József Attila "Piros hold körül" című versében többféle teológiai motívum is megjelenik, amelyeket bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontból is érdemes vizsgálni.
Az első szakaszban a piros hold körül keringő denevérek és a bársony koszorúval ékesített, bodor féreg közötti ellentét figyelhető meg. A piros hold bibliai értelemben is időszakokat vagy jelenségeket jelölhet, például a végítéletet vagy a vérrel való összefüggést. A denevérek, amelyek a sötétséghez köthetők, ellentmondást jelentenek a koszorúval, amely gyakran szimbolizálja a tisztaságot vagy az isteni jelenlétet. Ez a kontraszt a jó és a rossz, a tisztaság és a bűn közötti harcot tükrözi, és a bibliai gyökerekre utal.
A második szakaszban a saláták érzékeny reakciója a estharmatra és a repülésre utal, ami alapján megközelíthetjük a skolasztika nézőpontját. A saláták reakciója az estharmatra és a mozgásra hasonlít az első okra és mozgató erőre, amely a skolasztika szerint mozgatja a teremtett világot. Ez a gondolatrendszer a középkori teológia és filozófia egyik alapja volt, amelynek során a világot isteni erők és mozgató okok irányítják.
A harmadik szakaszban olyan motívumok találhatók, mint a puffanások, az agancsok hullása és az ágak. Ezek a motívumok lehetőséget adnak a patrisztikai gondolatok feltárására. A puffanások az isteni lét megnyilvánulására utalhatnak, míg az agancsokkal és az ágakkal kapcsolatos képek a világi és a mennyei világ közötti kapcsolat erejét szimbolizálhatják. Az agancsok az erőt és az isteni védelmet jelképezik, míg az ágak az élet és a növekedés szimbólumai lehetnek.
A negyedik szakaszban a meggy és a táguló, szűkülő gyors ütemre utaló világ motívumaival találkozunk. A meggy kicsattant ajka és a táguló, majd szűkülő világ képei a középkori teológiában jelennek meg, ahol a világ létrejöttét és megszűnését ábrázolják. Ez a folyamat a skolasztikus nézeteket magyarázza, hogy a világ Istennek tetszésére van teremtve és az isteni gondviselés hatására igyekszik teljesülni.
Összességében József Attila "Piros hold körül" című versében többféle teológiai motívum és képi hasonlat jelenik meg, amelyek bibliai, patrisztikai és skolasztikai gondolatokra hivatkoznak. A vers több szinten értelmezhető, és a teológiai irányzatok közötti összefüggéseket felvázolja.