Vihar

Mint gyerek a páncélos bogarat,
két ujjal megfogtam hóna alatt,
imígy morogván: Ez hát a vihar!...
S kapálódzott kis villámaival.

Eperfa

Öreg eperfa áll az út felén,
zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.
Úrvezető vigyázz! a törzs kemény!
S óh koldus, nézd, mily lágy a gyümölcs rajta.

Keresztény

Kövér kazlak közt éhen sorvadok
      meg-megsimít a bú.
Fejem fölött csillagos ég ragyog,
      mint töviskoszorú.
Kedvem ellen keresztény így vagyok,
      míg nem lesz háború.

Írásjel

Ez mind csak játék. Ceruzával írom,
uraktól kapott pénzen vett papíron.
Még nem gépfegyver-züm-züm e betű.
Váj, mint a nyomor, csíp, mint a tetű.

1931. jan.

Elemzések

A "Vihar" című versben József Attila egy viharról beszél. A legújabb természettudományos felfedezésekkel összefüggésben a vihar elemeit és működését vizsgálhatjuk meg. A versben a költő megfogja a vihart, és a villámokat kísérletezően villámként használja. Ez arra utalhat, hogy a kutatók ma már aktívan kutatják és megpróbálják megérteni a villámok természetét és környezetét.

Az "Eperfa" című versben az öreg eperfa leírása található. Az új természettudományi felfedezésekkel kapcsolatban a fáról beszélhetünk. Például a genetika és a genetikai módosítások területén a növényeket hosszabb életűvé, erősebbé és ellenállóbbá tehetik. Ez azt jelenti, hogy az öreg eperfa genetikai módosítással megóvható lehet a betegségektől és akár hosszabb ideig is termeszthető lehet.

A "Keresztény" című versben a költő éhezésről beszél és a fején lévő csillagos égre utal. Ez a vers lehetőséget ad arra, hogy a mai éhezés problémájáról és a csillagászat friss felfedezéseiről beszéljünk. Ma már tudjuk, hogy az éhezés globális probléma, és sok kutató foglalkozik azzal, hogy hogyan oldható meg a szegénység és az élelemhiány. Ezenkívül a csillagok és az űrkutatás terén folyamatosan új dolgokat fedeznek fel, ami tovább bővíti az ismereteinket a világegyetemről.

Az "Írásjel" című versben a költő a ceruzával írás és a papíron való íráshoz kapcsolódik. Az írásjel, amit a versben említ, tiszteletteljesen utalhat a modern kommunikációra és technológiára. A ceruzával írni manapság talán már kevésbé elterjedt, mivel a számítógépek és az elektronikus eszközök az írás egyre nagyobb részét veszik át, de az írítási technikák változása és az írás iránti érdeklődés mindig aktuális téma az íráselmélet és kommunikációs kutatások terén.

Ezeken kívülitél még sok más dolgot is meg lehet találni a versben, ami a természettudományhoz kapcsolódik, például utalhat a madarak viselkedésére, a növények életciklusára, az időjárás változásaira, stb. Természettudományos szempontból minden vers értelmezhető, csak a megfelelő szempontok és kapcsolódási pontok megtalálása a kulcs.

A vers elemzésekor fontos figyelembe venni az irodalomtudományi szempontokat, mint például a stílus, a téma, a forma, az alcímek felhasználása és az időszakhoz való viszony.

Stílus:
A versben József Attila sajátos stílusban ír, amelyet az ő nevéhez köthetünk. Megfigyelhető a rövid, szikáran tömör sorok használata, alegyszerű, hétköznapi nyelvezet és a nyomasztó atmoszféra jelenléte. Az egyszerű nyelvezet és a hangulat véleményem szerint József Attila művészetének jellegzetessége.

Téma:
A vers négy rövid részből áll, és mindegyik különböző témát dolgoz fel. Az első részben a vihar, a másodikban az eperfa, a harmadikban a szegény ember helyzete, a negyedikben pedig maga az írói folyamat kerül terítékre. Ezek a témák különböző érzelmeket és képeket váltanak ki az olvasóban, de egyetlen közös pontjuk is van: a nyomor és a szenvedés jelenléte.

