Ismeretlen érveket ki győz
bús fejével bizton birni le!...
Már hajóra szállok, elmegyek,
egyszer aztán észre is veszik,
hogy hiába főtt a jó ebéd
és hiába szólnak énnekem,
nem hozok a pincéből szenet.
Majd a rendőr elgondolkodik,
hogyha csillagos, nagy este lesz
s nem kószál az utcán senki sem.
Érzik majd a lányok is nagyon,
hogy nem annyi szem néz hosszasan
vízben hajló nád-lábuk után,
de csak összekacagnak megint,
táncba fognak valamennyien
és vidáman elénekelik:

            annyira szerette
            kedvesét eme,
            hogy hajóra szállt s az
            elsüllyedt vele.

1926 nyara


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva néhány érdekes összefüggésre lehetünk figyelmesek.

Először is, a versben megjelenik egy hajószállítás. Az elmúlt években a tengeri szállítás terén számos korszerűsítés és fejlesztés történt. Az automatizált hajók és a konténeres szállítás például javította az áru mozgatását és hatékonyabbá tette a tengeri szállítást. Ebben a versben azonban még hagyományos hajóra szállásról van szó.

A versben említést kap a jó ebéd hiábavalósága. Közelünkben végzett tanulmányok arra utalnak, hogy az egészséges táplálkozás és a testmozgás jelentős hatással van az emberi testre és az agyra. Egészséges étrend és testmozgás segít megőrizni az egyén fizikai és mentális állapotát.

Az alkotó megemlíti a rendőr gondolatait a csillagos éjszakáról és azt, hogy senki sem kószál az utcán. A tudomány és technológia fejlődésével a városi területeken egyre több lehetőség nyílik a világítástechnikára és az otthon maradásra. A mesterséges fényforrások korlátozzák az éjszakai sötétséget és lehetővé teszik, hogy az emberek otthon maradjanak és virtuális módon kapcsolatban maradjanak egymással.

Végül, a versekben említett lányok, akik táncba kezdenek, rámutatnak az emberi kapcsolatok és a társas kapcsolatok fontosságára. A közelmúltban a pszichológiai és szociológiai kutatások ismételt hangsúlyt helyeznek a társas támogatás fontosságára és arra, hogy az emberi kapcsolatok nem csak boldogságot, de az egészségünkre is jó hatással vannak.

Mindezek alapján tehát láthatjuk, hogy bár a vers közel száz éve íródott, mégis számos olyan elem található benne, amelyek kapcsolhatóak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatási eredményeivel.

A vers teológiai szempontból való elemzése során érdemes figyelembe venni a következő nézőpontokat: bibliatudomány, patrisztika és skolasztika.

Bibliai szempontból a vers azt a témát boncolgatja, hogy bár az életben törekedhetünk a biztos sikerre és a bűntől való távolságra, végül mindannyiunk élménye az elkerülhetetlen halál. A versben a "hajóra szállás" szimbolizálja az elköltözést vagy a halált, amely minden ember végzetes utazása a földi életből a halálba. Ez a gondolat bibliai szövegekben is megjelenik, például az Ószövetségben Salamon könyvében, amikor azt mondja: "Mindnyájan ugyanoda megyünk, a porba."

A patrisztika nézőpontjából a vers a bűnbánatról és a megtisztulásról is szól. A szerző arról beszél, hogy "hiába főtt a jó ebéd" és "nem hozok a pincéből szenet", ami a bűnbánat elmulasztására utal. A patrisztikus gondolkodásban a megtérés és a bűnbocsánat fontos elemei vannak, és ezek nélkül az ember nem kaphatja meg a végső üdvösséget.

A skolasztikus nézőpontból a vers a végső ítéletről és az emberi cselekedetek következményeiről beszél. A rendőr elgondolkodik a csillagos égről és arról, hogy senki sem kószál az utcán. Ez a gondolat az isteni ítélkezésre utalhat, hogy a végső elmélkedés végén mindenkit számon fognak kérni tettei alapján. Ebben a kontextusban a vers arra ösztönöz, hogy az ember cselekedjen az élete során, mert ezek határozzák meg az üdvösségét a végső ítéletkor.

A versben megjelenő "annyira szerette/kedvesét eme,/hogy hajóra szállt s az/elsüllyedt vele" sorok az isteni szeretetet és áldozatot is jelképezhetik. Az Újszövetségben Jézus Krisztus azért jött a világra, hogy az emberekért meghaljon, és ezzel az áldozattal mentse meg őket a bűntől.

Összességében a vers teológiai szempontból a halál elkerülhetetlenségét, a bűnbánat és megtérés szükségességét, valamint az emberi cselekedetek és a végső ítélet kapcsolatát boncolgatja. A fent említett nézőpontok, bibliatudomány, patrisztika és skolasztika segítenek megérteni a vers mélyebb jelentését és üzenetét.

A József Attila által írt "Táncba fognak" című vers több szempontból is érdekes a magyar és nemzetközi szépirodalomban.

Az irodalomtudományi szempontból értékelve, a vers tehetséges költői kifejezőerőt mutat. Az "Ismeretlen érveket ki győz" kezdettel a költő kifejezi a búsképűséget és az elméjében zajló küzdelmet. A vers elején használt képek és hangulatképek segítenek megragadni a versek gyengéd és melankolikus hangulatát.

Az "egyszer aztán észre is veszik" sorban a költő válaszol a külső megfigyelők gyanakvására, akik nem észlelik az ő belső világát és elmegyekre utalnak. Ettől a ponttól a vers egy vidámabb tónust ölt, amit a költő örömmel fogad ("vidáman elénekelik").

A versben megtalálható a társadalmi kritika is. A "rendőr elgondolkodik, hogyha csillagos, nagy este lesz, s nem kószál az utcán senki sem" sorban az államhatalom és a társadalmi rendszer működésének kifigurázására utal. A vers arra is utal, hogy az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a személyes problémákat és a társadalom problémáival foglalkozni.

A vers utolsó tartománya József Attila személyes érzéseiről szól. A költő a "kedvese" elvesztéséről szóló történetet írja le a "annyira szerette..." versrészben. Ez egyfajta szerelem-tragédia, amely a magyar és a nemzetközi irodalomban is gyakran előforduló motívum.

A vers megfogalmazása és szerkezete is fontos elemek irodalomtörténeti szempontból. József Attila stílusa és szóhasználata modern és újszerű volt a magyar irodalomban, ami a korszak egyik jellemzője volt. A rövid, egyszerű mondatok és a vers ritmusa is jól tükrözi a költő kifejezőerőjét.

A "Táncba fognak" verse több szempontból is jelentős a magyar és a nemzetközi szépirodalomban. A következőkben összefoglalva az irodalomtudományi szempontból fontos összefüggéseket:

- A vers megmutatja a költő tehetségét és kifejezőerőjét.
- Kifejezi a költő belső küzdelmét és melankóliáját.
- Társadalmi kritikát tartalmaz, amely a hatalom és a társadalmi rendszer kifigurázására utal.
- A szerelem-tragédia motívumát hordozza magában.
- Jellegzetes a költő modern és újszerű stílusa és szóhasználata.
- A vers szerkezetében és ritmusában megtalálható a költő kifejezőereje és tehetsége.

Mindössze egy példa a magyar és a nemzetközi szépirodalmi területekről, de ezek a szempontok általánosan érvényesek lehetnek más művek elemzésekor is.