Itt a próba, az utósó
Nagy próba;
Jön az orosz, jön az orosz,
Itt is van már valóba'.
Eljött tehát az utósó
Itélet,
De én attól sem magamért,
Sem hazámért nem félek.

Miért félnék az itélet
Napjátul?
Féljenek ők, kik viselik
Magokat oly galádul,
Kik rátörtek az ártatlan
Magyarra,
Most veri meg az úristen
Mindenható haragja!

Föl, hazámnak valamennyi
Lakója,
Ideje, hogy tartozását
Minden ember lerója;
Ki a házból, ki a síkra,
Emberek,
Most az egész Magyarország
Legyen egy nagy hadsereg!

Ki is megyünk, szó sincs róla,
Mindnyájan.
Meghalni vagy győzedelmet
Nyerni a szent csatában.
Szent a csata, nem harcolunk
Királyért:
Király ellen szabadságunk
Istenünk és hazánkért!

Átkos király, érezted hát
Vesztedet.
Az ördögnek, hogy megmentsen,
Eladtad a lelkedet.
De hiába volt a vásár,
Elhihet'd:
Kit az isten elhagyott, azt
Az ördög nem menti meg.

Sok az orosz, nagy a száma,
Mi haszna?
Több lesz ott a magyar; talán
Száz is jut egy oroszra.
És ha volnánk kevesebben,
Mint azok:
Hála isten, minket hí ugy
A világ, hogy magyarok!

Ne féljetek, gyermekink, ne
Féljetek,
Nem szúr által dárdájával
A vad kozák titeket;
Feleségink, kedvesink, ne
Sírjatok,
Idegenek ölelése
Nem tesz csúfot rajtatok.

S ti apáink, anyáink, szent
Halottak,
Sírotokon ellenség ne
Tapodjon, nem tapodhat;
Inkább vesszen ki nemzetünk
Egy szálig,
S dagadjon föl kifolyt vérünk
Árja az ég boltjáig!

Minden, ami szent előttünk,
Kockán van,
Ha a világ támad is meg,
Győznünk kell e csatákban;
Ha miljomnak el kell veszni,
Vesszen el!
Ki fogna most fukarkodni
Életével, vérivel?

És te isten, magyarok nagy
Istene,
Légy népeddel, hű népeddel,
Jó népeddel, légy vele!
Tedd hatalmad fiaidnak
Lelkére,
Világdöntő haragodat
Fegyvereink élére!

Pest, 1849. június 20-30.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból kevés információt tartalmaz, inkább az érzelmekre és a közjátékra fókuszál. Azonban néhány részlet talán összefügghet a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

A versben említett orosz ellenálló erők növekedése egyfajta arányosságot fejezhet ki az emberi populáció és katonai erők között. Az emberi megjelenést azonban ma már sokkal pontosabban tudjuk megérteni, köszönhetően a genetikai kutatásoknak és a populációdinamikának. A mai tudomány szerint az emberek genetikai sokfélesége jóval kisebb, mint ahogy azt korábban gondolták. Ebben az értelemben, ha a magyar nép kevéssé szaporodott, mint amilyennek a vers sugallja, akkor valóban viszonylag kevesek lehetnének az orosz ellenálló erőkhöz képest.

Emellett a versben szereplő harc és az emberi sorsok felemlegetése a modern háborúk és a sebesülések tudományára utalhat. A mai orvostudomány jelentős előrelépéseknek köszönhetően a sebesültek életben maradása és gyógyítása jóval hatékonyabb és fejlettebb, mint Petőfi korában.

Azonban ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a vers történelmi kontextusban íródott, és nem a mai természettudományos ismeretekre épít. Tehát, habár néhány részletet össze lehetne kapcsolni a modern természettudománnyal, a vers alapvetően más témákkal foglalkozik.

A vers Petőfi Sándor "Föl a Szent Háborúra!" című műve, amelyet a forradalmi események és szabadságharc hatásai indítottak meg. Az alábbi elemzést az irodalomtudomány két területén tehetjük meg: a magyar és a nemzetközi szépirodalom szempontjából.

Magyar irodalom:
- A vers tematikailag a forradalmi szabadságharcot és az orosz támadást dolgozza fel.
- Megtalálható benne a forradalmi eszmék megjelenése, a nemzet egysége és az együttműködés fontossága, amelyek a szabadságharc idején jelen voltak.
- Petőfi verseinek egy jellemzője, hogy közvetlenül és érzelmileg hatnak az olvasóra. Emellett jelen van a népi nyelv használata és az ütemes ritmus.

