Mily messze rezgenek a néma nyárfák.
A csillagok mi messze lengenek,
mi messze zúgnak a fény-tengerek!
Mily messze rezgenek a méla hárfák.
Én vérpiros rózsám, mi messze vagy,
izzó lehelleted is büszke fagy!
Az élet-szirmok keblüket bezárják...
Ó, tiszta puszták, átkos messzeségek,
hűs hold fagyából szőtt jég-korona.
A fagybimbók szűz kelyhüket kitárják...
Álomvilág, kővé meredt köd-élet,
bús távoloknak hűvös pátosza.
1907
Kosztolányi Dezső Bús távolok című versében a természettudományos szempontból leginkább érdekes és releváns elemek a következők:
1. Csillagok:
A vers első kétsorában a csillagok messzesége jelentős szerepet játszik. A mai természettudomány szerint a csillagok a Földtől nagy távolságban vannak, néhány közelünkben lévő kivétellel. A modern csillagászat felfedezései lehetővé tették, hogy a Földről részletesen tanulmányozzuk a csillagokat és azt is megértsük, hogy azok hogyan keletkeznek és hogyan mozognak az űrben.
2. Fény-tengerek:
A versben említett fény-tengerek a modern tudományos megfigyelések szerint talán a galaxisokra utalnak, amelyek több millió és milliárd csillagot foglalnak magukban. A modern asztrofizika egyik legfontosabb területe a galaxisok tanulmányozása, ami során felfedezték a galaxisok közötti fénypontokat vagy fény-tengereket, amelyek távoli galaxisokat tartalmaznak és hozzájárulnak a világegyetem szerkezetének megértéséhez.
3. Méla hárfák:
A versben említett méla hárfák a természet hangjainak és hangszereinek metaforikus megjelenítése lehet. A mai környezetvédelem szempontjából fontos kiemelni, hogy a természeti környezet hangjainak fenntartása és megőrzése rendkívül fontos a biodiverzitás és az ökoszisztémák egészségének megőrzése szempontjából.
4. Fagybimbók:
A versben szereplő szűz kelyhet kitáró fagybimbók a természet tavaszi újjászületését és az élet ciklusát jelképezhetik. Az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás hatására a tavasz érkezése, a növények bimbózása és a virágzás időzítése módosult vagy felgyorsult. A tudományágak, mint például az ökológia és a meteorológia, felfedezései segítenek megérteni és modellezni ezeket a változásokat, valamint a klímaváltozás hatásait az élőlényekre és a természetre.
Összességében a versben a természettudományos szempontból talán legérdekesebb elemek a csillagok, a galaxisok, a természeti hangok és az életciklus részletezése. A mai természettudomány legfrissebb felfedezései, például az asztrofizika és az ökológia terén, lehetővé teszik, hogy jobban megértsük a természet működését és a távoli tájakat.
Kosztolányi Dezső "Bús távolok" című versében a teológiai szempontokra való alkalmazás több módon is lehetséges. A versben megjelenő motívumok és képek összefügghetnek a bibliai és teológiai tartalmakkal, valamint az egyházi gondolkodás különböző időszakainak nézőpontjaival.
A vers első soraiban megjelenő néma nyárfák, csillagok és fény-tengerek motívuma a teremtésre, az isteni alkotásra utalhat. A bibliatudomány szempontjából a teremtéstörténetet (1Móz 1-2) érdemes említeni, ahol Isten a semmiből teremti meg a világot és benne az emberi lényt. A versben megjelenő távoli és rezgő képek arra utalhatnak, hogy a teremtés titokzatos és megfoghatatlan erejét próbálja megragadni a költő.
A vers második részében a méla hárfák, valamint a vérpiros rózsa megfagyása a múlandóságot és az emberi élet múlhatatlanságának kérdését veti fel. A patrisztika idején nagy jelentőséget kapott az emberi élet múlandóságának és az örökkévalóságnak a kérdése. Az emberi életet a földi lét rózsaként, változékonyságát pedig fagyként ábrázolja a költő, ami visszaköszönhet a patrisztikus gondolkodásban is.
