a bibliatudomány szempontjából kiemelhető a Teremtés könyvének (1Móz) világosság és sötétség megkülönböztetése. A patrisztika idején főként az alexandriai iskolában a keresztyén teológusok a Teremtés könyvét nagyobb jelentőséggel bírták. Azonban az itt alkalmazott motívumokat nem szükségszerűen a szó szerinti értelemben kell érteni, hanem inkább a lélektani értelemben. Tehát itt inkább metaforiaként értelmezhetjük az isteni és emberi távolságot.

A második versszakban a kicsiny leány motívuma jelent meg, amely szimbolizálja a tisztaság és a gyengédség jellemvonásait. A leány szerepében szerepel a keresztyén hagyományban általában az Egyház vagy a lelkes emberek jelképe. Az "ölembe" kifejezés azt a meghitt és oltalmazó kapcsolatot jelzi, amit az ember kialakít a transzcendenssel. Ez a transzcendens lehet Isten, vagy a keresztyén hagyományban Jézus Krisztus.

A harmadik versszakban a Juliskára való emlékezés és a belőle áradó fény következtében az érzékek fölötti képesség megjelenését figyelhetjük meg. Ez a mennyországgal való összekapcsolódást szimbolizálhatja. Itt az isteni és a földi kapcsolódási pontok erősödnek meg egymáshoz.

A negyedik versszakban a gyerekkori álmok és vágyak megjelenítése történik. A Király lenne belőlem! kijelentés azt a vágyat fejezi ki, hogy valaki nagy és jelentős legyen. A teológiai nézőpontok közül a patrisztika idején a szentháromság és a mennyországi királyság voltak hangsúlyosak, amikor az egyén a maga ideálja szerint mindent a transzcendenshez szögezett.

Az ötödik versszakban a visszajelzés jön anyától, hogy ez egy balga vágy, amire nevetve reagál. Azonban Petőfi azt mondja, hogy az Isten meghallgatott és király lett. Ez a skolasztika nézőpontjához igazítható, ami szerint az ember akaratára és vágyaira Isten is reagál.

Az utolsó versszak az egész vers szövegét összefoglalja. Petőfi azt mondja, hogy azóta király, mióta vele van Juliska. Ez a kinyilatkoztatott szerelem és az ebből eredő boldogság jelentése. Ezt a boldogság állapotot a bibliai kifejezések azt mondják, hogy Isten szeretetével jellemezik. Ezért szintén a keresztyén teológiai nézőpontokba illeszthető.

Összességében, Petőfi Sándor "Te az enyim, én a tied..." című versének teológiai szempontból inkább a bibliai kifejezések, patrisztika és skolasztika idejének teológiai nézőpontjaival tudunk találkozni. Az isteni és a világi összefüggések kapcsolódásán túl a szeretet és boldogság jelentősége is megjelenik, ami a keresztyén tanításokban alapvető fontosságú.