A kakas forgó szavakat szól,
a néni a tyúknak magot szór
s a kenyerek erősen, bízva,
kelnek,
harangszó ömlik a Tiszába,
frissen, nyujtózva kel a lárma,
derékig mosdok s a vizet
reápacskolom a fejemre.
Oly hűsen, tisztán símul hozzám
úgy ring a tálban, úgy zenél,
mint a danoló lányok melle.
Kitárt ajtómon szellő jön be,
szaglász, vigyorog diadallal
s mint rozsvetésben kisgyerek,
édesen rúgkapál hajamban.

Álmomban kazalról gurultunk,
rózsámmal bukfencet vetettem,
tótágast állnék most is én,
de már munkába kell sietnem.
Fürgén, vigan viszem magam,
most úgyis én vagyok a legszebb
és szépet, tisztát kell már egyszer
fölmutatni az embereknek.
Szeretnek majd, ha eljövök,
szeretnek, mert közöttük voltam,
együtt jártuk a széles utcát,
zápor előtt velük loholtam.
Az apókkal és az anyókkal,
akik ráncaim tervét hordják,
fiúkkal - s lányokkal, kik munka
után a mellüket kibontják.

1925. márc. / 1928


Elemzések

A vers a reggeli ébredést és az emberek mindennapi életét ábrázolja. A szerkezet szempontjából négyüléses, a rímképlet ABCB. Az első két versszak a falusi életet jeleníti meg, ahol a kakas kelti az embereket, a néni eteti a tyúkokat, és a kenyerek kelnek a sütőben. A harmadik versszakban a reggel ébredésének élményét írja le, a hangok és az érzékek által közvetítve. A negyedik versszakban a reggeli megtörtént eseményeit és emlékeit álmában élvezi, majd folytatja a munkáját, de örül annak, hogy szeretettel fogadják az emberek, és része lehet a közösségnek.

A vers a magyar szépirodalom részeként megmutatja a falusi élet és az emberek mindennapi rutinjaik szépségét és értékét. József Attila érzékenyen és képekkel teli módon ábrázolja a reggel ébredését, a természeti hangok és a reggeli tevékenységek kapcsolatát az emberek érzelmeivel és életével. A vers a mesterséges nyelvhasználat és a képekkel való gazdagítás révén is kiemelkedik.

Nemzetközi szépirodalom szempontjából a vers hasonlóságokat mutathat a francia impressionista költészettel. A természeti képek és az érzéki élmények részletes ábrázolása a francia költőket idézi. Emellett az egyéni élmények és érzelmi szempontok hangsúlyozása hasonló a romantikus és szimbolista költészethez.

Általánosságban véve, József Attila "Reggeli" című versében a hétköznapi élet és az emberek érzéki élményei kapnak hangsúlyt, miközben a természet és az emberi lét összekapcsolódik. A vers gazdag képi világgal és érzelmi tartalommal rendelkezik, melyeket a szerző nyelvi eszközei és a struktúra is támogat.

A vers teológiai elemzése során számos bibliai és vallási utalást találunk. Az alábbiakban áttekintjük a verselemzést a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai szerint.

Bibliai utalások:
- A versben szereplő kakas a reggeli ébredést jelképezi, amely a keresztény hagyományban Jézus feltámadására utal. Jézus keresztre feszítése előtti éjszakán Péter tagadta meg Jézust háromszor, majd a kakas felkukorékolása után felismerte bűnét. Ezért a kakas gyakran szerepel a Jézus tagadását és megbánását ábrázoló jelenetekben.

Patrisztikus nézőpont:
- A patrisztika a keresztény teológia kezdeti időszakára utal. A mondat "Az apókkal és az anyókkal" a patrisztikus atyákra, azaz a keresztény egyház korai vezetőire utalhat. Ezek az atyák a korai keresztény gondolkodás és teológia alakulásában fontos szerepet játszottak.
- A versben szereplő lárma és reggeli indulás utalhat az istentiszteletekre és a keresztény közösség életére, amelyet a patrisztikus atyák is leírtak és tanítottak.