A vers harmadik részében a hűs hold és a jég-korona motívuma egyfajta hidegséget és elzárt tisztaságot sugall. Ez az átkos messzeség és a hűvös puszták képe az emberi elidegenedést, a magányt és az Istenhez való távolságot is jelentheti. A skolasztika teológiájában, illetve a középkori egyházi gondolkodásban hangsúlyos volt az ember és Isten távolságának kérdése, és a bűnbeesés következményeként kialakult elidegenedés problémája.
Végül, a versben megjelenő álomvilág és kővé merevedett köd motívuma a világ múlandóságát, fájdalmát és a világtól való menekülést jelképezheti. Az álomvilág és a köd-élet képe az egyházi gondolkodásban és a középkori művészetben hozzárendelhető az átmeneti, mulandó földi élethez, míg a bús távolok és a hűvös pátosz a spirituális vágyat és a végső bizonyosságot kereső emberi lélek helyzetét tükrözheti.
Összességében, Kosztolányi Dezső "Bús távolok" című verse összekapcsolódhat a bibliai és teológiai tartalmakkal, valamint a bibliatudománnyal, a patrisztikával és a skolasztikával. A versekben nem egyértelműen megjelenő képek és motívumok többféle értelmezést is magukban rejthetnek, és a vallási gondolkodás különböző időszakainak nézőpontjait is megjeleníthetik.
A vers Kosztolányi Dezső Bús távolok címet viseli, és 1907-ben íródott. Az alábbiakban elemzem a verset irodalomtudományi szempontból, figyelembe véve mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén tapasztalható összefüggéseket.
1. Hangulat és hangzásvilág:
A vers első sorainak nyugtalanító hangulata és a csendes, búcsús hangzásvilága a szimbolizmus irányzatához kapcsolható. A csillagok, a fény-tengerek és a méla hárfák képeivel elérhető egy misztikus, álomszerű hatás.
2. Szimbólumok és jelképek:
A versben számos szimbólum és jelkép található. A néma nyárfák a természet csendjét és távolságát jelképezik, míg a csillagok és a fény-tengerek messzeségükkel és titokzatosságukkal kapcsolhatók össze. A méla hárfák a melankólia és a szomorúság érzetét sugallják. A vérpiros rózsa és az izzó lehellet a távolság és a hidegség szimbóluma lehet.
3. Érzelmek és hangvétel:
A versben fájdalom, távolság és búskomorság érzékelhető. Az élet-szirmok bezárása és a távoli, hűvös pátosz sugallják a veszteséget és az elszigeteltség érzését.
4. Stílus és forma:
A vers a szabadverses forma jegyében született, ahol nincsenek rímek és ritmikus szabályok. Az egymás után sorakozó képek és gondolatok inkább a lírai költészetet képviselik.
5. Műfaj:
A vers lírai műfajba sorolható, amelyben az érzelmek és az egyéni hangvétel dominál. A vers egyfajta önvallomásnak is felfogható, amelyben a költő fájdalmát és távolságérzetét fejezi ki.
Magyar irodalmi összefüggések:
A versben felidéződik a szimbolizmus áramlata, amely Magyarországon is hatott a költészet alakulására. Kosztolányi Dezső is influciálta ezt a költészeti irányzatot.
Nemzetközi irodalmi összefüggések:
A szimbólumok és jelképek használata a francia szimbolizmus irányzatához kapcsolható, amelyben a képek és az érzékek jelentősége került előtérbe. Kosztolányi költészete többek között Verlaine és Rimbaud hatását tükrözi, akik a francia szimbolista költészet jeles képviselői voltak.
Összességében a Kosztolányi Dezső által írt Bús távolok vers irodalomtudományi szempontból a szimbolizmus és a szabadverses forma jegyében íródott. A versek hangulata és jelképrendszere nem csak a magyar, hanem a nemzetközi szépirodalom területén is megtalálható elemeket tartalmaz.