A vers elemzésekor fontos figyelembe venni az irodalomtudományi szempontokat, mint például a stílus, a téma, a forma, az alcímek felhasználása és az időszakhoz való viszony.
Stílus:
A versben József Attila sajátos stílusban ír, amelyet az ő nevéhez köthetünk. Megfigyelhető a rövid, szikáran tömör sorok használata, alegyszerű, hétköznapi nyelvezet és a nyomasztó atmoszféra jelenléte. Az egyszerű nyelvezet és a hangulat véleményem szerint József Attila művészetének jellegzetessége.
Téma:
A vers négy rövid részből áll, és mindegyik különböző témát dolgoz fel. Az első részben a vihar, a másodikban az eperfa, a harmadikban a szegény ember helyzete, a negyedikben pedig maga az írói folyamat kerül terítékre. Ezek a témák különböző érzelmeket és képeket váltanak ki az olvasóban, de egyetlen közös pontjuk is van: a nyomor és a szenvedés jelenléte.
Forma:
A versben József Attila a négy rövid versrészhez az "Eperfa", "Keresztény" és "Írásjel" alcímeket használja. Az alcímek használata kiemeli az egyes részek közötti tematikai választásokat és hangsúlyozza azok jelentőségét. Emellett a vers rímeket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a ritmus és a dallam hatásának előtérbe kerülését.
Magyar szépirodalom:
József Attila a magyar irodalom egyik legismertebb költője, és művei nagy hatással voltak a kortárs irodalomra és a későbbi generációkra. A "Vihar" című vers is jól példázza az ő stílusát és tematikáját. Itt már megjelennek azok a motívumok és képek, amelyek jellemzőek az ő költészetére: a nyomor, a szegénység és a reménytelenség. Ezzel az alkotással József Attila egyértelműen a magyar irodalom része lett.
Nemzetközi szépirodalom:
Bár a vers magyar alkotás, azonban az általa kifejezett témák és érzelmek mindenkinek érthetőek és univerzálisak. A nyomor, a szenvedés és a reménytelenség olyan témák, amelyek minden kultúrában jelen vannak. Emellett József Attila stílusa is sokat merít a modernista és szimbolista irányzatokból, amelyek az egész világban hatottak az irodalomra. Ezért a vers kapcsolódik a nemzetközi szépirodalomhoz is, és hozzájárult a modern versek hatásának terjesztéséhez a világon.