Megsértették az én édesanyámat,
azt mondják róla, hogy már öregasszony,
ráncos a homloka, napja mulóban,
s ily korba bizony látása homályos.

Ó jaj, be megértik a bölcsek a végzet
otromba parancsát, ó jaj, beh tudósok.
De én, a tudatlan nem érthetem ezt meg.
Hát ismeritek ti, hogy szólni merészel
izgága szátok a hű szeretetről?
Láttátok-e arcát és kék szeme tündér-
fényét a sötétbe, ha rémeket űzve
hozzám suhogott a gyermekszoba mélyén,
s ágyamra hajolva körülötte csönd lett,
fény lett körülötte? Láttátok-e aztán,
hogy tűnt tova lassan, visszatekintve,
az éjt aranyozva, rám hagyva a békét?
Tudjátok-e, hogy nekem ő az egyetlen,
és nem fiatal nekem ő, nem is agg ő, -
csak édesanyám, akit angyali szó hív
Szépen-csevegőnek, Euláliának.

Nem hagylak el én, lásd, nem hagylak el, áldott
s mint egykor a gyermek, kis lovagod már
öklét mutogatta, ha bántani mertek,
úgy zördülök én most a vadkani-aljas
életre, mi megtép disznó-agyarával
a porba alázva téged, te magasztos.
Nem hagylak el sohasem te legelső
asszony a földön, a gyermeked itt van,
hogy védjen örökre és az időn túl
fölrakja fejedre fényes koszorúdat.

Elemzések

A vers Kosztolányi Dezső Fényes koszorú című művének részlete. Az alábbiakban bemutatom az irodalomtudományi szempontból lehetséges összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Magyar irodalom:
- Kosztolányi Dezső "Orpheus" stílusára emlékeztet, ahol a lírai én fájdalmát és szeretetét fejezi ki.
- A versek hangulata hasonlítható Ady Endre, Karinthy Frigyes vagy Babits Mihály verseinek hangulatához.
- A "koszorú" motívum előfordul több kosztolányi műben, pl. A halottak könyve című elbeszélő kötetben.

2. Nemzetközi szépirodalom:
- A versben található anyai szeretet és tisztelet motívuma hasonló József Attila Sorssal szemben vagy T. S. Eliot Four Quartets című gondolataihoz.
- Az anya iránti szeretetet kifejező sorok hasonlóságot mutatnak William Wordsworth "Tavaszi séta" című versével.

Összességében Kosztolányi Dezső Fényes koszorú című versében az anyai szeretet és tisztelet motívuma kiemelkedő. A versek hangulata és stílusa magyar irodalmi és nemzetközi szépirodalmi szerzők műveire emlékeztet.

A vers természettudományos szempontból egy anya-fiú kapcsolatát és az élet körforgását mutatja be. Az utolsó sorokban a koszorúval kapcsolatos metaforával utal a halálra és a megújulásra is.

Mivel a vers a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatban kell értekezni, itt néhány olyan elemet lehet kiemelni, amelyek kapcsolatba hozhatók a modern természettudománnyal.

1. Az idősödés és az életfolyamatok: Az első versszakban Kosztolányi leírja az édesanya korát, homlokának ráncosságát, és homályos látását. Ezek az elemek kapcsolatba hozhatók az öregedéssel és az élettartam növekedésével kapcsolatos kutatásokkal, amelyek a modern orvostudománynak köszönhetően egyre több információval szolgálnak az emberi test öregedési folyamatairól és a hosszabb életmód előnyeiről.

2. Az emberi érzelmek és szeretet: A versben a költő leírja az anya szeretetét és törődését a gyermekével szemben. A modern neuropszichológia és a neurokémia kutatásai azt mutatják, hogy az emberi agy kémiailag befolyásolja az érzelmeket és az érzelmek befolyásolják az agyi kémiai folyamatokat. A szeretet, a gondoskodás, és az anya-fiú kapcsolatban tapasztalható érzelmeknek is van kémiai alapja.

3. Az élet körforgása és a halál: A vers utolsó részében a Kosztolányi koszorúval és a halállal kapcsolatos metaforával zárja a verset. A modern élettudományok, mint a biológia és az ökológia, azt mutatják, hogy az élet ciklikus folyamat, amiben minden élőlény számára a halál is elkerülhetetlen. Az élet megújulása és a halál szorosan összekapcsolódik a természeti rendszerekkel.

4. Az emberi kapcsolatok és szociális kötelékek: A versben az anya és a fiú kapcsolatát szemléljük. Az emberi kapcsolatok és társadalmi szervezetek kutatása és megértése a modern szociológia, pszichológia és antropológia területeire tartozik. Ezek a területek a kapcsolatok, az identitás és az emberi társadalom felépítésének társadalmi és pszichológiai dimenzióit vizsgálják.

Bár a vers főként az anya-fiú kapcsolatot és az élet körforgását mutatja be, megfigyelhető, hogy számos kapcsolódási pont van a természettudománnyal. Ezek az elemek betekintést nyújtanak a modern természettudományok felfedezéseibe és megértésébe.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, hiszen szól egy anyai szeretetről, ami a keresztény vallásban is fontos érték. A versben az édesanya láthatólag már idős, korábbi szépsége elhalványult, de még mindig szeretettel tekint a költőre. A versben szerepelnek bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai elemek is.

Bibliai szempontból a versben a szeretet és tisztelet érzése jelenik meg az édesanya iránt, ami a keresztény tanítások szerint is egy fontos érték. Az evangéliumokban is megjelenik Jézus anyja iránti szeretet, aki az egész keresztény közösség anyjának tekinti. Tehát a versben az édesanyán keresztül is áthatódik a keresztény szeretetfogalom.

Patrisztikai szempontból a versben az édesanya tisztelete jelenik meg, ami a patrisztikus gondolkodás szerint alapvető fontosságú. Az egyik legjelentősebb patrisztikus író, Szent Ágoston is hangsúlyozza a szülőtiszteletet, és gyakran tekinti az édesanyját példaképnek. A versben a költő is azt állítja, hogy az édesanyja az egyetlen számára, aki mellette áll mind a jóban, mind a rosszban.

Skolasztika szempontjából a versben a költő megkérdőjelezi a bölcsesség, az okos emberek megértését. A skolasztika idején a tudományos gondolkodás és az értelem fontossá válhatott a vallási kérdések megértésében, de a versben a költő az együttérzést, a szeretetet helyezi előtérbe, amit a bölcsesség sem tud teljes egészében megértetni.

Más szempontból is értelmezhető a vers teológiai szempontból. A versben láthatóan a költő Istent is megidézi, hiszen az édesanyját "magasztosnak" és "áldottnak" nevezi, ami a keresztény vallásban Isten jellemzésére használt szavak. A költő arra is utal, hogy az édesanyja egy angyali szó által lett "Szépen-csevegőnek" nevezve, ami arra utal, hogy az anyaistenség tulajdonságai is megjelenhetnek az édesanyában.

Végül, a versben láthatóan a költő elkötelezettsége is teológiai szempontból magyarázható. A költő azt állítja, hogy sosem hagyja el az édesanyját, és azt mondja neki, hogy van egy gyermekük, aki az időn túl is védni fogja őt. Ez a kifejezés a keresztény tanításokban is megtalálható, ahol többek között a szentek és az angyalok jelennek meg, akik védelmezik az embereket. Ezért a versben a költő Jézust, mint a védelem forrását is megidézi.