Forgolódnak a tőkés birodalmak,
csattog világot szaggató foguk.
Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak
s mint fészket ütik le a kis falut.
Egy nyál a tenger! Termelő zabálás, -
kis, búvó országokra rálehel
a tátott tőke sárga szája. Párás
büdösség-felhő lep bennünket el.

S hol zápfog rág, a város érdes része,
hol a vasbányák fuvallata ing,
gép rugdal, lánc zúg, jajong ládák léce,
lendkerék szijja csetten és nyalint,
hol a fémkeblü dinamókat szopják
a sivalkodó transzformátorok,
itt élünk mi. És sorsunk összefogják
a nők, gyermekek, agitátorok.

Itt élünk mi! Idegünk rángó háló,
vergődik benn' a mult sikos hala.
A munkabér, a munkaerő ára,
cincog zsebünkben, úgy megyünk haza.
Ujságpapír az asztalon kenyérrel
s az ujságban, hogy szabadok vagyunk -
poloskát űzünk lámpával s a kéjjel
s két deci fröccsel becsüljük magunk'.

Elvtárs és spicli jár a csöndben erre,
részeg botlik, legény bordélyba lóg,
mert hasal az éj s pörsenéses melle,
mint szennyes ingből, füst alól kilóg.
Igy élünk mi. Horkolva alszunk s törten,
egymás hátán, mint odvas farakás
s hazánk határát penész jelzi körben
a málló falon; nedves a lakás.

De - elvtársaim! - ez az a munkásság,
mely osztályharcban vasba öltözött.
Kiállunk érte, mint a kémény: lássák!
És búvunk érte, mint az üldözött.
A történelem futószallagára
szerelve ígyen készül a világ,
hol a munkásság majd a sötét gyárra
szegzi az Ember öntött csillagát!

1931. dec.


Elemzések

A vers, József Attila "Munkások" című műve, a munkásosztály helyzetét és küzdelmeit mutatja be a társadalmi és gazdasági környezet kontextusában. A teológiai szempontból való elemzés során a következő összefüggéseket lehet felismerni:

- Bibliatudomány nézőpontja: A bibliai szövegekben számos olyan passzus található, amely a szegénységről, a kizsákmányolásról és a társadalmi igazságtalanságról beszél. Ezeknek a verseknek a fényében a "Munkások" vers mutatja a munkások sanyarú helyzetét a tőkés birodalmak és a kapitalizmus korában. A versben megjelenő munkások küzdelme és az elnyomás, szenvedés leírása hasonlóságot mutat a Biblia szociális igazságosságra vonatkozó tanításaival.

- Patrisztika nézőpontja: A Patrisztika korszakában a keresztény gondolkodók arra törekedtek, hogy a keresztény hit és a filozófia közötti kapcsolatokat megerősítsék és megértessék. A "Munkások" vers olyan képet mutat az elnyomásról és a szenvedésről, amely sok patrisztikus gondolkodónak ismerős lehetett, és amely arra ösztönözte őket, hogy támogassák a gyengéket és az igazságtalanság ellen lépjenek fel.

- Skolasztika nézőpontja: A skolasztika a középkori filozófiai és teológiai iskola volt, amely a logikát, a metafizikát és a vallást ötvözte. A "Munkások" verse a kapitalizmus által kialakított társadalmi struktúra és a munkásosztály helyzetének kritikája révén releváns lehet a skolasztikus gondolkodásban. A vers felveti a társadalmi hierarchiákkal és a gazdasági kizsákmányolással kapcsolatos kérdéseket, amelyek megfelelnek a skolasztika érdeklődési körének.

Azonban más, nem teológiai ötletek is megjelenhetnek az elemzésben. Például, a versben megjelenő képek és metaforák, amelyek a munkásosztály sanyarú helyzetét ábrázolják, arra is utalhatnak, hogy a szerző nemcsak a szociális igazságtalanságra hívja fel a figyelmet, hanem az egyéni emberi méltóság hiányára is. Ezenkívül a versek hangvétele és nyelvezete is közvetítik az elnyomás és reménytelenség érzését, amelyek a munkások mindennapi életét jellemzik.

József Attila Munkások című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Szociális realizmus: A verse erőteljesen kapcsolódik a szociális realizmus irányzathoz, mely a munkásosztály életét, küzdelmeit és társadalmi helyzetét állítja fókuszba. A versben bemutatott munkások életének nyers és nehéz körülményei, a kis falvak és munkásnegyedek szegénysége és a tőkeuralom hatalma mind a szociális realizmus jellemző elemei.

2. Osztályharc: A verse több helyen utal az osztályharcra, az elnyomott munkásosztály küzdelmére a tőkeuralommal szemben. Az osztályharc motívuma az irodalomban általában a marxizmus vagy más baloldali politikai és társadalmi filozófiákhoz kapcsolódik.

3. Munkásdal: A vers számos munkásságot ábrázoló jelképet és képi kifejezést használ, amelyek az irodalomban gyakran megjelennek a munkásosztályt megtestesítve. Például a "gép rugdal, lánc zúg", "lendkerék szijja csetten és nyalint", valamint a "fémkeblü dinamókat szopják" kifejezések. Ezek a képek és kifejezések a munkások mindennapi tevékenységeit és nehézségeit jelenítik meg.

4. Szimbolikus jelentések: A versben számos szimbolikus jelentés is megtalálható, mint például a tőkés birodalmak, amelyek a világuralomra törnek, vagy a város érdes része, amely a munkásnegyedeket jelöli. Ezek a szimbolikus elemek megjelennek más irodalmi művekben is, mint például a modernista irodalomban vagy az angolszász munkáslázadásokat megrajzoló költők verseiben.

5. Politika és társadalom: A vers erős politikai és társadalmi kritikákat fogalmaz meg. A munkások alacsony béréből való megélhetésük nehézségei, a társadalmi helyzetük és a hatalmas tőkeuralom dominanciája mind olyan témák, amelyekre a nemzetközi szépirodalom területén is több alkalommal rámutatnak.

6. Változás és remény: A versben megtalálható a változás és remény motívuma, ami szintén gyakori az irodalomban. József Attila Jövendő idő című művéhez hasonlóan, itt is megjelenik a munkásosztály harca és a remény arra, hogy a munkásság által létrehozott világ jobb és igazságosabb lesz.

Összességében József Attila Munkások című verse számos irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A szociális realizmus, az osztályharc, a munkásdalak, a politika és társadalom kritikája, valamint a változás és remény motívumai mind olyan témák, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a munkásságot és a társadalmi igazságosságot megjelenítő irodalmi művekben.