Én úgy szeretlek.
A
cigarettához
és a szalonkabáthoz te vagy a hit.
Az én szemem most már sohase álmos -
és hallgatom a szíved zajait.
Fölrezzenek még minden kocsi-neszre,
mely tőled jő, vagy hozzád zakatol.
Párnák között, arcodhoz epedezve,
te vagy az éjjel asztalán a bor.
Ó, én tudom, hogy minden rózsa festett,
és nem igazat tesz, aki örül,
de szöges-örvül, vezeklő-övül
magam köré kötöm keserü tested.
Te légy nekem a diadalmi ének,
hogy dárda és csók a sziven talált.
Akarlak, mint egy hősi-hősi véget,
s akarlak, mint az élet a halált.
Hisz szívem túlvilági jeleket les,
a lehetetlent és halált szeretné,
s szemem, mint bandzsal középkori szenté,
ki őrült és az Istenbe szerelmes.
Elemzések
A vers alaptémája a szerelem, ezen belül is a költő szerelemnyilvánításának hangja és tartalma. Azonban a természettudományosság szempontjából is érdekes elemek találhatóak a versben.
A vers elején, Kosztolányi azt írja, hogy "A cigarettához és a szalonkabáthoz te vagy a hit." Ez a sor azt jelenti, hogy a szeretett személy olyan fontos és nélkülözhetetlen számára, mint a dohányzás vagy a szép ruha, amelyeket hitként szemel. Ezt a jelentéstartalmat a mai napig is hasonlóan érzékelik az emberek, amikor valaki nagyon fontos lesz számukra, és nem tudnak megvonni maguktól.
Emellett a költő megemlíti a cigarettát, ami egy természeti anyagból, a dohányból készül. Az utóbbi években a dohányzás veszélyeiről és káros hatásairól egyre több információ látott napvilágot a természettudományban. A dohányzás többek között összefüggésbe hozható a tüdőrákkal és a szívbetegségekkel.
A versben szereplő "szalonkabát" egy másik természeti anyagból készült ruhadarabot jelent. Az újabb kutatások és felfedezések a szövetanyagok és ruhák környezeti hatásainak vizsgálatával kapcsolatosak. Például, a műanyag alapú szálak termelése és újrahasznosítása kapcsán a szennyeződés és a fenntarthatóság problémáival foglalkoznak a tudósok.
A költő a versben megemlíti az "éjjel asztalán a bort", ami viszont összekapcsolható az újabb kutatásokkal, amelyek a bor egészségügyi hatásait vizsgálják. Az utóbbi években egyre több korrelációt találtak a mérsékelt vörösborfogyasztás és bizonyos betegségek (például a szívbetegség) kockázatának csökkentése között.
A vers végén Kosztolányi a szívét és a szemét hasonlítja a túlvilági és megtapasztalhatatlan dolgokhoz. A szívről és a szemről az utóbbi években is rengeteg kutatás és felfedezés született a természettudományban. Például, a szívizomzat működésének és betegségeinek részletes megértése jobb kezelési lehetőségeket nyújt a kardiológusoknak. A szemről pedig az utóbbi években rengeteg információ látott napvilágot a látás működéséről, a szem betegségeiről és a látásjavító technikákról.
Összességében, a Kosztolányi Dezső által írt "Régi szerelmes levele" című vers tartalmaz olyan elemeket, amelyeket a mai természettudományi kutatásokkal össze lehet kapcsolni. A dohányzás, a ruhák anyagai, a bor egészségügyi hatásai, valamint a szív és a szem részletes vizsgálata mind olyan témák, amelyekkel a modern természettudomány foglalkozik.
A vers teológiai szempontból a szeretet, hűség és hit kifejezésére összpontosít. Az első sorban a költő azt mondja, hogy úgy szereti a tárgyait, mint a cigarettát és a szalonkabátot, de ez csak a fizikai formájukra vonatkozik. Valójában a hit az, ami igazán fontos és tartós a számára.
Ez a hit és szeretet a szívéből származik, ami felébredt talán azért, mert a másik személy is szereti őt. A vérzsibongás és a zajok, amik tőle jönnek vagy hozzá mennek, mind a szerelemről és az elkötelezettségről mesélnek. Ez egy erős érzelmi kapcsolat, amelynek jelentőségét az "éjjel asztalán a bor" hasonlat tovább hangsúlyozza.
A második szakaszban a költő az illúziók és a keserűség felé fordul. Tudja, hogy a rózsák nem igazak, és az öröm csak ideiglenes. Ennek ellenére hajlandó a keserűséget is elfogadni, és magához kötni a másik ember keserű testét. Ez szimbolizálhatja az elfogadást és az áldozatot a másik személy iránt.
