Tehervonatok tolatnak,
a méla csörömpölés
könnyü bilincseket rak
a néma tájra.

Oly könnyen száll a hold,
mint a fölszabadult.

A megtört kövek
önnön árnyukon fekszenek,
csillognak
maguknak,
úgy a helyükön vannak,
mint még soha.

Milyen óriás éjszaka
szilánkja ez a sulyos éj,
mely úgy hull le ránk,
mint a porra a vasszilánk?

Napszülte vágy!
Ha majd árnyat fogad az ágy,
abban az egész éjben
is ébren
maradnál?

A raktár
előtt poros lámpa ég.
Csak látszik, nem világit,
ilyen az ész, ha áhit.
Pislog élénken, holott
nagy halott
fény az ég.

1932 [?]


Elemzések

A vers részletes elemzése teremészettudományos szempontból:

1. Tehervonatok: A tehervonatok említése utalhat a vasúti közlekedésre, ami a mechanizált közlekedést szimbolizálja. Azutalhat az energiafelhasználásra és a közlekedési infrastruktúrára.

2. A hold szállása: A hold szállásának megemlítése a gravitációval és a Földhöz kötődő vonzóerővel állhat kapcsolatban. Azutalhat a Naprendszer fizikájára és a holdmozgásra.

3. Megtört kövek: A megmívelt kövek lehetnek természeti kőzetek vagy akár mesterséges építőanyagok. Azutalhatnak a földtani folyamatokra és az emberi tevékenység hatásaira.

4. Éjszaka: Az éjszaka és a sötétség természetföldrajzi jelenség, amikor a Nap lemenőben van és a Föld árnyékot vet. Azutalhat az időjárási jelenségekre, mint a légköri felhők és páralecsapódás.

5. Vasszilánk: A vasszilánk az acélból és más fémekből készült éles szilánkok, amelyek lehetnek szerkezeti alkatrészek szétszakadásának eredményei, például egy robbanás következtében. Azutalhat az anyagok tulajdonságaira, például a tartósságra és a törékenységre.

6. Napszülte vágy: A napsugárzásnak és a napfénynek a szerepe az életben, a növények fotoszintézisében és a növekedésben. Azutalhat az ökológiára és az élőlények függőségére a napsütéstől.

7. Raktár és poros lámpa: A raktár és a lámpa az emberi ipari tevékenységre és a világítástechnikára utal. Azutalhat a műszaki fejlődésre és a világítástechnikai jelenségekre.

Jóllehet József Attila versének nem elsődleges célja a természettudományos témák szemlélődtetése, a költeményben megemlített elemek kapcsolódhatnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez és megismeréséhez.

József Attila TEHERVONATOK TOLATNAK... című versét teológiai szempontból is meg lehet vizsgálni. A következőkben bemutatom, hogy hogyan kapcsolódik a vers a bibliatudományhoz, a patrisztikához és a skolasztikához is.

Bibliatudomány: A versben megjelenő képek és szimbólumok számos bibliai motívumra utalnak. Például, amikor a tehervonatok tolatnak és a méla csörömpölés könnyű bilincseket rak a néma tájra, ez az emberiség bűnös állapotát idézi fel, amikor a nehézségek és a szenvedés bilincsekkel kötik le az embert. A megtört kövek, amelyek saját árnyukon fekszenek és még soha nem voltak ennyire helyükön, lehetnek egyfelől az emberi természet sérülékenységét és tökéletlenségét kifejező szimbólumok, valamint a bűn következményeinek jelképei is. A sulyos éj és a porra hulló vasszilánk metaforája a szabadulás és a megváltás várakozásának lehet értelmezve, míg a napszülte vágy az emberi lélek Istenhez való vágyakozására utal. Ezen bibliai motívumok jelenléte a versben tükrözi a költő teológiai-lírai gondolkodását és a keresztény vallás hatását az életében és művészetében.

