Semmi, semmi, semmi, semmi, semmi.
Legyen, hogy ne legyen,
legyen, hogy ne legyen -
mondjuk: Edit.

A csillagokat most a láthatatlan,
sárga kis csibék szemelgetik.

Talán hajnalodik, talán Budapest ég,
talán egy izzadt óriás-leány
arcán olvad a festék.

Kocsik zörögnek, redőnyök görögnek,
tengerek dörögnek, emberek áradnak.

Bosszant az a goromba ház a sarkon -
olyan, mint kisgyermek arcán az ótvar.

Vagy ismeretlen reggel ez, vagy idegen pályaudvar,
ahová most érkeztem.

Nincsen málhám.
Valamit elfelejtettem - talán ha azt kitalálnám.
Egy: semmi.
Kettő: semmi.
Három: semmi.
Olyan szokatlan, mint ez a pályaudvar,
hogy egyáltalában nincsen semmi.

1936. dec.


Elemzések

József Attila "Semmi" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. Az első négy sorban a semmi jelentését és létezését feszegeti. A "Legyen, hogy ne legyen" és "legyen, hogy ne legyen" kifejezések egy körforgásra utalnak, ahol a semmi állandó jelen van. Ez összefüggést teremt a bibliai teremtéstörténettel, ahol Isten semmiből teremtette az egész világot. A Semmi jelentése és létformája tehát teológiailag fontos szerepet játszik.

A Bibliatudomány szempontjából a versek utalnak az alkotási folyamatra és az alkotói erőre. A semmi létezése és az azt körülvevő láthatatlan csillagok a teremtésre és Isten erejére emlékeztetnek. A sárga kis csibék szemelgetése utalhat arra, hogy mindez Isten teremtő műve. A Biblia szerint Isten mindent teremtett és a teremtésével gondoskodó volta jellemzi.

A patrisztika nézőpontjából a vers hangsúlyozza a semmi jelentőségét. A Semmi állandó jelenlétét hangsúlyozza, ami egyben a Teremtővel való kapcsolatot jelenti. A festék az arcon pedig Isten szimbolikus jelenlétét fejezi ki. Az emberek áradata és a zörögő kocsik pedig az idő múlását és a küszöbön álló isteni beavatkozást mutatják.

A skolasztika szempontjából a vers hangsúlyozza a semmi létét és az emberek áramlását. A semmi létezése és jelenléte a szokatlan és furcsa pályaudvaron keresztül jelenik meg. A semmi azonban nem egy egyszerű hiányállapot, hanem aktívan jelenlevő erő, ami befolyásolja az embereket és a környezetüket.

Összességében József Attila "Semmi" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A semmi mint erő és jelenlét hangsúlyozása, valamint a teremtés és Isteni beavatkozás motívumai követik a biblatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokat. A vers a semmi ontológiáját és az emberi kapcsolatát a semmihez boncolgatja.

A vers természettudományos szempontból való elemzése az adott szövegben található utalások és képek alapján történik. Az alábbiakban felsorolok néhány értelmezési lehetőséget, amelyek kapcsolódhatnak a mai természettudományos felfedezésekhez:

1. A csillagokat most a láthatatlan, sárga kis csibék szemelgetik: Ez a sor utalhat a csillagok eredetére és fejlődésére. Azok a csillagok, amelyek ma láthatók, már régen felrobbantak és porfelhők formájában új csillagokat hoztak létre. Ezen új csillagokat lehetne metaforikusan "sárga kis csibéknek" nevezni, akik "szemelgetik" az anyagot az előző generációktól.

2. Talán hajnalodik, talán Budapest ég: Ez a sor felveti a városi szennyezés problémáját, amelyet a mai napvilági meszesedés jelensége is mutat. Ez a folyamat a városokban található szennyező anyagok és a légszennyezés következtében történik.

3. Tengerek dörögnek, emberek áradnak: Ez a sor kapcsolódhat az éghajlatváltozáshoz és a globális felmelegedéshez. Az állandó mozgás és változás, amelyet a természetben és az emberek tevékenységében tapasztalunk, hatással van a tengerekre és az éghajlatra.

4. Olyan, mint kisgyermek arcán az ótvar: Ez a szimbolikus kép összekapcsolódhat a mikrobiomok és az emberi egészség közötti kapcsolattal. A mikroorganizmusok, amelyek az emberi testben élnek, befolyásolják a szervezet működését és egészségét.

5. Nincsen málhám. Valamit elfelejtettem - talán ha azt kitalálnám: Ez a sor felveti a memória és az agyműködés kérdését. Az agyunkban található idegsejtek és kapcsolataik rejtett potenciállal rendelkeznek, és a memória és információfeldolgozás folyamatai még mindig intenzív kutatás tárgyát képezik a ma természettudományában.

Fontos megjegyezni, hogy ezek csak lehetőségek és interpretációk, és az adott vers természettudományos elemzése a kutatástól, az időtől és az elemzési módszertől függően változhat.

József Attila "Semmi" című versének irodalomtudományi szempontból számos lehetséges összefüggése van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbiakban néhány példát fogok adni ezekre az összefüggésekre.

1. Műfaji kapcsolatok:
- A vers egy lírai költemény, amely a modern és kortárs lírában található. József Attila a magyar avantgárd költészethez tartozott, amelynek tagjai szembefordultak a hagyományos költészeti formákkal és nyelvezettel. "Semmi" is az avantgárd költészet jellemzőit mutatja.

2. Tematikus összefüggések:
- A "Semmi" a semmiségre összpontosít, ami a modernitás és a kétségbeesett emberi lét alapvető témája. Ez a téma megtalálható a világirodalomban is, például Samuel Beckett "Ennyi" című drámájában, amely szintén a semmiséget és az abszurditást tárgyalja.
- A versben megjelenő hajnalodás és Budapest ég motívumok számos regényben és költeményben találhatók meg, ahol a város az emberi élet változásait és átalakulásait szimbolizálja.

3. Nyelvi összefüggések:
- József Attila versének sajátos nyelvezete és ritmusa van, amely az avantgárd költészetre és a modernista irányzatokra jellemző. Ez a nyelvi innováció és a hagyományos struktúráktól való eltérés a nemzetközi modernizmus más költőinek műveiben is megfigyelhető, például T.S. Eliot vagy Ezra Pound verseiben.

4. Formai összefüggések:
- A versben sorok, ritmus és ritmikus szaggatások találhatók, ami a modernizmus formai kísérleteivel és a nemzetközi avantgárd költészettel való kapcsolatot mutatja.
- A sárga kis csibék, a festék és a ház mozaikjai a szimbolikus képek, amelyek a nemzetközi szürrealista művészet, például Salvador Dalí vagy René Magritte munkáihoz hasonlíthatók.

Ezek csak néhány példa az összefüggésekre, amelyeket József Attila "Semmi" című versében megtalálhatunk. A vers egyéni és a magyar költészeti hagyományokkal is szervesen kapcsolódik, ugyanakkor általánosabb tematikái és formai jellemzői révén kapcsolatba lép a nemzetközi szépirodalommal is.