József Attila "Tovább én nem birom" című versében teológiai szempontból megfigyelhetőek a következő összefüggések és nézőpontok:
1. A bibliai szemlélet: A versben az imádság és az Istenhez fordulás motívuma jelenik meg, amikor a költő kéréseket fogalmaz meg. Az imák és a térden emlékezés utalhatnak a bibliai hagyományra és a keresztény vallásgyakorlatra.
2. Bibliai csalódottság és kérdések: A költő vallomása arról, hogy már nem bírja tovább, rámutat arra, hogy a versben megjelenik egyfajta bibliai csalódottság, ahol Isten közbelépését vagy távolmaradását kérdezi, illetve kritizálja.
3. Patrisztikus nézőpont: A patrisztika a keresztény teológia korai szakasza, amelyben a Páli Kánon alapvető fontosságot kapott. A versben megjelenő kérdések és a költő imája hasonlítható a patrisztikus gondolkodáshoz, amely az imákban keresztül próbálta megérteni és átélni az isteni kegyelmet.
4. Skolasztikus nézőpont: A skolasztika középkori teológiai irányzat volt, amely a racionalitásra épült és a filozófiai gondolkodásmódra fókuszált. A versben megjelenő kérések és az Istenhez intézett imák alapján megfigyelhető a költő logikus és érvelő hozzáállása, ami hasonlít a skolasztikus nézőpont követéséhez.
Ezen kívül, a versben megjelenő imák és kérések olyan vallási kérdéseket vetnek fel, mint az emberi szenvedés, az isteni terv megértése és elfogadása, a materializmus következményei stb. Ezek a témák fontosak a teológiai gondolkodásban és megnyitják az utat a számos teológiai megközelítés számára.
A versben megfigyelhetőek további elemek, amelyek a vallásos tematikával kapcsolatban vannak, például az anyák és a gyerekek kapcsolata, az anyaság és boldogság viszonya, az ember társadalmi-gazdasági helyzetének hatása stb. Ezeket a kérdéseket különféle nézőpontból is meg lehet vizsgálni, mint például a feminista teológia, a társadalomkritika stb.