A József Attila "Koldus" című versének természettudományos értelmezése a következőképpen nézhet ki:
1. A szépség-verte szem és a vak értelem: Ebben a sorban a természettudományi értelmezés azt sugallhatja, hogy a szemek kifáradnak az élet szépségeinek folyamatos élvezetéből, amit a modern világ folyamatos ingerekkel és információáradattal való bombázása okozhat.
2. A kapzsi koldus új nyomort szerez: A mai természettudományos felfedezések segítettek megérteni, hogy az emberi tevékenységek, különösen az ipar és a gazdaság, milyen hatással vannak a természetre és a környezetre. A gazdaságiértelemben központi helyen szereplő koldus jelképezheti a kapzsi emberi társadalmat, amely kizsákmányolja és megsemmisíti a környezetet.
3. Szegényház óvná olcsó irgalomtul: A versben említett szegényház kiemelheti a modern társadalom és a természeti környezet közötti ellentmondást, ahol a szegényekre való odafigyelés, az irgalom az olcsóság jegyében történik, míg közben továbbra is tapasztalható a természeti erőforrások kizsákmányolása és a környezetszennyezés.
4. Ó bús szemem, ki szépeket szeretsz!: Ezen a soron keresztül a természettudományi szemponthoz kapcsolódva lehet értelmezni, hogy a modern emberek sokszor boldogságot és nyugalmat találnak a természetben, szépségében, ezért vonzódnak a természeti területekhez és a vidéki élethez.
5. Reád bámul hű szemem vak értelemmel: Itt az értelmezés az emberi szem szerepén keresztül olyan kérdésekre irányulhat, mint az optika és az agyfunkciók, amelyek együttműködnek a látás érzékelésében, hogy olyan szépségeket láthassunk, amelyek nem mindig érzékelhetők a mindennapi világban. A vak értelem itt a tudomány fejlődésmenetét jelképezi.
6. Mindig találkozol bolond szememmel: Ebben a sorban a természettudomány szempontjából az emberi szem elsődleges szerepének megértése jelentős, amelyen keresztül az emberek találkoznak és kapcsolatba lépnek a környezetükkel, és értékelik a benne rejlő szépséget.
Összességében a "Koldus" című vers a modern társadalom és a természeti környezet közötti ellentmondásra hívja fel a figyelmet, miközben az emberi szem és az értelem szerepét hangsúlyozza. A természettudományi felfedezéseknek, mint az érzékelés és az agyfunkciók, az ökológia és a gazdaság hatásai lehetnek arra, hogy megértsük és megoldjuk ezeket az ellentmondásokat.