Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton -
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

1925. ápr.


Elemzések

József Attila "Kertész leszek" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. Az első sorban megjelenő "Kertész leszek" kifejezés egy isteni alkotói képzetet idéz, ahol József Attila szerepét a teremtő Istenhez hasonlítja. A következő sorokban pedig az emberi teremtésre, az ébredésre utal, ami egy bibliai témához, az Újszövetség megújult életre ébredő emberére hasonlít.

A második versszakban a beojtott virág szimbolikus jelentéssel bír. A beojtott virág megegyezhet a megszentelődéssel, ahogy az emberi lélek is felépítésre szorul a hitben. A vers további részeiben is hangsúlyozza, hogy az igazság és a szeretet fontosak, függetlenül a külső körülményektől.

A szövegben felmerülő "tejet iszok és pipázok" rész is érdekes. Ebben a kontextusban a tejet és a pipázást az emberi élet örömeivel és élvezeteivel lehet azonosítani, ami Isten ajándékainak elfogadását jelenti. A jóhírre való vigyázás és a veszedelmektől való óvódás pedig az egyház hagyományihoz kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy az emberi lélek biztonságosan vezetve van az isteni gondviselés által.

A "legyen a sírjára virág" sorral pedig azt fejezi ki, hogy József Attila valláshoz kötődő hitében a halál sem végleges, hanem egy új életre történő áttérés.

A bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjait is figyelembe véve teológiai értelmezések mindenképp felmerülhetnek a vers kapcsán, de ennél a rövid versnél is már nyilvánvalóak az összefüggések, amelyek az emberi teremtés kérdéseivel, a megszentelődéssel, a hit elfogadásával és a halál utáni élettel kapcsolatosak.

A József Attila "Kertész leszek" című versében a költő természettel és kertészkedéssel kapcsolatos gondolatait találjuk. A vers természettudományos szempontból is érdekes, hiszen felvet néhány olyan témát, amely a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható.

A vers első részében a költő arról beszél, hogy fát nevel és gondoskodik a beojtott virágokról. A növényekkel való foglalkozás, a kertészkedés kapcsolata a természettudományban a növénybiológiához, a növények életének és fejlődésének tanulmányozásához kapcsolódik. A mai természettudomány segítségével már sokat tudunk arról, hogyan kell gondozni a növényeket, hogyan lehet őket megfelelően beoltani vagy beojtani, hogy egészségesek legyenek és jól fejlődjenek.

A második részben a költő azt mondja, hogy minden beojtott virága igaz lesz majd, még ha esetleg csalán is lenne. Ez a sor a modern genetika és a DNS kutatásokra utalhat, amelyek lehetővé teszik, hogy a növényekben vagy más élőlényekben genetikai módosításokat végezzünk, a DNS szerkezetük manipuláljuk. Az ilyen genetikailag módosított növények vagy élőlények előnyös tulajdonságokkal rendelkezhetnek, például betegségekkel vagy szárazsággal szemben ellenállóak lehetnek.

A vers harmadik szakaszában a költő azt mondja, hogy tejet iszik és pipázik, és vigyáz jóhírére. Ezen a ponton a költő az emberi tudás és az önfenntartás kapcsolatára utalhat. Az ember miközben tanul, új ismereteket szerez és ezeket használja fel a mindennapi életben. A tudományos kutatások és felfedezések révén az ember csodálatos dolgokat hozhat létre és hasznosítani tudja a természeti erőforrásokat.

A vers utolsó részében a költő azt mondja, hogy fontos, hogy legyenek virágok a földön még akkor is, ha elpusztul a világ. Ez utalhat a biodiverzitás és a természetvédelem fontosságára. A mai tudományos kutatások rámutatnak arra, hogy a biodiverzitás megőrzése és a természetvédelem kulcsfontosságú az ökoszisztémák és a bolygónk egészségének fenntartásához.

Összességében tehát a József Attila "Kertész leszek" című verse természettudományos szempontból is érdekes, hiszen több olyan témát érint, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és kutatási területeivel kapcsolatban állnak.

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggésre utal a magyar és nemzetközi szépirodalomban is.

1. József Attila személye és munkássága: József Attila a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Az ő versei képviselik a modernizmust és a szociális lírát a magyar irodalomban. Az alkotásaiban rendkívül őszinte és személyes hangvételt használ, amit a "Kertész leszek" is tükröz.

2. A kiáltvány műfaja: A "Kertész leszek" egyfajta kiáltvány, amelyben a költő kijelenti, hogy "kertész lesz" és gondot visel a virágaira, amelyeket nevel. Ez a műfaj a politikai és társadalmi gondolatokat szokták kifejezni, és a költő általában közösségének üzenettel fordul.

3. Az évszázadfordulós irodalmi mozgalmak: A "Kertész leszek" a 20. század elejének irodalmi mozgalmaiban (például a szimbolizmusban) megfigyelhető tendenciákhoz kapcsolódik. A versben a természeti elemek és a személyes érzelmek összeolvadása figyelhető meg, ami a szimbolista költészet egyik jellemzője.

4. A virág szimbolikája: A virág motívuma számos kultúrában és irodalmi műben gyakran jelkép, jelölve a növekedést, a szépséget és a megújulást. A "Kertész leszek" versben a virágok az alkotói tevékenység szimbólumai, József Attila költői munkásságát és a művei megmaradásának vágyát fejezik ki.

5. A világ vége és az újjászületés motívuma: A vers utolsó négy sora az emberi élet végső kérdéseire utal. A sír virágkoronával történő feldíszítése az újjászületést és a halhatatlanságot jelképezi. Ez a motívum nem csak magyar irodalmi hagyományban található meg, hanem sok más kultúrában is.

6. József Attila politikai és társadalmi kontextusa: Annak ellenére, hogy a "Kertész leszek" egy személyes lírai alkotásnak tűnik, József Attila véleményei és politikai nézetei is beépülnek a versbe. A költő a szegénységet és a társadalmi igazságtalanságot is megjeleníti, amely a kor társadalmi problémáit képviseli.

Ezek az összefüggések mutatják, hogy a "Kertész leszek" nem csak egy személyes lírai alkotás, hanem beilleszkedik a kor irodalmi tendenciáiba és reprezentálja József Attila irodalmi és politikai kontextusát.