A vers József Attila kételyeit, kétségeit fejezi ki a világ létezésének és a benne betöltött szerepének kapcsán. Teológiai szempontból nagyon sok értelmezési lehetőség adódik a versen keresztül, a költő kérdései és megfogalmazásai alapján.
A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő kérdések kapcsolódhatnak a Teremtés könyvéhez, ahol Isten a világot úgy teremtette, hogy rendet és harmóniát tartson fenn benne. A versben az égitestek is megkapják a saját helyüket a világrendben, hiszen "kerülik egymást óvakodva". Ez a rendeltetésszerű működés és egyensúly megtartása a bibliai gondolkodásban fontos téma.
A patrisztika, azaz az Ó- és Újszövetségre való hivatkozás lehetősége adott a vers kapcsán. Az égitestek váltakozása, mozgása és relatív távolsága a versben a világban betöltött szerepet feszegeti. A patrisztikus gondolkodásra reflektálva, a világ megismerhetővé és értelmezhetővé válik Isten teremtő munkájának tükrében. Az égitestek mozgásának értelmezése pedig visszavezethető a teremtési rendhez és a világ működéséhez.
A skolasztika szintén fontos nézőpont lehet a vers elemzéséhez. A skolasztika a középkori filozófiai és teológiai irányzat volt, és többek közt a teremtett világ rendjét és működését vizsgálta. A versben megjelenő kérdések a világrendre és a törvényekre vonatkoznak. A skolasztikus gondolkodás szerint a világrend teremtő erő által szabályozott, és ezeket a törvényeket a teremtő megismerhetővé tette az ember számára. A versben a költő kétségbe vonja ezt a rendszert, és megkérdőjelezi, hogy tényleg ezek a törvények irányítják-e a világot.
A vers azonban nem csak teológiai szempontból értelmezhető. Megfigyelhető benne a modernitásra és az emberi érvényesülésre való vágyakozás is. A költő kérdőre vonja az égitestek és a világrend értelmét, és megkérdőjelezi a szerelmet, béketörekvést és igazságot, mint a világ megtartó erejét. Mindez a modernitás kételyeit és kritikáját tükrözi, amiben a skolasztikus és patrisztikus gondolkodás keretein belül is felfedezhetőek ezek a kérdések.
Egyéb értelmezési lehetőség lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmekre vonatkozóan. A versben megjelenő távollevő kedves kapcsolata a költő és a világ közötti kapcsolatot is jelképezheti. A költő a világrendet kérdőjelezi meg, és az emberi kapcsolatokban megtalálni a biztonságot, a szerelem, béke és igazság kézzelfoghatóbb lehet, mint az égitestekkel kapcsolatos kétségek.
Összességében a vers teológiai, bibliai, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokból is értelmezhető, de a modernitás és az emberi érzelmek is fontos tényezők a vers mélyebb üzenetének megértéséhez.