Képedet halk ritmusok ősi habján
hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal.
Ismeretlen, messzi vizek hulláma,
            halld, idemormol.

Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja -
csolnakom ring, szállna az útra máris!
Ó, hiszen vár engem a messzi szépség
            szűz kikötője!

Jöjj velem hát, - szebb legyen égi partja
s büszke várát nagy szemed enyhe fényén
símogatván, tégye barátosabbá
            ifjui kellem!

Jöjj, utunkon majd gyönyörű szivárvány
színü álmom fárosza gyúl, ha este
fölsuhanván vágyim, utánad úsznak
            s csillog ezüstjük!

Jöjj velem, mert nélküled is megyek már!
Eh, mit is vársz - jössz-e, vagy elragadlak -
akarásom nem töröm össze lányos
            ostobaságon!

1923. márc. 13. / 1934