Nemzetközi szépirodalom:
- A vers általánosabb forradalmi és szabadságharci témákon keresztül is értelmezhető.
- Az emberi szabadság harcának és küzdelmeinek ábrázolása található meg a versben, ami egy univerzális motívum nemzetközi irodalmi művekben is.
- A vers elragadtató és lelkesítő hangneme, valamint az érzelmi mélység és az üzenet ereje szintén fontos elemek a nemzetközi szépirodalomban.

A vers nyelvezete egyszerű, közérthető és nagyon hatásos. A rövid, ütemes versszakok, az ismétlések és a nagyobb hangsúlyok jelenléte a vers megfelelő ritmusát és súlyát adja. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Petőfi alkalmazza az ellentétek és a képek használatát, hogy a vágyott szabadságharci győzelem jelentőségét megragadhassa.

A vers Petőfi Sándor egyik legismertebb műve, amely a forradalmi időszakban és a szabadságharcban való részvételre való buzdítást fejezi ki. Mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén az emberi szabadság és az önfeláldozás témái rendkívül fontosak, és ezeket a motívumokat Petőfi Sándor versében a leghatásosabban fejezte ki.

Az "Föl a Szent Háborúra!" vers nemzetközi értéke és jelentősége megragadható a forradalmi és szabadságharci témák és motivációk révén. A versek az emberi szabadság igényét, a hősies küzdelmet és az önfeláldozást örökítik meg, amelyek univerzális és sokkal messzebbre terjednek, mint az adott kulturális és történelmi kontextusban.

Petőfi Sándor "Föl a Szent háborúra!" című versében teológiai szempontból számos elem található, amelyek kapcsolódhatnak a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához.

A vers elején a próba említése és az utósó próba kiemelése lehet kapcsolatban a bibliatudománnyal. A próba és megpróbáltatás a Bibliában gyakran megjelenő fogalom, és Isten népének életében fontos szerepet játszik. Az "utósó próba" kifejezés pedig lehet utalás az apokaliptikus végidőkre és a messiási korra.

A versben említett oroszok érkezése és az itélet eljövetele lehet kapcsolatban az apokaliptikus végidőkkel. Az itélet napjára való félelem helyett Petőfi inkább arra ösztönzi az embereket, hogy a támadókkal szemben álljanak ki, és ne féljenek, mert az Istennel való oldalra állásban biztonságot találhatnak. Ez az álláspont a bibliai apokalipszis témájához kapcsolódik, ahol a hívőket arra buzdítják, hogy ne féljenek a próbáktól és a támadóktól, mert Isten védelmező ereje mellettük áll.

A versben szó van hazáért való félelemről is. Ez a szemlélet az apokaliptikus végidőkben gyakran megfigyelhető, amikor a hívők az Isten előtti felelősségük tudatában nem félnek a fizikai veszteségektől, hanem inkább az Istentől való vezetésre és védelmezésre támaszkodnak.

A versben továbbá a patrisztikára is találhatunk utalásokat. A "Király ellen szabadságunk Istenünk és hazánkért!" sor sugallhatja a patrisztikus gondolkodásban megtalálható dualizmust, ahol az Isteni és a világi hatalomnak különböző szerepet és fontosságot tulajdonítanak.

A versben szereplő "Átkos király" és "az ördögnek, hogy megmentsen" sorok a patrisztikus dualizmus folytatásaként értelmezhetőek. Az ördög mint a gonosz szimbóluma és az átkos király mint az Isten és a nép elidegenítője jelenhet meg. Az isteni és emberi hatalom közötti feszültség és ellentét a patrisztikában is megfigyelhető téma.

A versben megtalálható szent harc kifejezése, valamint az követelése, hogy az egész Magyarország "legyen egy nagy hadsereg" a skolasztikához is köthető. A skolasztika idején a katolikus egyház aktív szerepet vállalt a háborúkban, és a hívőknek az isteni akaratnak megfelelően kellett részt venniük a harcokban. Ebben a kontextusban a harc szentsége és a nemzetegyesítés szempontjai fontosak.

A versben található ima és fohász az isten közbeavatkozását és védelmét kéri, amely a patrisztikus és skolasztikus teológiában szintén meghatározó elemek.

Összességében a vers teológiai szempontból a próbatételekkel, az apokalipszissel, a dualizmussal, az isteni beavatkozással és a szent küzdelemmel foglalkozik. Ezek a témák kapcsolódnak a bibliatudományhoz, patrisztikához és skolasztikához, és jelzik a szerző vallási és teológiai gondolkodását.