Ezt a széket odább tolni,
vonat elé leguggolni,
óvatosan hegyre mászni,
zsákomat a völgybe rázni,
vén pókomnak méhet adni,
öregasszonyt cirógatni,
jóízű bablevest enni,
sár van, lábujjhegyen menni,
kalapom a sínre tenni,
a tavat csak megkerülni,
fenekén ruhástul ülni,
csengő habok közt pirulni,
napraforgók közt virulni -
vagy csak szépet sóhajtani,
csak egy legyet elhajtani,
poros könyvem letörülni, -
tükröm közepébe köpni,
elleneimmel békülni,
hosszú késsel mind megölni,
vizsgálni, a vér hogy csordul,
nézni, hogy egy kislány fordul -
vagy csak így megülni veszteg -
fölgyujtani Budapestet,
morzsámra madarat várni,
rossz kenyerem földhöz vágni,
jó szeretőm megríkatni,
kicsi hugát ölbe kapni
s ha világ a számadásom,
úgy itt hagyni, sose lásson - -

ó köttető, oldoztató,
most e verset megirató,
nevettető, zokogtató,
életem, te választató!

1926 nyara


Elemzések

A vers József Attila "Ülni, állni, ölni, halni" című költeménye, amelyet 1926 nyarán írt. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontok szerint elemezzük a verset mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Maga a versforma és az elrendezés is jellemző a modernizmusra, amely a 20. század elején alakult ki. A rímelés és ritmus helyett a sorok rendezetlenek, szabadon vannak elhelyezve a strófákban. Ez a megjelenítési forma is tükrözi József Attila szépirodalmi irányzatban való alkotását.

Az alkotásban megjelenik a magány és a kilátástalanság motívuma, amelyek gyakran jellemzik József Attila költészetét. A versben felsorolják a mindennapi cselekvéseket és élményeket, amelyek lehetőséget adnak az embernek a menekülésre vagy az élet nehézségei elől való elszakadásra. Ezek az érzések és helyzetek nem csak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi szépirodalomban is jellemzők.

A versben megjelenő természeti motívumok és társadalmi képek szintén jelentős elemek, amelyek képesek átadni az emberi élet különböző aspektusait. A víz, a napraforgók, a sár és az állatok mindennapi jelenségek, amelyek a szépirodalomban és a természeti költészetben is gyakran használtak elemek.

A versben megjelenő személyes érzelmek és vágyak mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban megtalálhatók. Az emberi tapasztalatokra és érzésekre való reflektálás az irodalomban gyakran előforduló téma.

A vers záró sorai az emberi élet nagy kérdéseit feszegetik. A versekben gyakran megjelenő kérdések és válaszok az élet és a halál, a boldogság és az élet értelme körül forognak.

Összességében József Attila "Ülni, állni, ölni, halni" című költeménye számos irodalomtudományi szempontból feldolgozható. A modernista versformán keresztül megjelenik az emberi élet nehézségeinek és kilátástalanságának motívuma, valamint a természeti elemek és személyes érzelmek és vágyak motívumai. Mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban tükröződő jellemzőkkel gazdagítja a költészetet.

A József Attila "Ülni, állni, ölni, halni" című versében az emberi tevékenységek és érzelmek sokaságát láthatjuk, amelyeket a természettudomány legújabb felfedezései is érintenek.

Az első néhány sorban az emberi testmozgás és a környezettel való kölcsönhatások jelennek meg. A vonat elé leguggolni és a hegyre mászni például az emberek által végzett fizikai tevékenységeket jelképezheti. Ezek a tevékenységek az emberi test mechanikájával, az izmok működésével és a fizikai erőkkel kapcsolatos legújabb felfedezésekkel kapcsolatosak.

Az "öregasszonyt cirógatni" és a "jóízű bablevest enni" részek pedig az érzékszervek és az ételekkel való kapcsolatot jelzik. A gasztronómia és az érzékszervek működését kutató tudományágak is nagy előre lépéseket tettek az utóbbi években.

