Dalol a madársereg,
Hogy az erdő zeng belé,
Maszatos parasztgyerek
Inal a folyó felé.

A Nap is süt melegen,
Tüzesíti a leget,
Nem is látni az egen
Pici keskeny felleget.

A parasztgyerek hevül,
A folyóparton ledül,
Homokon gurul tovább,

Kavicsot fog, jó lapost,
A folyóba dobja most
S fütyörészve áll odább.

1922. júl. - aug.


Elemzések

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból több szempontból is lehetséges.

1. Stílus és forma:
- József Attila a modern magyar költészet egyik meghatározó alakja, akit a szimbolista és expresszionista irányzatok befolyásoltak.
- A "Perc" című vers rövid, tömör szerkezetű, négy rímes strófából áll.
- A versben nincs állóképessége, folyamatosan mozgásban van, ami jellemző az expresszionista költészetre.

2. Motívumok és tematika:
- A versben megjelenik a természeti motívumok, mint a madarak, az erdő és a folyó, amelyek hagyományosan az élettel és a megújulással kapcsolódnak.
- A parasztgyerek motívuma egyfajta szegénységet és ártatlanságot sugall, amely kontrasztot alkot a vers más motívumaival.
- A nap és az ég motívuma utalhat a természeti idillre és az egyszerű, boldog életre.

3. Nyelvi eszközök:
- A versben található hasonlatok és metaforák fokozzák az expresszionista jellegű kifejezést. Például "Maszatos parasztgyerek / Inal a folyó felé" vagy "Tüzesíti a leget".
- Az alliteráció (hangsúlyos kezdőhangzók ismétlése) is jelen van a versben, például a "maszatos parasztgyerek" vagy a "pici keskeny felleget".

4. Nemzetközi kapcsolatok:
- József Attila költészete befolyás alatt állt a francia és német költészettől, így az ún. európai modernizmust képviselte.
- Az expresszionizmusnak és a szimbolizmusnak nagy hatása volt a verseire, amelyekben megjelenik a szubjektív érzések és a belső világ ábrázolása.

5. Magyar irodalmi kontextus:
- József Attila neve szorosan összefonódott a magyar modern költészettel, és sokan a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjeként tartják számon.
- Az expresszionizmus és a szimbolizmus hatása mellett a magyar népi hagyományok és a költő szociális érzékenysége is jelentős szerepet játszik verseiben.

Összességében a "Perc" című vers az expresszionista és szimbolistairodalom hatását tükrözi, a természeti motívumokkal és az emberi érzelmeket kifejező nyelvi eszközökkel. József Attila versei a magyar és a nemzetközi költészeti hagyományokban is jelentős helyet foglalnak el.

Ez a József Attila által írt vers, a "Perc" természettudományos szempontból is érdekes elemzés tárgyát képezheti.

Az első sorban megemlített madársereg dalolása az erdőben arra utalhat, hogy a madarak hangkibocsátása és az erdő hangja alapvetően kapcsolódik egymáshoz. A napjainkban elvégzett kutatások kimutatták, hogy a madarak különböző hangkibocsátási technikákat alkalmaznak, amelyek segítségével az erdőben található többi élőlényhez kommunikálnak. Emellett az erdőben megtalálható egyéb hanghatások, például a szél zaja vagy rovarok zümmögése, fontos szerepet játszhatnak az ökológiai egyensúly fenntartásában.

A második és harmadik versszakban a Nap szerepeltetése figyelemre méltó, mivel a Nap sugaraival melegíti a levegőt. A mai napenergia kutatások és technológiák lehetővé teszik, hogy az ember az energiát közvetlenül a Napból nyerje. Napkollektorok és napelemek segítségével a Nap sugaraiból elektromos energiát állítanak elő, amely energiaforrás egyre nagyobb hatékonysággal és kevesebb káros anyag kibocsátással jár.

A negyedik versszakban a parasztgyerek és a folyó kapcsolata található. A folyóparton történő üldögélés közben a gyerek dinamikus folyóvizet figyelhet meg. Az elmúlt évtizedekben elvégzett kutatások és a természettudományok fejlődése lehetővé tette az áramló folyadékok viselkedésének mélyebb megértését. A folyók dinamikájának tanulmányozása például segít a vízmozgás modellezésében és a vízügyi projektek tervezésében.

Az utolsó versszakban a parasztgyerek kavicsokat dobál a folyóba. Ez a tevékenység a víz fizikai tulajdonságainak és a tárgyak vízben való mozgásának vizsgálatára is utalhat. A fizika és a hidrodinamika kutatása lehetővé tette, hogy megértsük, hogy a víz hogyan hat a tárgyakra, és hogy azok hogyan mozognak a vízben.

A "Perc" című József Attila-vers tehát számos olyan elemmel rendelkezik, amelyek a mai természettudományos felfedezésekkel összefüggésbe hozhatók. A modern természettudományok lehetővé teszik, hogy a természetet jobban megértsük és kihasználjuk annak javára.

A vers egy vidéki, természeti környezetben játszódik, ahol a madarak dalolnak az erdőben, a Nap melegen süt, a levegő tiszta és nincsenek felhők az égen. Ezen a képes és békés tájon egy maszatos parasztgyerek inal a folyó felé, majd leül a partján és homokon gurul tovább. Végül pedig egy kavicsot fog és a folyóba dobja, miközben fütyülve továbbáll.

Teológiai szempontból a versben jelen van a teremtett világ és az ember kapcsolata. A verselemek, mint a madársereg és az erdő, a Nap és az égen nincs felhő, arra utalhatnak, hogy a teremtett világ Isten műve és jelenléte megnyilvánul az ember környezetében. A versben megjelenő maszatos parasztgyerek és a folyópart pedig jelképezheti az embert a teremtett világban, aki részt vesz az Isten által teremtett környezetben.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő természeti elemek a teremtés elbeszélésére emlékeztethetnek, ahogy a madarak dala és a Nap által tüzesített lég is az első teremtési elbeszélésre utalnak a Názáreti Jézus (NT Jn 1,1-4) igéjében. A parasztgyerek és a folyópart pedig arra utalhatnak, hogy az embernek része van az Isten által teremtett világban és az ember felelős a teremtett világ gondozásáért és megőrzéséért.

A patrisztika szempontjából a versben megtalálható a lelki és testi dimenzió kapcsolata, amit a folyóhoz való viszony képviselhet. A Parasztgyerek hevülése és a folyóparton való ledűlés a testi létet és az élvezeteket jelképezheti, míg a homokon gurulás és a kavicsdobálás lehet az idő múlására, a halandóságra utaló motívum. Ilyen értelemben a vers értelmezhető a patrisztikus kilépés és a lelki felemelkedés témájaként is.

A skolasztika szempontjából a vers arra is utalhat, hogy az ember és a világ közötti kapcsolatban az ember rendelkezik szabad akarattal, hiszen a parasztgyerek a saját döntése alapján ül le a folyóparton, gurul a homokon és dobál kavicsot a folyóba. A skolasztika fontos témája az ember szabad akarata és Isten terve közötti egyensúly, amelyre a versben található cselekedetek is rámutathatnak. Ezenkívül a versben megjelenő természeti elemek és az emberi cselekedetek is jelezhetik az ember és a világ közötti harmonikus viszony lehetőségét és fontosságát.

Összességében a József Attila PERC című vers teológiai szempontból a teremtett világ és az ember kapcsolatát mutatja be. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontokat figyelembe véve az emberi létezés jelentőségére, az ember szabad akaratára és felelősségére, valamint a teremtett világ gondozására és megőrzésére hívja fel a figyelmet.