Halál, terítsd rám köntösöd, hisz fázom,
Gonosz szélvész s vihar dúl bennem és süvölt,
A vágy-sakálsereg az égre fölüvölt
S bús esten meztelen bőrig megázom.

Sáros hideg föld húzza, szíjja lábom,
A bátorságom is bizony inakba tört.
S rekedt torkom ha még keserves dalra hörg,
Ne hidd, hogy élet-ének zeng a számon.

Mert jaj, bizony kék minden tagom s reszket,
Szemem homályos, tért, útat tévesztek
És fázom - nézd Halál, hí mostoha fiad.

Szeretne köpenyedbe burkolózni,
Már úgy se tudna vígan lobogózni,
Szegény, a lelke fázik s az élettől riad.

1922


Elemzések

József Attila Spleen című verse teológiai szempontból is értelmezhető. Az első részben a költő a halált képzeli el, mint egy jelenvaló entitást, ami egy köntössel takarja be őt a hideg elől, hiszen fázik. Ez utalhat az emberi élet körülményeire és nehézségeire, valamint a halálra való vágyra, mint menekülésre.

A vers második részében József Attila arról beszél, hogy teste és lelke is szenved. A hideg és sáros földben való tartózkodás arra utalhat, hogy az élet nehézségei megterhelik az embert, és gyöngévé teszik. A bátorság is hiányzik, és a költő már nem tudja azt mondani, hogy élete énekeket zeng.

A harmadik részben a költő még inkább testi és lelki szenvedést mutat be. Teste kékes, tagjai reszketnek, szemében homály van, és téves úton jár. Ez a rész is átvihető a bibliatudomány perspektívájába, amikor a bűnt és az elveszettséget jelképezi. A költő szenvedése és tévelygése az emberi állapotot mutatja be a hit szerinti bűnbeesés után.

A negyedik részben a költő a halálhoz szól, mint egy megnyugvásra vágyó személy. Ő már nem tudna vidáman lobogózni, hanem szeretne a halál köpenyébe burkolózni, mert lelke fázik és annyira retteg az élettől. Ez az ábrázolás patrisztikus nézőpontból azt jelenti, hogy a költő fájdalma és szenvedése miatt inkább a halált választaná, mint az életet.

A vers összességében skolasztikus nézőpontból azt mutatja be, hogy az emberi élet tele van szenvedéssel, fájdalommal és tévedésekkel. Az emberneka előbbre kell lépnie a végső cél felé, és az élet jelentheti a próbákat és nehézségeket, amiket az embernek le kell küzdenie.

Ezen túlmenően, a vers megközelítése és értelmezése természetesen szubjektív lehet, és más lehetőségek is vannak. Például a vers számos romantikus elemet tartalmaz, amelyeket filozófiai és pszichológiai nézőpontból is ki lehet fejteni. A halál és szenvedés ábrázolása a költő lelkiállapotát tükrözi, és ezáltal személyes élményeket és érzéseket fejez ki.

József Attila SPLEEN című versét irodalomtudományi szempontból elemezve megfigyelhetők többek között a következő összefüggések a magyar és nemzetközi szépirodalomban:

1. Stilisztikai vonatkozások: A vers követi a szimbolista költészet jellemzőit. A természetben és az emberi érzésekben megtalálható külső és belső képekkel dolgozik, melyeket a költő a halál és a szélsőséges érzelmek kifejezésére használ.

2. Tematikus összefüggések: A vers a halál és a depresszió témáját dolgozza fel. József Attila a versben a halált személyifikáltan Halálnak nevezi, aki egyfajta menedéket nyújt a kötetlen életben való küzdelemből és a fájdalomtól való menekülésre. Ez a téma megtalálható másik híres magyar költőnél, Ady Endrénél is, aki szintén sokat foglalkozott a halállal és a halál közelében érzett szorongással.

3. Formai összefüggések: A versben a szabadvers egyedi formáját alkalmazza József Attila. Ez az irodalmi technika a 20. századi modernizmusra jellemző, akárcsak a rímek hiánya és a verssorok szabad váltakozása.

4. Tartalmi összefüggések: A versben megjelenő lírai én visszahúzódó és depressziós életszemléletét összehasonlíthatjuk Charles Baudelaire francia költő Spleen (bűz) verseivel, amely hasonló témában fogalmaz meg kifejezően. Mindkét költő a szépség hiányát és a halált, mint menekülést az élet nehézségei elől, jelenítik meg verseikben.

5. Érzelmek és hangulatok: A versben megjelenő érzelmek és hangulatok, mint a bánat, a fázás és a kilátástalanság, hasonlóan jellemzőek a francia rokokó költészetben és a dekadencia idején íródott versekben is. Például a Sturm und Drang (Viadal és szenvedély) korszakban, valamint a romantika idején a költők gyakran dolgozták fel a lelki szenvedéseket és a melankóliát a verseikben.

Ezek az irodalomtudományi összefüggések segítenek mélyebben megérteni József Attila SPLEEN című versét és azokat a hatásokat, amelyek befolyásolták a költő művészetét mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi területen.

József Attila SPLEEN című versének természettudományos szempontból történő elemzése során a modern tudomány legfrissebb felfedezéseivel kapcsolatos motívumokra lehet reflektálni.

A vers elején a költő Hideg szélvészekről és viharokról beszél, amik belül, az emberben dúlnak. Ez a jelenség a modern meteorológiai kutatásokhoz kapcsolódik, amelyek lehetővé teszik a viharok és más időjárási jelenségek megértését és megjósolását.

A második versszakban a költő beszél a lábmerevségről és az inak töréséről. Az emberi test anatómiájának és fiziológiájának megismerése során a modern orvostudomány fontos eredményeket ért el az izmok és az ízületek működésének és sérüléseinek megértésében. Ez részben hozzájárul a testmozgás és az egészség optimalizálásához.

A következő versszakban a költő elmondja, hogy ha rekedt torka miatt keservesen dalol, az nem jelenti azt, hogy boldog vagy élettel teli lenne. Ebben a részben a hangképzés és a hangszálak anatómiája és fiziológiája érintett. A modern hangképzés és az emberi hangszálak működéséről szóló kutatások lehetővé teszik a hangszerek megértését és a hangképzés javítását.

A következő versszakban a költő azt mondja, hogy minden tagja kék és reszket, a szeme homályos, és tért téveszt. Ez a rész a testi betegségekre és a látászavarokra utal. A modern orvostudomány lehetőséget nyújt a testi tünetek és a betegségek diagnosztizálására és kezelésére, valamint a látászavarok vizsgálatára és korrekciójára.

A vers végén a költő arra kéri a Halált, hogy borítson rá köpenyét, mert a lelke fázik és fél az élettől. Ez az utolsó rész a pszichológiai kutatásokhoz és a mentális egészség témájához kapcsolódik. A modern pszichológiai kutatások feltárják az érzelmek és az érzelmi állapotok összefüggéseit a testi és mentális egészséggel és jól-léttel, és segítenek a mentális zavarok kezelésében és megelőzésében.

Ez a vers tehát több területre utal, amelyek a mai természettudományos kutatások eredményeire épülnek. A modern meteorológia, orvostudomány, hangképzés, optika és pszichológiai kutatások mind hozzájárulnak a test és az elme megértéséhez, és segítenek az emberi életminőség javításában.