A vers további részében a költő beszél arról, hogy a másik személy legyen számára a diadalmi ének, azaz legyen az öröm forrása és tartós boldogság. Azt akarja, hogy a szerelem és a halál találkozzon, ami lehet összefüggésben a vallásos képekkel a halál megszabadító természetéről.
Az utolsó két sorban a költő úgy mutatja be, hogy szerelme túlmutat a földi dolgokon és túlvilági jelekben nyilvánul meg. A szerelem olyan mély és szenvedélyes, mint a középkori szentek iránti szeretet, akik őrültek és az Istenbe szerelmesek voltak.
Bibliatudományi szempontból nézve, a versben nincs közvetlen utalás a Bibliára vagy bibliai történetekre. Azonban az általános teológiai témák, mint a szeretet, lelkiség és az isteni iránti elkötelezettség jelen vannak. A Biblia több helyen beszél a hitről és a szeretetről, mint az emberi kapcsolatok központi elemeiről.
Patrisztikai szempontból nézve, a versben az isteni szerelem és emberi szerelem keveredik. Az antik patrisztikus írók, mint Aurelius Augustinus főként az isteni szeretet és az emberi szerelem kapcsolatát tanulmányozták. A versben a költő szintén ezt a kapcsolatot hangsúlyozza, amikor szemét a középkori szentekhez hasonlítja, akiknek őrült szerelme Istenbe iránta.
Skolasztikus szempontból a versben megjelenik a személyes istenkapcsolat és az emberi érzelmek összekapcsolódása. Skolasztikusok, mint Aquinói Szent Tamás, tanították, hogy az emberi érzelmeket Isten akaratával össze kell hangolni. A költő is így beszél a szeretetről, mint valami, ami Isten akaratából ered és a középkori szentek szeretetét idézi meg.
Kosztolányi Dezső "Régi szerelmes levele" című versének irodalomtudományi elemzése során számos összefüggésre hivatkozhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.
Az első észrevehető összefüggés a szürrealizmussal. A vers groteszk és abszurd elemeket tartalmaz, ahogy a lírai én különleges módon fogalmazza meg a szerelmet. Ez a stilisztikai megközelítés a 20. század eleji szürrealista mozgalomhoz kapcsolódik, amely a tudatalatti és az álom világát helyezte középpontba.
A versekhez való hozzáállás szempontjából fontos az intertextualitás is. A lírai én utalásokat tesz más művekre, például a "s szemem, mint bandzsal középkori szenté" rész a középkori szentek körében népszerűvé vált bandzsalokra utal. Az intertextualitás által kapcsolódhatunk más művekhez és művészekhez, ami segít abban, hogy a verset egy nagyobb irodalmi hagyományba helyezzük.
A szimbolikus és képi nyelvhasználat is fontos elem az elemzésben. A verseben szereplő motívumok, például a cigaretta, a szalonkabát, a bor, a rózsa és a dárda mind hozzájárulnak a lírai én érzéseinek kifejezéséhez és a verse megerősítéséhez. Ezek a szimbólumok és képek lehetnek általánosan értelmezhetőek, vagy a Kosztolányi életművében specifikus jelentéssel bírnak.
Egy másik fontos elem a szerkezet és a hangzás. A vers rímes és ritmusos, ami segíti az olvasót abban, hogy átélje a lírai én érzéseit és elmerüljön a szavak világában. A ritmus és a szókincs választása Kosztolányi stílusára utal, amelyet könnyű felismerni más műveiben is.
A nemzetközi összefüggések tekintetében sokat lehetne beszélni a líráról és a romantikus költészetről. A versekben visszaköszönnek az olyan romantikus témák, mint a szerelem, a halál, az érzések intenzitása és a túlvilági vágyak. Ezenkívül a versben megjelenő vallásos motívumok kapcsolódnak az európai költészeti hagyományhoz és az isteni szerelem romantikus ábrázolásához.
Végül a szerelmi líra hagyománya is fontos összefüggés. A vers ott kapcsolódik a magyar irodalom hagyományához, ahol a lírai én hangsúlyozza a szeretett személy különleges jelentőségét és erejét az életében. Ez a hagyomány visszavezethető más magyar költőkhöz, mint például Petőfi Sándor vagy Ady Endre, akik hasonló témákat dolgoztak fel verseikben.
Az "Régi szerelmes levele" tehát számos irodalmi összefüggést tartalmaz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers formája, stílusa, szimbolikus és képi nyelvezete, valamint irodalmi és kulturális kapcsolódásai mind lehetővé teszik egy mélyebb elemzését és értelmezését.