Eljön az az éjjel, melynek
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.

Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket mind bedobálják.

- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd be fájó szívverésed.

Nosza fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.

Fogadd most-tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat.
Fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.

S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.

S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, zúgása
erősbíti az éneklőket.

A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk. -

S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre.

1926. jún.


Elemzések

A József Attila "Szeretők lázadása" című versében található elemek közül számos kapcsolatot lehet találni a mai természettudományos felfedezésekkel.

1. Csillagok és az univerzum: A vers első soraiban említett csillagok és az azokkal való kapcsolat, valamint a tenger és a hold említése a csillagos égboltra utalhat. A modern asztrofizika és csillagászat felfedezései, például az űrkutatásban szerzett új ismeretek és a távcsövek fejlesztése lehetővé tették a csillagok és a galaxisok jobb megértését, valamint az űrkutatás és az emberi kolonizáció lehetőségét.

2. Biológia: A versben megjelennek élőlények és az élet folyamatait leíró jelenségek, mint például a haj és a szőlő. A biológiai kutatások fejlődése hozzájárult az élőlények sejt- és molekuláris szintű megértéséhez, valamint az emberi genom kánonjának feltárásához.

3. Vízen lévő változások: A versben a víz különböző tulajdonságai és hatásai jelennek meg, mint például az öntözés, az elöntés és a zúgás. Az hidrológiai kutatásoknak köszönhetően ma már jobban megértjük a víz viselkedését és hatásait, mint például az áramlási minták, az esőzések és az árvizek.

4. Kémia: A liszt említése a versben utalhat a kenyérkészítésre, ami a kémia egyik ágával, az élelmiszerkémiai kutatással kapcsolatos. Az élelmiszerkémiai kutatások hozzájárulnak az élelmiszerek minőségének javításához, valamint az egészséges táplálkozás megértéséhez.

5. Folyamatok és körforgás: A versben megjelenik a változás, amely a természeti folyamatok és körforgások áttekintését eredményezik. A modern ökológiai kutatások és ökoszisztéma-modellezés a természetes környezet folyamatának jobb megértéséhez és az ökoszisztéma-szolgáltatások javításához vezetett.

Ezen összefüggések alapján látható, hogy a József Attila "Szeretők lázadása" verse, bár több mint 90 éve íródott, számos olyan természettudományos témát tartalmaz, amelyek kapcsolatban állnak a mai természettudományos felfedezésekkel.

József Attila "Szeretők lázadása" című versét irodalomtudományi szempontból számos aspektusban lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi kontextusban.

1. Tematika: A vers középpontjában a lázadó szeretők állnak, akik szenvedélyükkel és lázadásukkal az éjjel meghódítják a világot. A szerelem és az élet élénk, szenvedélyes és kitörő ereje a fő témát képezi, amely széles körben ismert és megtalálható az irodalomtörténetben.

2. Stílus: József Attila a versben élénk képekkel, ritmikus szerkezettel és hangsúlyokkal dolgozik. A folyamatos ritmus és a költői képek gazdagsága erőteljes hangulatot teremt a versben. Ez a stíluselem jellemző a modernista irodalomra, amely a XX. század elején vált uralkodóvá a nemzetközi irodalomban.

3. Szimbolika: A versekben található szimbólumok széleskörű értelmezést tesznek lehetővé. A csillagok például az örökkévalóságot vagy a magasztosságot szimbolizálhatják. A tenger az érzelmek mélységét vagy a vágyak szimbóluma lehet. A harang szólalása a végzet vagy a változás jele lehet. Ezek a szimbólumok általánosak és a világirodalomban is gyakran használtak.

4. Költői hagyományok: A versben megtalálható módon történő elbeszélés a balladai hagyományok és a népi ének hagyományaihoz kapcsolódik. Ugyanakkor a vers modern stílusának köszönhetően a József Attila saját térnyerését és meghatározó szerepét mutatja be a magyar irodalomban.

5. Hangulat: A vers hangvételében érezhető a szerelem ereje és szenvedélye. A megtorlás és lázadás hangulata jelenik meg, amely az irodalomban gyakori témát képvisel. Ugyanakkor a versben megtalálható a modernitás és a szabadság kifejezése is, amely számos nemzetközi irodalmi mozgalomban visszatérő elem.

