A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést mutat a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbi elemzés a következő fontos témákat vizsgálja meg:
1. Romantikus elemek: A versben megtalálhatóak a romantika jellemzői, mint például a végzet, a küzdelem és az áldozatvállalás. A költő arra vágyik, hogy értéket teremtsen az emberiségért, és felajánlja életét a nagyobb cél érdekében.
2. Patriotikus szálak: Petőfi Sándor versei gyakran tükrözik a magyar nemzeti eszméket. Ebben a versben is megjelenik a költő nemzeti felelősségvállalása, amikor az emberiségért akar tenni valamit, és nem akarja, hogy haszontalanul hamvadjon ki.
3. Vallásos motívumok: A versben az "új Golgota" és az "új kereszt" kifejezések vallásos utalásoknak tekinthetők. Ezzel a költő azt kívánja kifejezni, hogy nemcsak üres szavakkal akarja mondani el az igazságot, hanem tettekkel is szeretné megvalósítani azt.
4. Személyes érzelmek: A versben megjelenik a költő személyes érzelemvilága, például a lángoló szenvedély és az áldozathozatal vágya. Ez a személyes érzelmek kifejezése egy tipikus romantikus motívum.
5. Halál és élet paradoxona: A versek sokat foglalkoznak a halál és az élet kérdéseivel. Ebben a versben a költő azt mondja, hogy "szebb és boldogítóbb egy hasztalan élet minden kéjmámorainál". Ez egy ellentmondásos kijelentés, amely arra utal, hogy az áldozatvállalás és a nagyobb célért történő küzdelem fontosabb, mint a személyes élvezetek.
Összességében elmondható, hogy Petőfi Sándor "Sors, nyiss nekem tért..." című verse több irodalmi összefüggést mutat a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. A romantikus elemek, a vallásos motívumok, a személyes érzelmek és a halál és élet paradoxonja mind olyan témák, amelyek a költő műveiben gyakran megjelennek.