A nagy bérházba, hol kőrengeteg
sorvasztja el az izmos életet,
hol a szegény fáknak köves ugar jut,
s mind kétségb'esve nyujtják égre karjuk,
hol a szobák vak mélye zúgva mormol,
hol otthonos a bűz, zaj és piszok, por,
hová a gyárfüst vastagon terül,
hol kis gyerek sír-rí szünetlenül,
s a háziúr, lakó egyként fogoly,
hol a nótás cseléd ruhát porol;
hol annyi közt vagy s mégis egyedül,
hol a nyomor s gazdagság elvegyül,
hol a sötét, dohos, vizes szobákba
sápadt írók éjente lázban írnak,
s ha rózsaarccal ébred a szelíd nap,
benn csak tovább virraszt az éji lámpa;
hol éj a nap s a nappal éjszaka,
hol sose szűnik az élet zaja,
hol pört, zavart gyakorta hallani:
a nagy bérházba történt valami...

Bús őszi délután borult föléje,
unalmasabb, miként az éjek éje,
rítt a gyerek, az ég is könnyezett
langyos, unalmas, őszi könnyeket.
Aludni látszott már az édes élet,
nevettek a szemérmetlen cselédek,
fojtott a füst, kiszáradt a torok,
a szél nehéz, bús álmokat hozott,
egy zűrzavar volt a homályos udvar,
s a házalók döngték be dús dalukkal,
s csak nőttek a szivek fájdalmai...

És ekkor, ekkor történt valami...

Halk reszketés fuvalma szállt oda,
s belésírt e homályos zűrzavarba,
titokzatos búbánatot kavarva,
halkan, búsan a méla zongora.


Elemzések

A vers Kosztolányi Dezső A nagy bérházba című művéből való, amely a modern költészet jellegzetes darabja. Azonban ezen túlmenően számos összefüggést lehet felfedezni a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik lehetséges összefüggés a korabeli magyar költészet stílusára vonatkozhat. Kosztolányi költészete a szimbolizmus és az expresszionizmus hatását viseli magán. Sorai erőteljes érzelmeket közvetítenek, a szóképek és a képiesség hangsúlyosan jelen vannak a versben. Ez az irodalmi irányzat az európai szépirodalom más területein is megjelenik, például a francia szimbolizmusban és az expresszionista német költészetben.

A versben bemutatott társadalmi környezet, a nagy bérház és annak lakói, a szegények és gazdagok együttélése, a nyomor és gazdagság keveredése, egy olyan társadalmi téma, amely szintén sokat foglalkoztatja az irodalmat. Az abszurd helyzetek, a társadalmi különbségek, a kilátástalanság és a reménytelenség motívumai számos más műben is jelen vannak, például Charles Dickens Múlt és jelen című regényében vagy Fjodor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művében.

A kosztolányi versben megjelenő hangulat, a bús, őszi délután és az unalmas, önreflexív éjszakák atmoszférája olyan érzéseket és hangulatot idéz elő, amit számos lírai vers is kifejezett. Az évszakok jelképes jelentést hordoznak az irodalomban, az őszi hangulat a múlás, a veszteség és az elszigeteltség érzését közvetíti. Ezt a hangulatot például William Butler Yeats Sailing to Byzantium című versében is megtaláljuk.

Összességében elmondható, hogy Kosztolányi Dezső A nagy bérházba című versének számos összefüggése van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A modern költészet formai és tartalmi jellemzői mellett a társadalmi kérdések és a lírai hangulatok is közös elemeket mutatnak más irodalmi művekkel.

A vers alapvetően egy bérház atmoszféráját és életét ábrázolja, de természettudományos vonatkozásokat is találhatunk benne.

A vers elején Kosztolányi leírja a bérházban található környezetet, ahol a kőrengeteg és a szegény fák köves ugarja azt sugallja, hogy az emberi beavatkozás és a természet közötti harc jelen van. Ez a rész a mai környezetvédelmi problémákra, például az erdőirtásra és az építkezésekre utalhat.

A versben említett gyárfüst a légkörbe kerülő szennyező anyagokra utal, amelyek a mai világban a légszennyezés egyik okozói lehetnek. Emellett a dohos, vizes szobák és a bűz arra utal, hogy a levegőszennyezés, például a dohányfüst jelenségei jelen vannak a bérházban.

A versben található "sápadt írók éjente lázban írnak" rész utalhat a modern irodalomra és a könyvkiadásra, amelyek a természettudományokhoz kapcsolódnak. Az éjente lázban író írók pedig azokra a tudósokra utalhatnak, akik szenvedélyesen dolgoznak a legfrissebb felfedezéseikkel.

A vers második részében az őszi délután borús hangulata és az ég könnyezése utalhat az időjárásra és az évszakok váltakozására, amelyeket a mai időjárási folyamatok és klímaváltozás is befolyásolhatnak.

Ezután a versben történik valami, ami halk reszketést vált ki, és a méla zongora hangja hallhatóvá válik. Ez a rész arra utalhat, hogy valami természettudományos jelenség, például földrengés vagy erős szélvihar történt, amely hatással van az épületre és a benne élő emberekre.

Összességében a vers a természettudományos szempontokat többek között a környezeti károk, az időjárás és a természeti jelenségek elemzésével jeleníti meg. Ezzel egy olyan képet fest, amely a természettudomány mai tudásával és felfedezéseivel kapcsolatban áll, és rámutat a természet és az emberi tevékenység közötti kölcsönhatásokra.

Az "A nagy bérházba" című vers teológiai szempontból is értelmezhető, főként a bérházban uralkodó nyomor, piszok és sötétség által közvetített kép miatt. A bérház szimbolizálhatja a világot, ahol a sötétségben élő emberek elveszettek és elnyomottak. A vers ábrázolja az élet állandó fájdalmait, a gyerekek sírását és a szegények mindennapi küzdelmeit.

Bibliatudomány szempontjából a versben megjelenhet a Szentírásban található sokszor említett "szegények" és "nyomorultak" témája, valamint a Jézus Krisztus által hirdetett irgalom és szeretet elve. Az Urunk Jézus azt tanította, hogy a szegények és szenvedők különleges figyelmet és segítséget érdemelnek.

A patrisztika, vagyis az egyházi atyák nézőpontjából a vers mélységes elégedetlenséget és elkeseredettséget hordoz, melyet az egyik atya, Szent Ágoston is megtapasztalt. Az atyák arra hívták fel a figyelmet, hogy az emberek a földi körülmények között soha nem találják meg a teljes boldogságot, és csak Istenben és a transcendentális valóságban találhatják meg a valódi örömöt.

A skolasztika, vagyis a középkori filozófiai irányzat tekintetében a vers arra utal, hogy az emberi élet tele van problémákkal és fájdalmakkal, és hogy a világunk szenvedéssel és nyomorúsággal van áthatva. A skolasztikusok arra törekedtek, hogy logikai és filozófiai gondolkodásukkal megmagyarázzák a világban tapasztalható problémákat, és arra törekedjenek, hogy Isten megértése és az emberi élet céljára vonatkozó válaszokat találják meg.

Összességében a vers teológiai szempontból a szenvedés, a nyomorúság és a világban meglévő problémák ábrázolásán keresztül kifejezi az emberi létezés alapvető kérdéseit és a hit keresését. Ezzel a verssel Kosztolányi a transzcendenssel és a szellemi utazással való kapcsolatát is bemutatja, melyek szintén fontos elemek a teológiában.