A délutánoktól mindig futottam.

Ha jött az árny, s ha nőtt szivem felett,
megbújtam a szobában egy sarokban.
És az egész föld beleremegett.

Egyszer szél és fehérség. Por. Kisértés.
Mindenki valamit keres,
még a homok is ideges.
Otromba zaj
és tompa jaj -
oly elhaló - olyan csodás -
harangozás - vagy motozás -
nincs nyugta sehol nyugtalan szivünknek.
A tikkadt fecskék álmosan röpülnek.

Máskor rikító fény és sárgaság.
A tűz fölgyújtja vágyaink dalát
és nőnek a bűnök s a kisleányok,
s mi nézünk félve, szívdobogva rájok.
A nap beteg szivünkre süt,
bánatosak a hegedük,
emlékeink hervadtan illatoznak,
halljuk szavát búcsúzó bánatoknak.
Gonosz fejfájás kóvályog felettünk,
parázslanak a kislány szemei,
szoknyáitól meggyúl a levegő,
rá se merünk tekinteni...
Csak babrálunk sárgult arcképeken.

De néha csupa sejtelem.

Ilyenkor elhal a vér éneke
és minden oly üres és fekete.
Gyertyák gyúlnak vihar-váró szobákban,
sajogva lüktet homlokunk.
Fogunk csikorgatjuk és nem beszélünk,
elfordítjuk fejünk...

          Úgy suttogunk.

Elemzések

A vers természettudományos szempontból számos összefüggést mutat a mai legfrissebb felfedezésekkel. Az alábbi elemzésben néhány ilyen összefüggést mutatok be:

1. Az "árny" és a "szél" megjelenése a versben a légköri jelenségekre utal. Az atmoszférában kialakuló árnyék és a légmozgások fontos szerepet játszanak a mai meteorológiai kutatásokban. A szél és az árnyak mozgásának tanulmányozása segít megérteni az időjárási jelenségeket.

2. A "homok idegesése" és az "otromba zaj" utalhat a zajszennyezés és a talajerózió problémájára, amelyek napjainkban gyakoriak. A természettudósok törekednek arra, hogy megtalálják a megoldásokat a zajcsökkentésre és a talajvédelemre.

3. A "rikító fény és sárgaság" rész a szemészet és a fényterápia területeivel kapcsolatos lehet. Az intenzív fény és a színek hatása a hangulatra és a pszichológiai folyamatokra a tudományos kutatások eredményeként váltak egyre fontosabbá.

4. A "sejtelem" fogalmát az érzékeléstudományhoz lehet kötni. Az emberi érzékelés és az intuíció kutatása nagy előrelépést jelent a kognitív tudományban és a neurobiológiában.

5. A gyertyafény és a vihar-váró szobák említése a tűz és villámlás jelenségéhez kapcsolható. A tűz kémiai folyamatokkal és az elektromossággal együtt jár, amelyek a fizikai tudomány területéhez tartoznak.

Ezen példák alapján láthatjuk, hogy a versben megjelenő természettudományos témák számos összefüggést mutatnak a mai legfrissebb felfedezésekkel. Ezek a témák nemcsak a természettudományos kutatásokban, hanem az emberi érzelmek és érzékelés kutatásában is szerepet játszanak.

A vers teológiai szempontból megfogalmazza az emberi létezés és a vallás kapcsolatát, valamint az emberi vágyak és bűnök hatását. A délutánok jelképezik az árnyakat és a sötétséget, amelyeket az ember mindig került, és amelyek mögé elbújt. Ez a metafora az emberi gyengeséget és vágyat mutatja, hogy elkerülje a nehézségeket és a tragédiákat.

A versben szereplő "homok ideges" kifejezés azt jelzi, hogy még a külvilág is idegesítő lehet az ember számára, és nem talál nyugalmat maga körül. Ez a mondat a bibliatudományi aspektust jelképezi, amely alapján az ember bűnös természete általában idegesítővé teszi a külvilágot.

A vers második részében a rikító fény és sárgaság az ember lelkiismeretét és vágyait jelképezi, amelyek bűnökhöz és kísértésekhez vezethetnek. Ez kapcsolódik a patrisztika szemléletéhez, amely az emberi bűn és az emberi vágy összetettségét hangsúlyozza.

A versben szereplő "gyertyák gyúlnak vihar-váró szobákban" kifejezés a skolasztikus nézőpontot tükrözi, amely hangsúlyozza az emberi létezés félelmeit és a transzcendens hatalmakkal való találkozások jelentőségét.

Az utolsó részben a vers olyan visszafogott és csendes leírást ad, amely úgy tűnik, mintha az ember elfordítaná fejét a külvilágtól. Ez az utolsó rész a mögöttes vallásos tapasztalatokra, a csöndbe és a titokzatosba utalhat.

Összességében a vers teológiai szempontból az emberi vágy és bűn kapcsolatát és hatását mutatja be, valamint az emberi létezés és a transzcendencia közötti kapcsolatot. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika szempontjaira utal, és azt sugallja, hogy az ember mindig küzd a bűn és a vágyak hatásával, valamint a vallási tapasztalatok és a transzcendencia keresésével.

Kosztolányi Dezső "A délutánoktól" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból megmutatja a szerző stílusát, mélységet és témaválasztását. A vers a délutánoktól való menekülést, az emberi érzelmeket és gondolatokat, valamint a múló idő jelentőségét mutatja be. Mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban megtalálhatóak hasonló témák és stíluselemek.

A vers első része a belső világba való menekülést és az elrejtőzést ábrázolja. A szobában való megvédett helyzet jelképezi az egyéni bensőt, ahol az ember talál menedéket a világ zűrzavarától. Ez a motívum sok más magyar és nemzetközi költő műveiben is megjelenik, például Emily Dickinson verseiben vagy T. S. Eliot "Az üres föld" című művében.

A második rész a külső világ zavarait és szépségeit mutatja be. A zaj, a nyugtalanság és a szépség szembenállása a romantikus irodalomban gyakran megjelenő motívum. Az ember belső küzdelme a külvilág ingereivel és vágyaival erős absztrakció, amely számos irodalmi alkotásban visszaköszön.

A harmadik rész a melankólia és a bánat kifejezésére szolgál. A természet és az érzések közötti összefüggés megtalálható a romantikus költészetben, például a John Keats vagy Percy Bysshe Shelley műveiben. A versben a szépség és a szomorúság összekapcsolódik, amely egy tipikus jellemzője a romantikus költészetnek.

A negyedik rész a sötétség és a tisztaság, a titok és a sejtések területére kalauzol minket. Az üresség és a feketeség ábrázolásai a modernista költészetben és irodalomban is gyakran megjelenő motívumok.

Az utolsó stanza az emberi beszéd komolyságát és súlyát hangsúlyozza, amely megjelenik a személyes és intim pillanatokban. A játék a szavakkal és a hangokkal a 20. századi költészetben is jellegzetes elem, például William Carlos Williams vagy T. S. Eliot műveiben.

Általánosságban elmondható, hogy Kosztolányi Dezső "A délutánoktól" című verse számos irodalmi motívumot és elemet felvonultat, amelyek megtalálhatóak a magyar és nemzetközi szépirodalomban. Az alkotás mélysége és érzelmeket kifejező szépsége teszi az irodalomtörténet szempontjából értékes művévé.