Patrisztika: A patrisztika korai keresztényírók és gondolkodók érdeklődésére utal, akik a keresztény lélek és a keresztény üzenet jelentőségét vizsgálták. A versben megjelenő képek – a bilincsek, a sérült kövek, az éjszaka és a vágy – mind az emberi lélek megtört és szenvedő állapotát jelenítik meg, amely az ember Istenhez való visszatérési vágyának, a vallási tapasztalatnak részeit alkotják. József Attila versében megfogalmazott fájdalom és szenvedés nagyon hasonlóan hangzik a patrisztika irodalmában formulázott és tratáló megfontolásokhoz, amelyek hangsúlyozzák a bűn és az emberi szenvedés témáit.

Skolasztika: A skolasztika a középkori katolikus teológia egyik fő ága volt, amely logikus és racionális érveket keresett a hit és a vallásos tanítások támogatására. A versben hangsúlyozottan lírai jellegű képek és az érzelmi tartalmak a skolasztikus érvelésmódtól és racionális gondolkodástól eltérően hatnak, mivel inkább az érzelmekre és az emberi szenvedésre fókuszálnak. Az érzelmi tartalmak hangsúlyozása a sajátos lírai hangvételre utal, ami az emberek általános helyzeteivel és élményeivel kapcsolódik. Másfelől mégis fellelhetők a versben olyan elemei is, amelyek az emberi cél és vágy határára, vagy éppen az emberi élet ábrázolására törekednek. Ebben az értelemben a vers jelentőségének bemutatása is a skolasztikus érvelésmód vonásait mutatja.

A vers további értelmezései és szempontok is relevánsak lehetnek, például a szocialista gondolkodás helyzete József Attila életében, vagy a körülötte zajló kor társadalmi-politikai változások. Az adott vers azonban biztosan teológiai témájú és tartalmú, amelyben az emberi lélek és az Isten közötti kapcsolat, a vágy és a várakozás, valamint a szenvedés és a megváltás találkoznak.

A vers magyar irodalom területén a modernista költészet korszakába tartozik, melyet József Attila és kortársai képviseltek. Jellemző rájuk a lírai én önvallomásos, szubjektív megnyilvánulása és az érzelmek erős kifejezése. A versben megjelenő motívumok és képek között megtalálható a vágy, az éjszaka, a csillogás és a magány, melyek a költő belső világát tükrözik.

A versben szereplő teher- és vonatmotívumok nemzetközi szépirodalmi összefüggésekkel is rendelkezhetnek. A modernista költészetben is vannak olyan lírikusok, akik a gépek, a városi élet és a technika ábrázolására törekedtek, például az olasz futuristák vagy a francia Apollinaire. Ez a vonatmotívum például általános jelenség még az európai modernista költészetben is, mely általában a változás, a sebesség és a modernitás szimbóluma.

Az éjszakai képek és a hold motívuma a romantikus irodalomból eredeztethető vissza, például a német lírának a szentimentalizmus vagy a népies romantika időszakában. A hold szerepeltetése a költészetben gyakran érzelmek, vágyak vagy égi szépség szimbólumaként jelenik meg.

A versben megjelenő súlyosság és a halál motívuma szintén az európai költészet régebbi hagyományaira és az ürömteli vágyakon, érzéseken túlmutató képek megjelenítésére utal.

A világosképűség és az eltérő fények/színek kontrasztja a francia impresszionista festészetből, például Monet művészetéből és a modernista művészetből származhat, ami a költő által megélt érzelmek, belső konfliktusok megjelenítésére szolgál.

Mivel a vers nem tartalmaz konkrét történelmi vagy társadalmi utalásokat, így nehéz pontosan meghatározni a nemzetközi szépirodalomra vonatkozó összefüggéseket. Azonban a modernista stílus és a következetes lírai én jelenléte megtalálható más nemzetközi modernista költők (pl. T.S. Eliot, Ezra Pound, Rainer Maria Rilke) műveiben is.