Jertek, barátim, van egy-két forintom,
Hágjunk nyakára, a rézangyalát!
Mit a jövendő! arra semmi gondom;
A jóisten majd eztán is csak ád.
Azért szerezzem a pénzt, hogy legyen?
Azért szerzem, hogy eligyam s egyem.

Mert oh barátim, a terített asztal
Dicsőbb, mint Ádám-Éva édene;
Ez ami búban engemet vigasztal,
Ennél virít a lét kietlene.
Szerzem tehát a pénzt, nem hogy legyen,
Hanem azért, hogy eligyam s egyem.

Emberségemre! nincs szánandóbb pára,
Mint kit fukarság nyavalyája bánt;
Halmozva kincset kincse halmazára,
Küzd, fárad, izzad, s él koldús gyanánt.
Nekem nem kell a pénz csak hogy legyen;
Megszerzem én, hogy eligyam s egyem.

Azt mondják e rend érdemes vitézi:
Ki nem zsugorgat, mig nyujt a jelen,
A múltat könnyen búslakodva nézi
Öreg korának szük időiben.
S én mégsem szerzem a pénzt, hogy legyen -
Csupán azért, hogy eligyam s egyem.

Megnyugtat egykor, tán ha semmim sem lesz,
Hogy ameddig volt, jól éltem vele;
De most ha mennék éhen őseimhez,
Nem lenne sírom nyúgalom helye.
Ebből indulva, nem hogy meglegyen,
De szerzek pénzt, hogy eligyam s egyem.

Menjünk tehát, és e néhány forinton
Élvezzük a jót, mennyiben lehet;
Meg sem jövünk, szent Jóllakásra mondom,
Míg egy rosz pótra nyomja zsebemet -
Mert nem szerzém én e pénzt, hogy legyen:
Azért szerzém, hogy eligyam s egyem.

Dunavecse, 1844. április-május

Elemzések

A vers gazdasági témáról szól, ami szorosan kapcsolódik a természettudományhoz és a mai természettudományos felfedezésekhez. A természettudomány ma már számos területet érint, amelyek a gazdasági fejlődést és a pénzügyeket is befolyásolják. A következőkben részletesen elemzem, hogy a vers melyik része kapcsolódik mai természettudományos felfedezésekhez.

Az első kérdés, ami felmerül, hogy hogyan szerezhetjük meg a pénzt. A gazdasági rendszerek és a pénzügyek terén számos technológiai fejlesztés és automatizáció történt az utóbbi évtizedekben. Például a robotika és az automatizálás lehetővé teszi a hatékonyabb termelést és a munkaerő megtakarítását, ezáltal segíti a pénz megszerzését.

A vers második részében említett terített asztal, amely szebb és vonzóbb, mint Ádám és Éva édenkertje. A modern mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiák lehetővé teszik a több és jobb minőségű élelmiszer termelését. Genetikai módosítás és növényvédőszerek fejlesztése segítségével növelhetjük a növénytermesztés és az élelmiszeripar hatékonyságát, így jobb minőségű és olcsóbb élelmiszerekkel látják el a lakosságot.

A következő részben a fukarság nyavalyájáról és a megszerzett kincsekről van szó. A gazdasági rendszerekben valódi kincsek generálhatók, és kincsek halmozhatók fel azáltal, hogy munkát fektetünk be a termelésbe és a vállalkozásokba. Például a technológiai vállalatok sok pénzt termelhetnek azáltal, hogy részesedést szereznek innovatív termékek fejlesztéséből és értékesítéséből.

A versben az is elhangzik, hogy az ember megnyugvást talál a megszerzett pénzben, még ha semmije sem marad is meg belőle. A mai pénzügyi rendszerek és természettudományos megközelítések lehetővé teszik a pénz befektetését és hogy passzív jövedelmet generáljon. Például a tőzsdei befektetések és a hosszú távú megtakarítási lehetőségek, mint az indexalapok, lehetővé teszik a pénz hosszú távú növekedését és hozamának beáramlását.

Végül, a versben a szerző említi, hogy elmennek élvezni a pénzt, és csak akkor térnek vissza, amikor kevés marad. A legújabb pénzügyi technológiák közül megemlíthető a mobilfizetés és a személyes pénzügyi alkalmazások, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, kényelmes és gyors fizetéseket és tranzakciókat. Így a pénz felhasználása és kezelése sokkal egyszerűbbé válik, és az emberek könnyebben élvezhetik a pénzüket.

Összességében a vers, bár nem közvetlenül hivatkozik a legfrissebb természettudományos felfedezésekre, olyan gazdasági és pénzügyi témákat érint, amelyek szoros kapcsolatban vannak a mai természettudományos és technológiai fejlesztésekkel. Az ember gyakorlatilag a természettudományos és technológiai fejlődésnek köszönhetően tud gazdálkodni, pénzt szerezni és élvezni azt.