Forma:
A versben József Attila a négy rövid versrészhez az "Eperfa", "Keresztény" és "Írásjel" alcímeket használja. Az alcímek használata kiemeli az egyes részek közötti tematikai választásokat és hangsúlyozza azok jelentőségét. Emellett a vers rímeket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a ritmus és a dallam hatásának előtérbe kerülését.

Magyar szépirodalom:
József Attila a magyar irodalom egyik legismertebb költője, és művei nagy hatással voltak a kortárs irodalomra és a későbbi generációkra. A "Vihar" című vers is jól példázza az ő stílusát és tematikáját. Itt már megjelennek azok a motívumok és képek, amelyek jellemzőek az ő költészetére: a nyomor, a szegénység és a reménytelenség. Ezzel az alkotással József Attila egyértelműen a magyar irodalom része lett.

Nemzetközi szépirodalom:
Bár a vers magyar alkotás, azonban az általa kifejezett témák és érzelmek mindenkinek érthetőek és univerzálisak. A nyomor, a szenvedés és a reménytelenség olyan témák, amelyek minden kultúrában jelen vannak. Emellett József Attila stílusa is sokat merít a modernista és szimbolista irányzatokból, amelyek az egész világban hatottak az irodalomra. Ezért a vers kapcsolódik a nemzetközi szépirodalomhoz is, és hozzájárult a modern versek hatásának terjesztéséhez a világon.

József Attila "Tűnődő" című verseskötete számos tehetséges költeményt tartalmaz, amelyeket teológiai szempontból is ki lehet elemezni. Az "Eperfa" és a "Keresztény" versek az életszemléletről és a vallásosságról szólnak, míg a "Vihar" és az "Írásjel" versek inkább általánosabb témákat érintenek, de szintén vallásos jelentésekkel bírnak.

A bibliatudomány nézőpontjából ezek a versek áthallásokat mutathatnak a Biblia szövegeivel. A "Vihar" versben található "kis villámaival" a bűn és a szenvedés viharos erején keresztül láthatóak. A bűn gyakran viharnak és zűrzavarnak van ábrázolva a Biblia szövegeiben, és a kegyelemre való szükség igénye is megjelenik a versekben.

A "Eperfa" és a "Keresztény" versek a természet és az ember kapcsolatát fejezik ki. Az "Eperfa" versben az öreg eperfa szimbolizálhatja az erőt és az életet, míg a gyümölcs az emberi tapasztalatokat. Ez a vers idézheti az ószövetségi képet az Édenkertből és az emberi bűntől való elzárásról.

A "Keresztény" vers talán a leginkább eshet a patrisztika vonatkozásába. A szenvedés tapasztalatát az önsanyargatás ténye kíséri, és a "Háború" utalhat a világban jelen lévő szenvedések és igazságtalanságok jelenlétére. A patrisztika szintén foglalkozik az emberi élet értelmével és céllal.

A skolasztika egy másik teológiai iskolázat, amely a racionális és logikai érvelést helyezi előtérbe. A "Írásjel" vers a leginkább illeszthető ehhez a nézőponthoz, mivel az írás mint kommunikációs mód és eszköz említésre kerül. A skolasztikus teológusok is hangsúlyt fektettek az értelem és a racionalitás fontosságára a hit megértésében.

Más teológiai nézőpontok is megfontolandóak lehetnek, például a bölcselet, a szabadság és a szenvedés kérdéseivel kapcsolatban. A versek az emberi tapasztalat és az isteni jelenlét kapcsolatának különböző aspektusait boncolgathatják.

Összességében József Attila "Tűnődő" című versei teológiai szempontból sok értelmezést nyújthatnak. A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaival összefüggő összefüggések mellett más teológiai megközelítések is figyelembe vehetőek. A versek által kifejezett kérdések és érzelmek az emberi lét mélyebb aspektusaira kívánnak rávilágítani.