A fenti vers természettudományos szempontból nézve néhány érdekes összefüggést és elemzést kínál. Fontos azonban megjegyezni, hogy József Attila és Kosztolányi Dezső költészete általában nem a természettudományos kutatásokra és felfedezésekre fókuszál, így a költeményben nem találunk mélyreható tudományos utalásokat. Az alábbi elemzés inkább azokra a természettudományos témákra koncentrál, amelyeket a vers felvetni látszik.
Első sorokban a "kínba" történő belemerülés eredményeként jelentkező féreg által szerzett tapasztalatokra utalnak. Bár a vers hangulatában nem részletezik a költő, hogy a kín miben áll, feltételezhetjük, hogy lehet egy betegség vagy egy személyes szenvedési forma. A modern orvostudomány fejleményei és kutatásai ma már sok betegség és szenvedés forrását és kezelési módját ismerik. A versben azonban ezek az elemek nem kerülnek elő.
A következő sorokban a költő testét a vízszintességhez hasonlítja. Ez a kifejezés a fizikai tulajdonságokra és a test anatómiájára utalhat. Például, testünk vízszintes helyzetben van, amikor fekszünk, és az ingerszerveink (mint például a fülek) érzékelik és reagálnak a gravitációra. Egy másik értelmezés lehet az, hogy a "gondolatjel" kifejezés az agyműködés és az idegrendszer funkcióira utalhat. Az idegsejtek az agyban elektrokémiai jeleket továbbítanak, amelyek gondolatokat és érzelmeket közvetítenek. Az agy és az idegrendszer működése a modern neurológia és agykutatás egyik alapvető területe.
A versben a "féreg fal" szerető szeretőként jelenik meg, aki a költőt (vagy Kosztolányit) szimbolizálja. Ez egy érdekes analógia lehet az emberi testben lévő paraziták vagy endoparaziták tudományához. Az endoparaziták olyan szervezetek, amelyek más élőlényekben élnek, és széles körben elterjedtek az állatvilágban. A parazita-féregek például olyan fajok, amelyek testekben élnek és táplálkoznak. Az emberi testben élő paraziták néha betegségeket okozhatnak, és az orvostudományban a parazitológia ezt a témakört kutatja és kezeli.
A következő sorokban a "csirke" és a "bor" a költő barátságának kifejezései lehetnek. Az élelmiszeriparban és az agrártudományban végzett kutatások ma már lehetővé teszik, hogy jobban megértsük az élelmiszer-termelés és -fogyasztás hatásait a társadalomra és a környezetre. Az természettudományi kutatások révén megtudhatjuk, hogy hogyan lehet fenntartható módon előállítani és feldolgozni az élelmiszereket, hogy ne fokozzák a klímaváltozást és ne veszélyeztessék az ökoszisztémákat.
A versben az "apánk" szóval történő utalás a közös ősre és a fajok közötti kapcsolatra is utalhat. Az evolúciós biológia azt tanulmányozza, hogyan változik és fejlődik a faj az idő múlásával, és hogyan kapcsolódik egymással a különböző életformák. József Attila és Kosztolányi munkái többnyire az emberségről és az emberi kapcsolatokról szólnak, így ez az utalás a természeti folyamatokra és a biológiai kapcsolatokra vonatkozhat.
A következő sorokban a "gyémánt szavak" kifejezés lehet az erőteljes és hatásos szavakra utalni, amelyek mély benyomást tesznek. Mivel a gyémánt a legkeményebb ismert ásvány, a költő itt arra utalhat, hogy a szavai hatalmas jelentőséggel bírnak és erőteljes hatást gyakorolnak másokra. A nyelv- és kommunikációtudományok modern kutatásai segítenek megérteni, hogy a szavak miként hatnak az emberekre és hogy a hatékony kommunikáció hogyan befolyásolja a társadalmi és személyes kapcsolatokat.
A vers záró sorai az elvárások és a hiábavalóság témájáról szólnak. A halál és az elmúlás mindig is foglalkoztatta a tudomány és a filozófia képviselőit. A modern biológia és a medikai kutatások úgy alakultak, hogy jobban megértsük a testi folyamatokat, a sejtek öregedését és a halált, valamint effektív módszereket találjunk a betegségek és az öregedés leküzdésére. Azonban még mindig tele vagyunk kérdésekkel és hiányosságokkal ezen a területen.
Összességében elmondható, hogy József Attila és Kosztolányi költeményeiben nem találhatunk konkrét természettudományos utalásokat, de a fentiekben kifejtett értelmezések a természettudomány egyes területeivel összefüggésbe hozhatók.