Örökre látlak szépség-verte szemmel
- Ó bús szemem, ki szépeket szeretsz! -
Rád bámul hű szemem vak értelemmel,
Mindig Reád és bárhová mehetsz,
Mindig találkozol bolond szememmel,
A kapzsi koldus új nyomort szerez:
Szegényház óvná olcsó irgalomtul,
Mégis kiáll az útra s újra koldul.

1922. okt.


Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és számos összefüggést mutat a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával is.

A vers első soraiban megjelenik a szépség-verte szem, ami tekinthető egyfajta istenkeresésnek vagy az isteni jelenlét iránti vágyódásnak. Ez a vágyódás azonban vak értelemmel párosul, ami arra utalhat, hogy az emberi értelem nem képes teljes mértékben megérteni az isteni szépséget és jelenlétet. Ez az összefüggés a bibliatudományra utalhat, mivel a Biblia is hangsúlyozza az emberi értelem korlátait az isteni dolgok megismerésében.

A következő sorokban találkozhatunk a kapzsi koldus képével, aki új nyomort szerez. Ez a kép a patrisztikus gondolkodásra utal, ami hangsúlyozza, hogy az emberi vágyak és az anyagi javak iránti kapzsiság mindig újabb és újabb nyomort hoz az emberre. A szegényház, ami vissza akarja tartani a koldulástól, jelentheti az egyházat, amely az olcsó irgalommal igyekszik megakadályozni az emberi hiábavaló törekvéseket.

Az utolsó sorokban találkozunk a koldus újbóli koldulásával, amely arra utalhat, hogy az ember mindig újra és újra visszatér a kapzsisághoz és hiábavaló vágyakhoz, még akkor is, ha azok csak további nyomorhoz vezetnek. Ez is kapcsolatba hozható a skolasztikus gondolkodással, amely hangsúlyozza az ember bűnösségét és hajlamát a hiábavaló vágyakra.

Összességében a vers teológiai értelmezése azt sugallja, hogy az emberi természet és vágyak mindig hajlamosak az isteni jelenlét és szépség hiábavaló keresésére, és csak az olcsó irgalom és az isteni kegyelem lehet képes megakadályozni ezt a koldulás és szenvedés ciklusát.

József Attila "Koldus" című verse a magyar irodalom egyik jelentős alkotása. Az elemzés során figyelembe vehetünk különböző összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban.

1. Stílus és forma: A vers egy rímes szonett, amely a klasszikus irodalmi formákhoz kapcsolódik. Ez a forma az európai irodalomban ismert és elterjedt, így a vers összefüggést mutat más európai classicista vagy romantikus verseszményekkel.

2. Tartalom és téma: A versekben megjelenik a szépség iránti vágy, a szegénység és az elszigeteltség. Ezek a témák univerzálisak és megtalálhatóak más irodalmi művekben is. A szépség iránti vágy például megtalálható Pétrarca verseiben vagy Shakespeare szonettekben. A szegénység, illetve a koldusság motívuma is általánosan jelen van a világirodalomban.

3. József Attila költészete és hatása: József Attila az egyik legjelentősebb magyar költő. Verselése közel áll a szimbolizmus és az expresszionizmus áramlataihoz. Költeményei sokszor összekapcsolódnak nemzetközi költők műveivel, például a francia Verlaine vagy Rimbaud stílusával. József Attila avantgárd lírája és használt szimbólumai elősegítették a magyar modernizmus fejlődését és hatott más költőkre is.

4. Gazdasági és társadalmi vonatkozások: A vers a szegénységet és az elnyomást ábrázolja, ami számos irodalmi műben megjelenik, például Victor Hugo "Les Misérables" című regényében vagy Charles Dickens több művében is. A társadalmi gondok és az elnyomás ábrázolásának ez a motívuma általánosan jelen van a világirodalomban.

5. Időbeni kontextus: A vers 1922-ben íródott, és a magyar irodalom történelmi pillanatában jelenik meg. Ebben az időszakban jelölték ki a modernizmus kezdetét a magyar irodalomban. A modernizmus hatása és stílusa nemzetközi szinten is érezhető volt, és számos új irányzatot hozott magával, amelyek közül sok a magyar költőket is inspirálta.

Ezek az elemzési pontok a koldus című vers összefüggésére utalnak mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén. A forma, a stílus és a tartalom olyan elemek, amelyek átívelnek az irodalmi határokon és kapcsolatot teremtenek más kultúrák, korok és költők között.

A József Attila "Koldus" című versének természettudományos értelmezése a következőképpen nézhet ki:

1. A szépség-verte szem és a vak értelem: Ebben a sorban a természettudományi értelmezés azt sugallhatja, hogy a szemek kifáradnak az élet szépségeinek folyamatos élvezetéből, amit a modern világ folyamatos ingerekkel és információáradattal való bombázása okozhat.

2. A kapzsi koldus új nyomort szerez: A mai természettudományos felfedezések segítettek megérteni, hogy az emberi tevékenységek, különösen az ipar és a gazdaság, milyen hatással vannak a természetre és a környezetre. A gazdaságiértelemben központi helyen szereplő koldus jelképezheti a kapzsi emberi társadalmat, amely kizsákmányolja és megsemmisíti a környezetet.

3. Szegényház óvná olcsó irgalomtul: A versben említett szegényház kiemelheti a modern társadalom és a természeti környezet közötti ellentmondást, ahol a szegényekre való odafigyelés, az irgalom az olcsóság jegyében történik, míg közben továbbra is tapasztalható a természeti erőforrások kizsákmányolása és a környezetszennyezés.

4. Ó bús szemem, ki szépeket szeretsz!: Ezen a soron keresztül a természettudományi szemponthoz kapcsolódva lehet értelmezni, hogy a modern emberek sokszor boldogságot és nyugalmat találnak a természetben, szépségében, ezért vonzódnak a természeti területekhez és a vidéki élethez.

5. Reád bámul hű szemem vak értelemmel: Itt az értelmezés az emberi szem szerepén keresztül olyan kérdésekre irányulhat, mint az optika és az agyfunkciók, amelyek együttműködnek a látás érzékelésében, hogy olyan szépségeket láthassunk, amelyek nem mindig érzékelhetők a mindennapi világban. A vak értelem itt a tudomány fejlődésmenetét jelképezi.

6. Mindig találkozol bolond szememmel: Ebben a sorban a természettudomány szempontjából az emberi szem elsődleges szerepének megértése jelentős, amelyen keresztül az emberek találkoznak és kapcsolatba lépnek a környezetükkel, és értékelik a benne rejlő szépséget.

Összességében a "Koldus" című vers a modern társadalom és a természeti környezet közötti ellentmondásra hívja fel a figyelmet, miközben az emberi szem és az értelem szerepét hangsúlyozza. A természettudományi felfedezéseknek, mint az érzékelés és az agyfunkciók, az ökológia és a gazdaság hatásai lehetnek arra, hogy megértsük és megoldjuk ezeket az ellentmondásokat.