A kis kutya.
          Mégis a legszebb állat.
Magasba trónol fönn a vánkoson,
csodálva nézem sokszor órahosszat
és fürge szívverését számolom.
Ha álmodik csontokról és ebédről,
gondolkozom, milyen a kutya-álom?
Milyen lehet az élete, az álma
ezen a vad és végtelen világon?
Szegényke mindig bús. Kérdem, mi bántja,
s virgonc szemem kerüli futva-félve.
Egy néma-csöndes bánat titka ködlik
enyves szemébe, barna, bölcs szemébe.
És firtatom: nem szeret úgy-e senki,
s buksi fejét búsan térdemre ejti.
És szólítom: menjünk a kertbe ki,
s lengő fülét lassan leengedi.
Vagy unszolom: hazádtól messze estél?
és mélabúsan önmagába mélyed.
Vagy kérdezem: fáj, úgye fáj az élet?
s reám borul, akár egy drága testvér.
És nógatom: szólj a kutyavilágról,
hol testvérkéd, apuskád messze él,
és kutya-házak vannak, kutya-szobrok.
Száját feszítem és mégsem beszél.
Vagy kérdezem: anyácskád gyászolod te
úgye-úgye, hogy nem jő róla hír?
Nem tud beszélni, a kedveske néma.
És sír és sír... Szegény kis kutya sír.


Elemzések

A vers első szakaszában a költő leírja a kis kutyát, amint a vánkoson trónolva csodálja és megfigyeli órákon át. Ez a rész természettudományos szempontból nem tartalmaz nagyon konkrét információkat, de megemlíthetjük, hogy a mai természettudomány segítségével egyre jobban megértjük a kutyák viselkedését és az ösztöneiket, például a szívverést és az alvásuk során álmodott tartalmakat.

A második szakaszban a költő elgondolkodik arról, milyen lehet a kutya álma ezen a "vad és végtelen világon". Ezt a mondatot a mai természettudományos kutatásokkal összefüggésben lehet értelmezni, amelyek a tudatformák és az állatok viselkedésének kutatásával egyre többet tudnak meg arról, hogy milyen élményeket tapasztalhatnak az állatok álmodás közben.

A következő szakaszban a költő azt kérdezi, mi bántja a kis kutyát, és hogy szeret-e valaki. Ez összefüggésbe hozható azzal a kutatási területtel, amely a kutyák érzelmi és mentális állapotának vizsgálatával foglalkozik. A mai természettudomány azt mutatja, hogy a kutyák képesek kifejezni az érzelmeiket, és kötődnek az emberekhez, vagy más állatokhoz is.

Az utolsó szakaszban a költő arra kéri a kutyát, hogy meséljen a kutyavilágról, de a kutya nem válaszol. Ez is egy olyan rész, amely az emberi és állati kommunikációval foglalkozó kutatásokhoz kapcsolódik. Bár nem értjük meg pontosan, hogyan kommunikálnak a kutyák egymással, a kutatások azt mutatják, hogy a kutyák képesek jeleket és jelzéseket használni egymással és az emberekkel való kommunikációban.

Összességében tehát a vers néhány olyan témát érint, amelyek kapcsolódhatnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez. Ezek közé tartozik a kutyák viselkedése, az alvás és az álmodás, az érzelmi és mentális állapotuk, valamint a kommunikáció képességei.

Kosztolányi Dezső A kis kutya című versét irodalomtudományi szempontból is értékelhetjük. A vers egy kis kutyáról szól, és a költő megfigyeléseit közvetíti az állatról.

Magyar irodalom területén a versek tematikájában az emberi sors mélyebb kérdéseit érinti. A költő itt az emberi érzelmeket vetíti át a kutyára, emlékeztetve ezáltal az olvasót az emberi szenvedésre és magányra. Az állat státuszának hangsúlyozása, ahogy a versben "magasba trónol fönn a vánkoson" kerül megfogalmazásra, arra utal, hogy a kutya a versben valami különleges, elérhetetlen dolog, mint egyfajta ideál vagy tökéletes lény.

