Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.

1924 első fele


Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több aspektust is figyelembe lehet venni a bibliai, patrisztikai és skolasztikus nézőpontokból.

Bibliai nézőpont: A versben található „sátán” megnevezés bibliai utalás, és a sátánt a Biblia a gonosz személyes megtestesülésének tartja. Az, hogy „megőrült a sátán”, arra utalhat, hogy a gonosz erők erősödnek és chaotikus módon hatnak a világra. A vers továbbá arra is utal, hogy a földnek történő kiáltásra figyelni kell, mert ezen keresztül juthatunk el az isteni üzenetekhez. A „friss záporokkal szivárogj a földbe” rész azt az üzenetet hordozza, hogy a földi dolgokban rejtve lehet megtalálni a szellemi tapasztalatokat és az isteni jelenlétet.

Patrisztikus nézőpont: A patrisztika korban az isteni bölcsesség és a természeti világ közötti kapcsolatot hangsúlyozták. A versben a természet elemeket használnak példaként az isteni erejének bemutatására, mint a vízforrások, az üveglap, a gyémántok és a bogarak. Ezek a példák azt az üzenetet hordozzák, hogy a természetben lehet megtalálni az isteni jelenlétet és az isteni bölcsességet. A versben szereplő „Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!” sor pedig a teremtett világ egységét hangsúlyozza, és arra utal, hogy mindannyian részesei vagyunk az isteni teremtésnek.

Skolasztikus nézőpont: A skolasztika a középkori filozófiai irányzat volt, amely az értelem és a hit kapcsolatát vizsgálta. A versben található ellentét a „nem én kiáltok, a föld dübörög” sorban azt a skolasztikus nézetet tükrözi, hogy az embernek meg kell tanulnia hallgatni a világ hangját, a természetet és az isteni szavakat, és ezáltal elérheti az igazságot és a megértést. Az, hogy a föld duzzadó zajjal jelentkezik, a világ és a természet aktív szerepvállalására utal, míg az emberi cselekedetek és hangok csak elenyészőek és jelentéktelenek lehetnek.

Ezen kívül más nézőpontok is érdekesek lehetnek. Például pszichológiai nézőpontból a versben megjelenhet a természet és a külvilág befogadásának szükségessége az ember lelki egészségéhez. A társadalmi nézőpont pedig a vers felveti azt a kérdést, hogy miért nem ébredünk rá a külvilágban zajló problémákra és jelenségekre, és miért nem teszünk meg mindent azért, hogy segítsünk.

A vers első sorában található "a föld dübörög" kifejezés arra utalhat, hogy az emberi tevékenységek hatására a Föld egyre zajosabbá válik. Az emberiség által előidézett zajszennyezésre utalhat, amely az élet különböző területein káros hatást gyakorolhat.

A "megőrült a sátán" kifejezés a természet károsítására utalhat. A sátán itt az emberi tevékenységet vagy az emberiség által generált negatív hatásokat jelképezi. Ez lehet például a környezetszennyezés vagy a természeti erőforrások túlzott kitermelése.

Az "üveglapba simulás" és a "gyémántok fénye mögé rejtőzés" a technológia és az emberi fejlődés utáni vágyra utalhat. Az üveglapba simulás az ember által létrehozott mesterséges világba való menekülést jelentheti, míg a gyémántok fényébe rejtőzés arra utalhat, hogy az ember a természetfölötti és ragyogó dolgokban talál menedéket.

A "frissen sült kenyér" metaforája arra utalhat, hogy az ember a természetben találhat menedéket és békét. A vers későbbi részeiben is gyakran visszatér a természeti elemekhez való kötődés képe.

Az "új esőkkel való beszivárgás a földbe" azt a folyamatot jelzi, amikor az esővíz beszivárog a talajba, táplálva a növényeket és az élőlényeket. Ez összefüggésbe hozható a hidrológiai ciklussal és az ökoszisztémák fenntartásával.

A "pici fűszál" metaforikus képe azt sugallja, hogy a természeti elemekben található egyszerű dolgokban rejlik a valódi nagyság. Ez összefüggésbe hozható a modern kvantumfizika felfedezéseivel, amelyek kimutatták, hogy a világegyetemben apró részecskék és energiatöltések játszanak kulcsfontosságú szerepet.

A "gépek, madarak, lombok, csillagok" sorban az emberi tevékenységek természeti környezettel való kapcsolatára utal. A gépek itt a technológiai fejlődést és az emberiség által alkotott eszközöket jelenthetik, míg a madarak, lombok és csillagok a természeti környezet részét alkotják. Ezek az elemek összekapcsolhatók a modern ökológiai tudomány által tanulmányozott ökoszisztémák összetevőivel.

A vers zárása újra hangsúlyozza, hogy nem az ember kiáltja ezt, hanem a Föld dübörög. Ez összefüggésbe hozható a mai kor természeti kihívásaihoz és a klímaváltozás hatásaihoz, amelyeket minden ember figyelemmel kell kíséreljen és kezeljen.

József Attila "Nem én kiáltok" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versben láthatóan erősen jelen van a szimbolizmus, amely a 20. század elején a nemzetközi irodalomban népszerű irányzat volt. A szimbolizmusra jellemző a természeti motívumok, az érzelmek és hangulatok kifejezése, valamint a szavak és a képek közötti titokzatosság, többértelműség. Ez a vers is használja a természeti motívumokat (föld, források, üveglap, gyémántok, kövek), és a konkrétan megfogalmazott képek mögött eltérő értelmekre, jelentésekre utalhat.

Emellett az is észrevehető, hogy a versben megjelennek a modernizmus jegyei, amelyek megfigyelhetők az európai és amerikai irodalomban is. A modernizmusra jellemzőek a kísérletező nyelvhasználat, az avantgárd műfajok, a szokatlannak, újszerűnek tűnő képek és asszociációk. József Attila is használ kifejezésmódjában kísérletező jellegű megoldásokat, például az "Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!" sorban, ahol szokatlan összetartozást sugall. A versben megjelenő képzelt világegyetem is utal az avantgárd művészetre.

Magyar irodalmi összefüggéseket is találunk a versben. József Attila része volt az újító költők csoportjának, akik a 20. század elején a magyar költészetben is megújító szerepet játszottak. Az újító költőkre jellemző volt a lírai én kiemelése, az érzelmek, a társadalmi problémák kifejezése és a modernség jellemvonásainak átvétele. József Attila verseiben is gyakran jelennek meg a személyes élmények, az érzelmek és a társadalmi problémák.

A nemzetközi szépirodalomban is találunk összefüggéseket. A versben megjelenő szimbolikus természetábrázolás például Gustave Flaubert "Madame Bovary" című regényében is megfigyelhető. Emellett a modernizmus jegyei, a kísérletező képzavarral és a felforgató jelleggel együtt, sok modernista költőműben is jelen vannak, például T. S. Eliot, Ezra Pound vagy Guillaume Apollinaire műveiben.

József Attila "Nem én kiáltok" című verse tehát számos lehetséges összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A szimbolizmus és a modernizmus jegyei mellett a verse az újító költők mozgalmának is még tartozik, amely a magyar irodalom jelentős irányzatvéve hozzájárultak a kortárs irodalmi hagyományok megújításához.