A vers József Attila "Parasztnyóka" című műve, amelyet 1922 július-augusztusában írt. Az alábbiakban elemzem az irodalomtudományi szempontból releváns összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
1. Versforma és szerkezet: A verset négy soros négyzetes versformában írta József Attila, ami az ún. parasztvers típusába tartozik. A térképies organizáció (a sorok egymásra való rá) és az egymáshoz hasonló formai képletek - például az első minden feleletek bulira határozható meg, a második minden kontrasidatás) - hangsúlyozzák a szerző néplakozáspolitikaissel összekapcsolódó tematikai tartalmat. A vers szerkezete gazdag, és számos rímet, ritmust, hangsúlyt és meddő sort tartalmaz.
2. Tematika: A versben a parasztnyóka lassú és nehéz élete kerül bemutatásra. Az öreg nőről szóló leírásokban az ősz haj, fonnyadt karok és ráncos bőr az elöregedés jelképeire utal. Az idős parasztnő magányosságát és szomorúságát hangsúlyozza. A versek tartalmaznak továbbá olyan motívumokat is, mint a halál várása, a vallásosság és a szegénység.
3. Jelképek és szimbólumok: A vers számos jelképet és szimbólumot tartalmaz, amelyek az idős parasztnő életét és depresszióját ábrázolják. Az elöregedett arc, az öreg korát dús bánat ülte megképek, és a keserűséggel teli életét jelképezik. A kis ablakon való kibámulás, az álom, és a templomba járás pedig az öreg nő reményét és az életben való kitartását jelképezik.
4. Kontextuális összefüggések a magyar irodalomban: József Attila "Parasztnyóka" című művében a hagyományos parasztkultúra és a szocialista mozgalom ellentétét ábrázolja. Az idős nő képviseli a hagyományos életformát, míg a vers minden szóval lázítja az egyént a politika szolgálatára. A versek az elnyomás és a reménytelen élet vágyát közvetítik.
5. Nemzetközi kapcsolatok: József Attila költészete számos nemzetközi hatást mutat. A "Parasztnyóka" című versben felismerhető a szimbolista mozgalom hatása, amely a 19. század végén Európában terjedt. A versekben a városi-vidéki ellentét és a modernitás által okozott kulturális válság általános témái jelennek meg, amelyek a 20. századi európai irodalomban is megjelennek.
6. Fordítás: József Attila "Parasztnyóka" című műve számos nyelvre le van fordítva, ami kiemeli az univerzális értékét és időszerűségét. A versek mély emberi érzelmeket és univerzális témákat fejeznek ki, mint például az öregedés, a magány és a várakozás.
Ezeken kívül további elemek is vizsgálhatók a vers irodalomtudományi szempontból, mint például a nyelvi eszközök használata, az ábrázolt társadalmi környezet, vagy a szerző egyéni stílusa. A fentiekben csak a legfontosabb összefüggéseket említettem, de a versemény gazdag kontextussal rendelkezik mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.