Sárga füvek a homokon
Csontos öreg nő ez a szél
A tócsa ideges barom
A tenger nyugodt, elbeszél
Dúdolom halk leltáromat
Hazám az eladott kabát
Buckákra omlott alkonyat
Nincs szivem folytatni tovább
Csillan a nyüzsögő idő
Korallszirtje, a holt világ
A nyirfa, a bérház, a nő
Az áramló kék égen át
1932 [?]
A vers teológiai szempontból vizsgálva különböző bibliai, patrisztikus és skolasztikus összefüggéseket fedezhetünk fel benne.
1. Bibliai szempont:
- Számos bibliai kép jelenik meg a versben. Például a tócsát ideges baromként ábrázolja, ami a Szentírásban a káosz és a bizonytalanság jelképe lehet. Ezzel ellentétben a tenger nyugodt és elbeszélő, ami a teremtés isteni rendjét tükrözi.
- A homokon növő sárga füvek a Szentírásban a múlhatóság és az emberi élet múlékonyságának szimbólumai lehetnek.
- A holt világ korallszirtjén és az áramló kék égen át történő ábrázolás a halál és az örökkévalóság képként való megjelenését sugallhatja.
2. Patrisztikus nézőpont:
- A versben megjelenő képek és hangulat a patrisztika által hangsúlyozott halandóság és múlhatóság tematikájával egyezhet. A homokon növő sárga füvek, az öreg nő vagy az alkonyat mind idő múlását, a múlandóságot, az emberi élet és a világ vergődését jelképezhetik.
- A tócsa ideges baromként való megjelenítése pedig az emberek zaklatottságát, nyugtalanságát vagy életük kaotikusságát tükrözheti.
3. Skolasztikus nézőpont:
- A versben megjelenő képi világ és a szavak játéka a skolasztika tekintetében az emberi élet kudarcát vagy rendellenességét jelképezheti. A csontos öreg nő és a tócsa ideges barom a teremtés válságát vagy az ember eredendő természetének hibáját mutathatja be.
- A nyüzsögő idő és a korallszirt a skolasztikus gondolkodásban az idő és a tér viszonyát, az óóra körforgását, a világegyetem struktúráját szimbolizálhatja.
Természetesen más szempontokat is meg lehet vizsgálni, például a szimbolikus jelentéseket vagy az élet és halál közötti ellentétet. Ezek az értelmezések azonban külön-külön vagy akár egyszerre is megállhatnak, és hozzájárulhatnak a vers többdimenziós jelentésének megértéséhez.
József Attila "Sárga füvek" című versét irodalomtudományi szempontból elemelve megállapítható, hogy ez a költemény az avantgárd irányzatba sorolható. Az avantgárd a 20. századi irodalom és művészet egyik jellemző irányzata volt, mely a hagyományos konvenciókat és esztétikai normákat felrúgta, kísérletező és újszerű megoldásokat alkalmazott.
A vers formailag rendezetlen és szabad versekre épül, nincs rímrendszer vagy szigorú metrum. Ez is utal az avantgárd irányzatra, mely elvetette a hagyományos formai szabályokat. Emellett a vers rövid, tömör sorokból és egyszerű, hétköznapi nyelvezetből áll, ami tükrözi azt a vágyat, hogy az avantgárd költészet az olvasók számára is könnyen érthető és befogadható legyen.
A versekben megjelenő képek, szimbólumok és hangulati elemek is fontosak az irodalomtudományi elemzés szempontjából. A "sárga füvek a homokon" képe például az elhagyatottságot, a hanyatlást és az elmúlást jelenítheti meg. Az öreg nő, a tócsa és a tenger további szimbólumok lehetnek a vergődésnek, a nyugalomnak és a múlandóságnak. Az alkonyat bukása, a nyirfa, a bérház és az égen át áramló kék szintén további képek és szimbólumok lehetnek a vágyakozásnak, az otthoz, illetve a régi idők emlékeinek.
A vers időpontja (1932) arra utalhat, hogy József Attila ebben az időszakban már aktív szereplője volt a magyar avantgárd költészetnek, és a verse is megjelenhetett az avantgárd folyóiratokban.
Ami a nemzetközi szépirodalmi összefüggéseket illeti, az avantgárd irodalomnak és művészetnek a 20. században nemzetközi hatása volt. Számos európai és amerikai költő és művész lett inspirálva az avantgárd irányzatoktól, mint például a dadaizmus, a szürrealizmus vagy a futurizmus. Ezek az irányzatok szintén lényegesen megváltoztatták az irodalom és a művészet hagyományos szabályait és konvencióit, és új, kísérletező megoldásokat alkalmaztak. Tehát József Attila "Sárga füvek" verse is hasonlóan hatott az avantgárd mozgalmak korai és későbbi képviselőire az egész világon.
A vers természettudományos szempontból elemzésekor megfigyelhető, hogy József Attila a természeti jelenségeket és elemeket használja metaforaként a belső érzéseivel való azonosításra. Az alábbiakban részletesen kitérek a következő témákra, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatóak:
1. A homokon növő sárga füvek: Az elmúlt évtizedekben a botanikai kutatások számos új növényfaj felfedezését eredményezték. Ezek között olyan sivatagi növények is vannak, amelyek a homokban élnek és sárga színű virágokat hoznak. Ez a metafora arra is utalhat, hogy a természeti kincsekből egyre kevesebb marad a számunkra.
2. A csontos öreg nő, a tócsa és a tenger: A versben szereplő szél, tócsa és tenger a vízmozgás és az idő múlásának megtestesítői lehetnek. A mai oceanográfiai kutatások előrehaladása lehetővé tette számunkra, hogy részletesen tanulmányozzuk a tengerek mozgását és azok hatását a környezetre. Emellett vízi ökoszisztémáink, mint például tavak és folyók is vizsgálatok tárgyai, amelyeknek szerepét az ökoszisztémák működésében megérthetjük.
3. A halk leltárom és az eladott kabát: A versben megjelenő kabát és a leltározás utalhat az ember által megjelenített hatásokra a tájban. Az emberi tevékenységek, mint például az ipar, az urbanizáció és a fogyasztás negatív hatásokkal járhatnak a természetre és a biológiai sokféleségre. Az ökológiai kutatások és a fenntarthatóság terén elért fejlemények lehetővé teszik számunkra, hogy az emberi tevékenység következményeit felismerjük és megértsük.
4. A nyüzsögő idő, korallszirtje és az áramló kék ég: A természeti jelenségek dinamikus volta és az idő múlása már régóta kutatott terület a mai tudományban. Az atmoszféra és az éghajlati változások, az óceánáramlások és a korallszirtjeink sorsa intenzív kutatások tárgyai. Az egyre kifinomultabb mérési és modellezési módszerek segítségével ma már részletesen tanulmányozhatjuk ezeket a jelenségeket és jobban megérthetjük a természet működését.
Az évszám, amelyet a versben egy hivatkozás jelöl, 1932 vagy egy kérdőjel (?) alatt van megadva. Az elmúlt évtizedekben a természettudományos kutatás számos új felfedezést és fejleményt hozott, így ezek a friss felfedezések és eredmények lehetővé tehetik azt a kérdést, hogy miként kapcsolódnak a versben megjelenített témákhoz.
A természettudomány folyamatosan fejlődik és új felismeréseket hoz. József Attila versében megjelenő természeti elemek és metaforák lehetőséget adnak arra, hogy átfogóbban és friss perspektívából megértsük és értelmezzük a természettudomány aktuális felfedezéseit és kutatási eredményeit.