A vers további részében olyan tevékenységek szerepelnek, mint a tanulás (poros könyvem letörülni), a vizsgálás és kutatás (a vér hogy csordul), valamint az emberi kapcsolatok és érzelmek (rossz kenyerem földhöz vágni, jó szeretőm megríkatni) megörökítése. Ezek mind olyan területek, amelyeken a pszichológia, az agykutatás és a szociális tudományok jelentős fejlődést értek el az utóbbi években.

Végül, a vers a világgal való viszonnyal és a halállal is foglalkozik. Az emberi tevékenységek felsorolása mellett a vers végén szereplő "fölgyújtani Budapestet" és "ha világ a számadásom, úgy itt hagyni, sose lásson" sorok is a természettel és a technológiával kapcsolatos dilemmákat és környezeti problémákat érintenek. A környezettudomány és a fenntarthatósággal foglalkozó tudományágak kiemelkedő eredményeket értek el a klímaváltozás és a természeti erőforrások körüli kérdések terén, amelyek a vershez kapcsolódhatnak.

Összességében, a "Ülni, állni, ölni, halni" versben számos olyan tevékenység és érzelem jelenik meg, amelyek kapcsolatban állnak a modern természettudomány legújabb felfedezéseivel. A fizikai tevékenységek, az érzékszervek működése, a kutatás és tanulás, az emberi kapcsolatok és a természettel való viszony mind olyan területek, amelyeken a tudomány jelentős fejlődést ért el az elmúlt időszakban.

A vers Teológiai elemzése:

József Attila "Ülni, állni, ölni, halni" című versének teológiai elemzésekor először is érdemes a vers egészére való tekintettel vizsgálni a terminológiát és a jelentéstartalmat. A vers magában foglalja az élet és halál, a cselekedet és pusztulás, valamint a remény és reménytelenség témáit.

Az első sorban a "széket odább tolni" és a "vonat elé leguggolni" képezi az alapját a vallásos tematikának. A vonat metaforikusan Isten akaratával azonosítható, és a példázat arra utal, hogy az embernek mindig kell készen állnia az Isten akarata előtt. A "hegyre mászni" képezi az embertől való törekvést az egyre magasabb szellemi szintek elérésére, míg a "zsákomat a völgybe rázni" az anyagi értékek lerakását jelképezi az Istennel való közösségben.

A versben szereplő "öregasszonyt cirógatni" és a "jóízű bablevest enni" arra utal, hogy az embernek kell gondoskodnia az idősekről és a rászorulókról, valamint értékelnie kell az egyszerű élet örömeit is.

A "sár van, lábujjhegyen menni" és "kalapom a sínre tenni" képek azt jelképezik, hogy az embernek tudatosan kell elkerülnie a bűnöket és az ördög csapdáit. A "a késsel mind megölni" és a "fölgyújtani Budapestet" metaforikus utalások lehetnek az emberiség pusztító természetére és az emberi fájdalom és szenvedés iránti közönyre.

A "hosszú késsel mind megölni" rész összefüggésben lehet a bibliai történetekkel, ahol Isten próbára teszi Ábrahámot, hogy hajlandó-e feláldozni a saját fiát. A "a vér hogy csordul, nézni, hogy egy kislány fordul" rész pedig vélhetően a szenvedés és a tragédia közelségének bemutatására szolgál.

A vers végén, a "ha világ a számadásom" sor arra utal, hogy az embernek el kell számolnia élete cselekedeteivel és az Isten előtt állnia kell. A vers lezárása az "úgy itt hagyni, sose lásson" sorral esetleg a reménytelenséget és az elvenesültséget hozhatja elő, ahol az ember már túl gyengének érzi magát ahhoz, hogy szembenézzen a következményekkel.

A vers a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is alkalmazható. A bibliatudomány szerint a versekhez hasonló irodalmi művek elemzése fontos a bibliai szimbólumok és példázatok értelmezéséhez. A patrisztika perspektívájából a versben megjelenő cselekedetek a Krisztusi értékrend szerinti életvitelt hangsúlyozhatják, míg a skolasztika tanításai szerint a versben megjelenő kontrasztok a lélek és test viszonyát helyezhetik előtérbe. A test alacsonyabb, földi vágyai ellenállhatatlanok lehetnek, míg a léleknek kell az Istennel való kapcsolatra törekednie.