József Attila "Szabados dal" című versét teológiai szempontból elemzve először is megfigyelhetjük, hogy a versben szereplő burzsuj, hús, gyertya és Marx, Bakunin és Kropotkin jelentéstartalma vallási és teológiai összefüggésekre utal.
A versben megjelenő burzsuj egy gazdag, felső osztálybeli személyt jelent, akiről azt állítja a költő, hogy hiányzik belőle a világosság (villanylámpa), ezért gyertyalángra kellene gyújtani a burzsoákat, vagyis meg kellene világítani az életüket. Ez a vallási szimbólum arra utalhat, hogy a költő szeretné, ha a burzsoákat is átjárná az isteni megvilágosodás, és a gazdságukat emberibb célokra használnák fel.
A hús és bab szintén vallási képek a versben. A hús hiánya szimbolizálhatja az anyagi javak korlátait, az élet húsát és élvezetét. A költő azt javasolja, hogy a húst helyettesítsük a burzsoában, vagyis a gazdagságában található erőforrásokat felhasználva teremtsenek élvezeteket. A bab pedig az élet és a termékenység szimbóluma, így a füstölt burzsuj, amiből főznek, arra utalhat, hogy az életet az anyagi javakkal kell táplálni és fenntartani.
A versben szereplő Marx, Bakunin és Kropotkin is vallási és teológiai szempontból érdekesnek tűnhet. Marx a marxizmus megalapítója volt, mely a kapitalizmus lebontását és az osztályszemben diktatúra felállítását propagálta. A burzsujbőrbe kötés utalhat arra, hogy a burzsoázia bebörtönzése vagy lenyomása a versben a társadalmi igazságosság megteremtését jelképezi.
Bakunin és Kropotkin pedig anarchista gondolkodók voltak, akik a társadalmi struktúrák és a hatalmi hierarchia megszüntetését hirdették. A burzsujok számára ajánlott kötése ezeknek a gondolatoknak a végrehajtásához vezetne, és átalakítaná a társadalmi viszonyokat.
Bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontból a vers vizsgálata során figyelembe vehetjük, hogy a vallási szimbólumok és a politikai gondolatok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A bibliatudomány segíthet megérteni a versben szereplő szimbólumok jelentését, valamint a vallásokkal és az isteni üzenetekkel kapcsolatos további kontextust.
A patrisztika, vagyis az ókori egyházi atyák teológiájának vizsgálata lehetővé teszi azt, hogy a burzsujokra vonatkozó gondolatokat az egyházszervezetben elfoglalt társadalmi helyzetükhöz és felelősségükhöz kapcsoljuk. A patrisztika teológiája az egyház jogos szerepének és hatalmának elfogadását hangsúlyozta, és az üzenetet az embereknek szólaltatta meg.
A skolasztika pedig az ókori filozófia és a keresztény teológia kapcsolatát vizsgálja. A versben szereplő politikai gondolatokat és a vallással kapcsolatos kérdéseket ennek a gondolkodásmódnak az irányelvei alapján értékelhetjük. A skolasztika filozófiai és teológiai keretet adhat a versben megfogalmazott gondolatoknak, és segíthet átfogóbb képet alkotni a vers teológiai tartalmáról.
Összességében a "Szabados dal" című versben több vallási és teológiai összefüggés is fellelhető. A versben megjelenített burzsoák elgondolásai és életstílusa kapcsolódnak a vallási és társadalmi viszonyokhoz, így az elemzése során figyelembe kell venni a bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokat is. Ez a vers egy vallási és társadalmi kritika, melyben József Attila a burzsoákat arra ösztönzi, hogy felhasználják gazdagságukat és hatalmukat a társadalom javára és a vallási elvek szerint.