József Attila "Olyan bolond vagy" című verse számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban.
Elsőként a versben megjelenő lírai én, amely a szerelmes férfi személyét testesíti meg, kapcsolódik a viktoriánus kori angol lírához, ahol a lírai én tipikusan egy fájdalmasan szerelmes férfi, aki saját érzéseit és vágyait fejezi ki. Ez a romantikus líra tradíciójából származik, amelyben a szerelmi érzelmek intenzitása és intenzitása meghatározó.
A vers könnyed, szókimondó stílusa, amelyben a szerző kifejezi a szerelmes érzéseit és vágyait, mozgásra készteti a verset, ami kapcsolatban áll a szocialista realizmus stílusával is. A szocialista realizmus az 1920-as években és később a szovjetunió országaiban uralkodó irodalmi irányzat volt, amely a munkásosztály mindennapi életét és harcát tükrözte. József Attila költészete gyakran érintette a munkásosztály témáit és életkörülményeit, és a "Olyan bolond vagy" versében a szerelmi érzelmek kifejezésével a szocialista realizmus stílusát használja.
A versben megjelenő szimbólumok és képek jelentős irodalmi összefüggéseket is mutatnak. Például, a reggeli szél metaforikusan utal a változásra és a mozgásra, amely gyakran előfordul a modernista és szimbolista költészetben, ahol a természet és az emberi érzelmek között szoros kapcsolat van. Ugyanakkor az autó szintén jelképes szerepet játszik, amely a modernizáció és a technológiai fejlődés jelképeként szerepel, mint a XX. századi irodalmi művek.
A versben megjelenő vallásos utalások is jelentős szépirodalmi összefüggésekkel rendelkeznek. Az Úr és a vallásos képzetek megjelenése a versben a bibliai hagyományokra és az egyházi lírára utal, amelyek sok irodalmi műben megtalálhatóak. József Attila költészete gyakran tartalmaz ellenpontokat a vallásos és a világi világ között, és a "Olyan bolond vagy" versében is ezt a kontrasztot jeleníti meg.
Végezetül, a vers nyelvezete is hangsúlyosabb összefüggéseket mutat a modernista lírával, amelyben a költők kísérleteznek a hagyományos nyelvhasználattal és új kifejezési módokkal. A "Olyan bolond vagy" versben József Attila szokatlan szóhasználata, a szótagszám és a ritmus különleges elrendezése, valamint a megszokott formai követelmények elhagyása mind a modernista líra jellemzőihez kapcsolódnak.
Összességében a "Olyan bolond vagy" vers számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalomban. A lírai én, a szocialista realizmus és a modernista költészet elemeként az időben és a témában is kapcsolódik más jelentős irodalmi művekhez és irányzatokhoz.