Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.

Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.

Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.

Csönd van
A virágok most megbocsátanak.

1925. ápr. eleje


Elemzések

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár első pillantásra nincs közvetlen kapcsolat a legfrissebb felfedezésekkel. Azonban, ha figyelembe vesszük a természet és az ember viszonyát, valamint a természet megfigyelésének szerepét, számos összefüggést találhatunk.

A vers első részében a természeti elemek, mint az ucca (utca), a kő és a kalapács jelennek meg. Ezek nem közvetlenül kapcsolódnak a legfrissebb felfedezésekhez, de a természettudományban használt eszközökre, elemekre utalnak. A későbbi kutatások során például az ásványok (kő) összetételét vizsgálják, és ezáltal megértjük a földtörténetet és a jelenlegi földi folyamatokat. A kalapács pedig egy munkaeszköz, amely lehetővé teszi a kő használatát, illetve az anyagok manipulálását.

A második rész a természet és az ember viszonyát jeleníti meg, amikor az elalszó folyóról és az elalvó fákról és halakról beszél. A természettudományban a folyók mozgását, az állatok viselkedését és az évszakok változását tanulmányozzák. Ezen keresztül megérthetjük a természet törvényeit és összefüggéseit. A versben ez az egyedüllétet fejezi ki, ami a természeti jelenségek megfigyelésének tudományos tevékenységével összefüggésbe hozható.

A vers harmadik része arra utal, hogy mind az ember, mind a természet fáradt és szomorú lehet. Ez arra figyelmeztet minket, hogy a kutatás és a felfedezések hosszú és fárasztó folyamatok, amelyek időnként nehézségekkel járnak. A természtudományban végzett kutatásban gyakran találkozunk nehézségekkel, de az eredmények és új felfedezések mindig új fényt vetnek a természetre és az emberiségre.

Összességében a vers arra emlékeztet bennünket, hogy a természet megfigyelése és megértése a természettudomány alapja. Az ember és a természet közti kapcsolatot, az egyedüllétet és az érzelmeket összekapcsolva a vers arra inspirál, hogy további kutatást végezzünk a természet törvényeiről és felfedezéseihez járuljunk hozzá.

József Attila "Szép csöndesen aludj" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva számos összefüggést találhatunk a magyar és a nemzetközi szépirodalomban.

1. Tematika:
A vers egy alvó, csendes estéről szól, amely képes átvinni egyéni érzéseket és hangulatokat. Ez a témaválasztás általános jelenség a lírában és számos híres költő (pl. Robert Frost, Elizabeth Bishop) műveiben visszaköszön.

2. Expresszionizmus:
József Attila művei gyakran kapcsolódnak az expresszionizmus irányzatához, amely az emberi érzelmek és psziché megjelenítésére összpontosít. Ez a vers is az érzelmekre és az egyedüllét, elszigeteltség érzésére koncentrál, ami jellemző az expresszionista irodalomra.

3. Modernitás:
József Attila verseiben az újításra, megújulásra és az élet egy olyan új látásmódjára törekszik, ami előtt korábban nem voltak nyitottak a magyar lírikusok. Ez a vers is egy modern, újszerű hangvétellel bír, amely az avantgárd és a szimbolizmus jegyeit hordozza.

4. Táj és természetábrázolás:
A versben található természeti elemek (folyó, fák, halak, csillagok) nemcsak az alvás és a csend szimbólumai lehetnek, hanem össze is kapcsolódhatnak a természet szerepével és az emberi élettel kapcsolatos filozófiákkal. Ebben a tekintetben összhangban áll például William Wordsworth romantikus költészetével.

5. A magány és az elidegenedés motívuma:
A vers kiemeli az egyedüllét, az elszigeteltség és a szomorúság érzését. Ez a tematika mind a magyar, mind a nemzetközi kánonban jelen van, gondoljunk csak olyan költőkre, mint Edgar Allan Poe, Paul Celan vagy Charles Baudelaire.

6. Szimbolizmus:
A versben található elemek (este, csend, kalapács, ucca, virágok stb.) lehetnek szimbólumok, amelyek kiterjeszthetők a szélesebb kontextusra és értelmezhetők a lírai én belső világának, érzelmeinek, állapotának szimbólumaiként. Ez a szimbolikus megközelítés összehasonlítható például az angol romantikus költészettel (pl. William Blake) vagy a francia szimbolizmussal (pl. Stéphane Mallarmé).

Ezek a pontok csak néhány lehetséges összefüggés a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. Természetesen más irodalmi irányzatokban és költők műveiben is találhatunk további párhuzamokat, viszonyokat József Attila "Szép csöndesen aludj" című versével.

József Attila "Szép csendesen aludj" című versében megtalálhatóak teológiai témák és szimbólumok, amelyeket különböző teológiai nézőpontok szerint lehet értelmezni.

Bibliai értelmezés:
A versben megfigyelhető a csend és az alvás, amelyek bibliai kontextusban a nyugalmat és a béke állapotát jelképezik. Például, a Zsoltárok könyvében Isten nyugalmat ad, amelyet hasonlítanak az alváshoz (Zsoltárok 4:9). Az alvás a versben megszemélyesített módon a versszövegen belül szereplő személyhez kapcsolódik, aki szintén megkívánja ezt a béke és nyugalom állapotát.

Patrisztika értelmezés:
A patrisztikus teológia, amely az első századok keresztény írástudóinak gondolkodását tükrözi, a versben összekapcsolható azzal a gondolattal, hogy a csend, az alvás és az elalvás egy állandó állapot az emberi életben. Az ember lelki életében is jelentős szerepet játszik a nyugalom és a béke, amelyet Isten képes adni. A versben megjelenő "csöndes alvás" ebben az értelemben lehet a lélek nyugalmának és békeállapotának szimbóluma.

Skolasztika értelmezés:
A skolasztikus teológia, amely a középkori középkorban fejlődött ki, rámutat arra, hogy a versben megjelenő alvás, csend és nyugalom a teremtett világ tulajdonságai, és hogy Isten a teremtés során használta ezeket az elemekeket. Az ember elalszik a világ zajaitól és fáradtságától, és ezáltal belesimul az Istennel teremtett világ rendjébe és teremtményei közt élő többi teremtményhez.

Egyéb ötletek:
Azonkívül, hogy a vers teológiai nézőpontból is megérthető, más értelmezésekre is lehetőség van. Például, a vers megtestesítheti a magányt és az elidegenedést az emberi kapcsolatokban. A szomszédok és az uccakövezők elballagása és a csend beszállása utalhat arra, hogy az ember egyedül marad a világban, hiányzik a közösség és a kapcsolódás érzése. Ezenkívül a vers szimbolizálhatja az emberiség általános szomorúságát és fáradtságát, amelyet a munka és az élet nehézségei okoznak. Az alvás az elengedést és a felhőtlen nyugalmat jelenti ebben az értelemben is.

Végül, a versben megjelenő szimbolikus képek, mint a folyó, a fák, a halak és a csillagok, további értelmezések lehetőségét hordozhatják magukban. Például, a folyó és a fák arra utalhatnak, hogy az élet folyamatosan áramlik és változik. A fák és a halak elalvása a természet rendjének és ciklikusságának jelképe lehet. A csillagok pedig a végtelenséget és az isteni gondviselést képviselhetik.

Mindazonáltal, a vers konkrét teológiai értelmezése sokkal mélyebb elemzést igényelne, a mű többi kontextussal együttvéve is. A fenti értelmezések mindössze néhány lehetséges megközelítés a vers szemléletbeli értelmezéséhez.