Összességében a "Szeretők lázadása" József Attila jellegzetes stílusában megjelenő verse, amely a szeretet szenvedélyes erejét és a lázadás témáját ötvözi. Az irodalmi elemzés során a magyar és nemzetközi irodalom kontextusát egyaránt figyelembe kell venni, mivel a versben jelen vannak olyan általános irodalmi motívumok és tematikák, amelyek nemzetközi szinten is ismertek és érzékelhetők.

József Attila "Szeretők lázadása" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, bár első látásra talán nem tűnik nyilvánvalóan vallásos vagy teológiai tartalommal rendelkező költeménynek. Az alábbiakban a verse számos elemét és motívumát teológiai nézőpontból vizsgálom.

Először is, a versben megjelenő "szeretők lázadása" fogalma teológiai értelemben arra utalhat, hogy a szeretők nem találják meg elégedettségüket a világi, földi dolgokban, hanem valami magasabb, transzcendens élményre várnak. Ebben az értelemben a szeretők lázadása egyfajta imádságos és spirituális tapasztalatot is jelenthet.

A versben szereplő "eljön az az éjjel, melynek minden csillaga szívig ég el" sor azt sugallja, hogy a szeretés intenzív és mély érzelmekkel jár, amelyeket a csillagok szimbolizálnak. Ez a szenvedélyes és tüzes szeretés megegyezhet a teológiában megjelenő isteni szeretet fogalmával, amelyet Isten iránt érzünk.

A "lobogó hajakkal, zenékkel" szimbólumai a szabadság és a szenvedély kifejezésére utalhatnak. A szeretők lázadása nem csak a megszokott társadalmi normákkal szembeni lázadást jelenti, hanem valami átható és intenzív érzélmekkel teli spirituális tapasztalatot is.

A szeretők "nótázva hozzák a partig görnyesztő piros drágaságukat", ami azt sugallja, hogy feláldozzák mindenüket a szeretet oltárán. Ez párhuzamba állítható Isten ajándékaival, amit mégis feláldozunk a hit, az imádság és a szeretet érdekében.

A következő sorokban a szeretők azt mondják: "Győztél, eljöttünk szerelemmel, ízedet visszahoztuk néked, nosza fogadd bilincseinket, kötözd be fájó szívverésed." Itt az isteni szeretet megjelenik egyfajta fájdalom és szenvedés formájában. A bilincsek és a fájó szívverés odaadást, feláldozást és elfogadást jelent a szeretők részéről, ami párhuzamba állítható Jézus kereszthalála és feltámadása történetével.

A szeretők az általuk hozott ajándékokat általánosan jellemzik és benne foglalják az élet mindennapjait és eszközeit (korona, harang, tányér stb.). Ezek az ajándékok és szimbólumok azt jelenthetik, hogy Isten mindent elfogad, ami tőlünk jön, még ha lehetnek azok hiányosak vagy sérültnek tűnőek is.

A versek következő részében a képzeletben a szeretők és az ajándékaik visszatérnek az óceánhoz vagy a tengerhez. A tenger és a part szimbolikus jelentősége, valamint a "keserű só" és "keserű tenger" metafora a teológiai és vallási hagyományokban jelenlévő víz és tengerrel kapcsolatos képekhez is kapcsolódhatnak. A tenger itt az emberi vágyakozás, üresség és hiányosság szimbóluma lehet, míg a szárazföld a transzcendentális élmények, a remény és a boldogság helye.

Végül, a versben a szeretők lázadása és az éneklésük harmóniája ellensúlyozza az óceán "háborogó" képét, és emlékeztet az "elcsöndesült szerelemre". Ez a kontraszt és a harmónia a vallási hagyományokban megjelenő békére és örömre utalhat.

Részletes összefüggéseket találhatunk a bibliatudományban, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira is. A bibliatudomány aversek keresztény Biblia értelmezését vizsgálná, és nyilvánvaló hivatkozásokat találhat a szóbeli és írásos hagyományokra. A patrisztika elemei a szeretetről, az isteni irgalmasságról, a keresztény tanításokról és a szeretetteljes közösségek fontosságáról tanúskodnak. A skolasztika ezt továbbfejleszti és a filozófiai, logikai és tudományos tudást alkalmazza a teológiai érvelésekben.

Mindezek mellett más teológiai irányzatok, mint például a mystika vagy liberalizmus is felhasználhatóak a vers teológiai értelmezésében.