Skolasztika nézőpont:
- A skolasztika a középkori filozófia és teológia iskolája volt. A "tisztát kell már egyszer fölmutatni az embereknek" mondatban a "tisztát" a skolasztikus értelemben a tökéletes vagy tökéletesedő emberre utalhat, aki a cselekedeteivel és erényeivel törekedik a tökéletességre.
- A verselemzés során a skolasztika figyelmet fordíthat a vers szimbolikus jelentéseire és az emberek közötti szeretet, valamint a közösség fontosságának hangsúlyozására a versben.

Egyéb megközelítések:
- A versben szereplő vízzel való mosakodás és a szeretet közösségére utaló mondatok a megváltás és a megtisztulás teológiájára is utalhatnak, amely számos vallási irányzatban és teológiai rendszerben fontos szerepet játszik.
- A "rózsámmal bukfencet vetettem" mondat metaforikus jelentése lehet az emberi élet labirintusára és lefallaltságára utal, amelyet csak a munkával lehet megoldani.

Összességében a vers különböző teológiák szemszögéből elemzhető, és átfedésben van a bibliai, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokkal. A kakas a feltámadás és Jézus tagadásának szimbóluma, míg az emberek közötti szeretet és a közösség fontossága a patrisztikus és skolasztikus teológiai gondolkodásra utal. A vers a kereszténység és a vallásos hagyományok gyakori motívumait és jelképeit felhasználva mesél az emberek mindennapi életéről és az istenkapcsolat fontosságáról.

A József Attila "Reggeli" című verse természettudományos szempontból számos elemet tartalmazhat.

Az első versszakban megjelenik a kakas, amely a földre hulló magot jelzi a tyúknak. Ez a viselkedési forma a természetes környezetben élő állatok közötti kommunikációra utal. A tyúkok képesek az élelemforrások megtalálására és begyűjtésére, ami az állatok evolúciójával, elsősorban az étkezési szokásaikkal és az élelemforrások érzékelésének képességével áll kapcsolatban. Emellett a kötetlen megelőző mozgás is idézi a természetben előforduló hétköznapi jelenségeket, például a kenyerek kelését a víz hozzáadása után, utalhatva a gombákra vagy más mikroorganizmusokra, amelyek a kelést eredményezik.

A második versszakban a verse a harangszónak, a Tiszába hulló víznek és a megfogalmazott zajoknak köszönhetően ábrázolja a reggeli hangulatot. A modern technológia és a természettudomány fejlődése révén ma többet tudunk az akusztikáról, és a hangrezgések terjedésének folyamatairól. Emellett a verse beszél a víz fizikai tulajdonságairól, amikor a szerző a fejére locsolja. A víz viselkedése a test felszínén, azaz a felületi feszültség, az összehúzódó ereje, és a test nedvesítési folyamatai szintén természettudományos kutatások tárgyai.

A harmadik versszakban megjelenik a szellő, ami a levegőmozgásra utalhat, ami ma már részletesen tanulmányozott. A szellővel kapcsolatban a levegő ozmozisa és termikus tulajdonságai juthatnak eszünkbe. Emellett a verse beszél az illatokkal, amelyek a szellővel érkezhetnek, utalva a kémiai érzékelésre.

A negyedik versszakban a szerző álomra utal, amely a pihentető alvással és az álomképekkel kapcsolatos. Az alvás és az álmodás továbbra is aktív kutatási területek a modern neurobiológiában.

A vers utolsó részében a szerző beszél az emberek közötti kapcsolatokról és a szeretetről. A szeretet és az emberséges kapcsolatok egyre több kutatást vonzanak az evolúciós pszichológiában és a szociálpszichológiában. Azt mutatják, hogy a szeretet és a kölcsönösség közötti kapcsolatok a természetes kiválasztódás és az együttműködés fejlődésével állnak kapcsolatban.

Összességében a versben szereplő elemek, mint az állatok kommunikációja, a hangok és zajok, a fizikai tulajdonságok, az alvás és az álmodás, valamint az emberi kapcsolatok és a szeretet, mind összekapcsolódhatnak a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.