A versen található kérdések és válaszok, amiket a költő a kutya felé intéz, az emberi kapcsolatok sokrétűségét és mélységét jelzik. Ezek a kérdések intimitást és empátiát sugallnak, és a versekben gyakran előfordulnak kapcsolatokra, szeretetre és magányra vonatkozó kérdésekként.

A költemény más irodalmi művekkel és írókkal való összefüggésre is utal. Műfajilag Kosztolányi Dezső A kis kutya verse lélektani lírai alkotásnak tekinthető, ami a modern és kortárs magyar lírában megtalálható. Kosztolányi a modernség, a korszerűség és a lírában rejlő érzelmek kifejezése felé hajlik ezzel a művével.

Nemzetközi szépirodalmi szempontból a vers pszichológiai és lírai elemeket tartalmaz, amelyeket más kortárs külföldi lírai alkotásokban is megtalálhatunk. Más nyelvű művekben, például angol vagy francia költészeti alkotásokban is megtalálhatóak az állati világra vagy az állati szimbólumokra vonatkozó metaforák és képek, amelyeket Kosztolányi itt használ a kutya kapcsán.

Összességében a Kosztolányi Dezső A kis kutya című versét irodalomtudományi szempontból értékelve az látható, hogy a vers mélyebb emberi kérdéseket vet fel, és összekapcsolja az ember és az állat világát. Ezáltal a magyar irodalomhoz és a nemzetközi szépirodalomhoz is kapcsolható, mivel más alkotásokban is megtalálhatóak az állatok metaforák szeretetre, kapcsolatokra és magányra vonatkozóan.

Kosztolányi Dezső "A kis kutya" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A vers egy kis kutya megfigyelését és gondolkodását mutatja be, amelyben a kutya mély emberi érzelmeket tulajdonítanak neki. A versben megjelenő bibliai és teológiai elemek a teremtésre és az emberi érzésekre való utalás révén jelennek meg.

A bibliatudomány szempontjából a vers a teremtést és az állatok különlegességét hangsúlyozza. A kutya "a legszebb állat" és a "vad és végtelen világ" része. Ez utalhat az Ószövetségre, ahol az állatokat az emberi élet és a teremtett világ részeként tartják számon. Az állatoknak is megvan a saját életük és érzelmeik, amelyeket az emberi érzelmekhez hasonlítva kifejezhetnek. Ezek az elemek a bibliai tanításokkal kapcsolatban emelik ki az állatok jelentőségét.

A patrisztika nézőpontjából a vers az alkotó istenséggel és a személyes kapcsolatával foglalkozik. A kutya gondolatokat tulajdonítanak neki, amelyek megmutatják, hogy képes érezni és szeretni másokat, még ha ezt a szeretetet nem is tudja szavakba önteni. Ez hasonló lehet az emberek személyes kapcsolatához Istennel, ahol az ember érzelmeit és hiszékenységét kifejezi önálló nyelven.

A skolasztika nézőpontjából a vers az embert és a világot vizsgálja. A kutya érzéseit és gondolatait azonosítják az emberi érzelmekkel, és úgy ábrázolják, mintha a kutya képes lenne mélyebb értelmeket és kifejezéseket adni. Ez az emberi lélek és értelem különlegességét, valamint az ember és a teremtett világ közötti kapcsolatot hangsúlyozza.

Más nézőpontokból is értelmezhető a vers, például az állatvilág és az emberi élet közötti kapcsolat, az elszigeteltség és az egyedüllét érzése, vagy akár a szeretet és a fájdalom közötti kontrasztok. Mindezek révén a vers arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatok érzésekkel és értelmekkel rendelkeznek, még ha ezeket nem is tudják verbalizálni, és hogy az embernek felelőssége van a teremtett világgal való kapcsolatában.