Petőfi Sándor "Gazdálkodási nézeteim" című versében a gazdálkodás, a pénzszerzés és az anyagi javak fontossága kap hangsúlyt. Teológiai szempontból a vers az emberi élet anyagi létét és boldogulását helyezi középpontba.

A bibliatudomány nézőpontjából a versben megjelenő pénzszerzésre és anyagi javakra való törekvés ellentmondhat a Bibliában található tanításokkal. Például Jézus az evangéliumokban több alkalommal figyelmeztet a gazdagság kísértéseire és a világi gazdagság relatív értéktelenségére. A vers azonban arról szól, hogy a pénz megszerzése azért fontos, hogy "eligya és egye" a szerző.

A patrisztika nézőpontjaira tekintve a versben megmutatkozó pénzszerzésre való törekvés összeütközik a patrisztikus atyák tanításaival, akik a földi javakhoz való túlzott ragaszkodást elfogadhatatlannak tartották. Az atyák általában az önmegtagadásra és az önzetlenségre hívták fel a figyelmet.

A skolasztika szemszögéből nézve a versben megjelenő pénzszerzésre való törekvés kétoldalú megközelítést kapna. Egyrészt a skolasztikus filozófiában a gazdagság és az anyagi javak megszerzése nem tiltott, amennyiben a jó életszemlélet részét képezi és a közösség szolgálatára használják. Másrészt azonban a versben megjelenő pénzszerezésre való kizárólagos törekvés a skolasztika által tanított mértékletesség és böjt elveivel ellentétes.

A versben megjelenő pénzszerzésre és anyagi javakra való ragaszkodás összekapcsolható a materializmussal, azaz az anyagi javak túlzott szerepének megítélésével. Más nézőpontok alapján azonban a vers a túlélés és boldogulás vágyát fejezi ki az emberi létben, valamint a közösségben és az emberek közötti kötelékek fontosságát hangsúlyozza.

A versben költői képeken keresztül fejeződik ki a szerző társadalmi helyzete és gazdasági nehézségei, valamint az anyagi javak hiánya általi szorongás. A versben a gazdagság és a szegénység ellentéte érzékelhető, amely emberi valóságokra és a kapitalizmus kritikájára is utalhat.

A vers irodalomtudományi elemzése során figyelembe kell vennünk a versformát, a versmondás jellemzőit, a témát és az üzenetet, valamint a szerző kontextusát és stílusát.

- A vers Petőfi Sándor Gazdálkodási nézeteim címmel jelenik meg. A cím már az elején utal arra, hogy a vers a gazdálkodás és a pénz szerzése körül forog.

- A vers egyesszám első személyben íródott, ami azt jelenti, hogy a szerző személyes nézeteit fejezi ki. Ez a személyesség fontos a Petőfi költészetében, amely általában is erős személyes hangvétellel és érzelmekkel jellemezhető.

- A vers rímes, a rímképlete az ABAB, tehát az első és a harmadik sor rímel, valamint a második és a negyedik sor rímel. Ez a versforma ad egy ritmust és zeneiségét a versnek.

- A versben gyakori szójátékok és szóképek fordulnak elő. Például a "rézangyal" kifejezés a pénzt jelöli, míg az "Adam-Éva édenszere" a boldogságra utal. Ezek a szóképek erősítik a vers képi jellegét és árnyalják a szerző gondolatait.

- A fő téma és üzenet a gazdagság és az éhség közötti ellentét. A szerző azt állítja, hogy nem a pénz gyűjtése a célja, hanem az, hogy élvezze az életet és a jó dolgokat. Ez az üzenet korántsem megszokott és nemzetközi szempontból is érdekes lehet, mivel sok irodalmi mű a gazdagságot és a hatalmat helyezi előtérbe.

- Nemzetközi szempontból a vers összekapcsolható lehet a 19. századi romantikus irodalommal, amely a belső érzelmek és a személyes élmények kiemelt jelentőségére helyezte a hangsúlyt. Ebben a témában a szerzőnek vannak hasonlóságai számos romantikus irodalmi alkotással, amelyek gyakran a pénz hiányából fakadó szeretethiányt vagy boldogtalanságot mutatják be.

- Magyar szempontból a vers kapcsolódhat a reformkori kritikus irodalomhoz, amely a társadalmi problémákra és politikai helyzetre hívta fel a figyelmet. Petőfi versében az élelem és a gazdagság kérdései a társadalmi egyenlőtlenség problémájára utalnak.