Istenem, adj két megvakult szemet,
Imás ajkat, ki térden emleget,
Lelket, ki tudja, tenni bírsz csodát
S agyat, ki nálam sokkal ostobább.

Ó, rettentő Isten, nagy vagy, ha vagy,
Gyötrött testemmel bár pokolnak adj,
De másikat küldj - méltó-nagy kinom,
De, ó Uram, tovább én nem birom.

Küldj másikat, kinek meleg szavát
Bölcsőn susogják boldog, szép anyák,
Kiért a föld fáklyás örömre gyúl
S kinél hitványabb még a pénzes úr.

Ki nem gyűlölné pénzéhségüket,
Ki nem bánná, hogy minden szív süket,
Kit meg nem indit asszony és nyomor.
S mosolygó arca ne legyen komor.

Ó, válts föl, Isten, végre engemet
S a pénz miatt ájult nagy lelkemet,
Szédült időd forró lehelletét,
Hideg halálsohajtás fujja szét!

1923. jan. 9.


Elemzések

A vers egy olyan képzeletbeli könyörgés, melyben József Attila Istenhez fordul, hogy új testet, lelket és agyat adjon neki. A természettudomány aktuális felfedezéseivel összefüggésben az alábbi elemeket lehet kiemelni:

1. Vakult szemek: A költő a fizikai világot tartalmazó szemével kapcsolatban beszél, ami az utóbbi években a látáselmélet és a technológia fejlődése révén jelentős előrelépéseket tett. Például a retinás implantátumok lehetővé teszik a vakoknak valamennyi látás visszanyerését.

2. Ostobább agy: A neuron tudomány területén jelentős fejlemények történtek az agy anatómiájának és működésének jobb megértése és az agyi kapcsolatok térképezése tekintetében. A kutatások lehetővé teszik, hogy a jövőben hatékonyabb módon kezeljék az agyi betegségeket és javítsák az emberi agy teljesítményét.

3. Bölcsőn susogó meleg szavak: A nyelvészet és a pszichológia területén a gyerekek nyelvi fejlődésének vizsgálata és a kommunikáció tanulmányozása fontos eredményeket hozott. Az anyák és azok a hangok, amiket bölcsőben mondanak a gyermekeknek, segítik a nyelvtanulást és a kapcsolatépítést.

4. Pénzéhség és asszony: Gazdasági és társadalmi kutatások szerint a pénz megszerzése és birtoklása hozzájárulhat az egyének boldogtalanságához és közösségi problémákhoz. Az asszony és a nyomor olyan társadalmi-pszichológiai tényezők, amelyek befolyásolják az emberek életminőségét és boldogságát.

Összességében a versben megfogalmazott vágyak és fájdalmak természettudományos szemmel is vizsgálhatók, és az aktuális kutatási eredményekkel kapcsolatba hozhatók. A természettudományok fejlődése még több új felfedezést hozhat, amelyek az emberek életét jobbá és boldogabbá tehetik.

József Attila "Tovább én nem birom" című versében teológiai szempontból megfigyelhetőek a következő összefüggések és nézőpontok:

1. A bibliai szemlélet: A versben az imádság és az Istenhez fordulás motívuma jelenik meg, amikor a költő kéréseket fogalmaz meg. Az imák és a térden emlékezés utalhatnak a bibliai hagyományra és a keresztény vallásgyakorlatra.

2. Bibliai csalódottság és kérdések: A költő vallomása arról, hogy már nem bírja tovább, rámutat arra, hogy a versben megjelenik egyfajta bibliai csalódottság, ahol Isten közbelépését vagy távolmaradását kérdezi, illetve kritizálja.

3. Patrisztikus nézőpont: A patrisztika a keresztény teológia korai szakasza, amelyben a Páli Kánon alapvető fontosságot kapott. A versben megjelenő kérdések és a költő imája hasonlítható a patrisztikus gondolkodáshoz, amely az imákban keresztül próbálta megérteni és átélni az isteni kegyelmet.

4. Skolasztikus nézőpont: A skolasztika középkori teológiai irányzat volt, amely a racionalitásra épült és a filozófiai gondolkodásmódra fókuszált. A versben megjelenő kérések és az Istenhez intézett imák alapján megfigyelhető a költő logikus és érvelő hozzáállása, ami hasonlít a skolasztikus nézőpont követéséhez.

Ezen kívül, a versben megjelenő imák és kérések olyan vallási kérdéseket vetnek fel, mint az emberi szenvedés, az isteni terv megértése és elfogadása, a materializmus következményei stb. Ezek a témák fontosak a teológiai gondolkodásban és megnyitják az utat a számos teológiai megközelítés számára.

A versben megfigyelhetőek további elemek, amelyek a vallásos tematikával kapcsolatban vannak, például az anyák és a gyerekek kapcsolata, az anyaság és boldogság viszonya, az ember társadalmi-gazdasági helyzetének hatása stb. Ezeket a kérdéseket különféle nézőpontból is meg lehet vizsgálni, mint például a feminista teológia, a társadalomkritika stb.

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggésbe is helyezhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. Magyar irodalom: József Attila a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar költője, aki a modernizmus és a szocializmus jegyében alkotott. A versben is jelen van a modernistákra jellemző kifejezős rendszer és az újító költői nyelvezet.

2. Vallásos motívumok: A versben Istenhez szól a költő, és különböző imákat fogalmaz meg. Ez a vallásosság és a transzcendencia a magyar irodalomban is megfigyelhető, például Ady Endre műveiben is jelen van ez a motívum.

3. Személyes líra: A vers a lírai műnembe sorolható, azaz a költő saját érzéseit és gondolatait közvetíti a versen keresztül. A személyes líra a magyar irodalomban is jellemző, például Arany János vagy Kosztolányi Dezső műveiben is megjelenik.

4. Kritika az anyagi világ felé: A versben a költő kritizálja az anyagiasságot és a pénz körüli hajszát. Ez a társadalomkritika és az anyagiasság elutasítása egy olyan jellemző, ami nem csak a magyar, hanem a világirodalomban is számos alkotásban megtalálható.

5. Szociális kérdések: A versben a költő kritizálja a társadalmat, amelyben a pénz és a hatalom uralkodik. Ez a társadalomkritika és a szociális problémák megjelenítése a 20. századi irodalomban több alkotásban is megfigyelhető, például Dickenstől kezdve a számos szociális elnyomást megrajzoló művön keresztül.

6. Expresszionizmus: A versben megjelenik az expresszionizmus jellegzetes jegye, a szélsőséges érzelmek kifejezése és a szimbolikus, erőteljes képeken keresztül történő megfogalmazás. Az expresszionizmus a 20. századi európai irodalomban és képzőművészetben is jellemző volt.

7. Megváltás kérdése: A versben a költő a megváltást és a változást kéri Istentől. Ez a kérdés és a transzcendens jelentése a vallásos és filozófiai irodalomban is gyakran megjelenik, például Dostojevszkij vagy Kierkegaard műveiben.

Ezek csak néhány lehetséges összefüggés, amelyeket a vers kapcsán fel lehet állítani mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén. A pontosabb és átfogóbb elemzéshez további irodalomtudományi kutatásra lenne szükség.