Bizony a szirmok összeborulnak este.
Nem akartalak megcsókolni se,
Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem,
Mint kisgyerek az édesanyját.
A vackorfa a beojtott ággal összenő,
Én is jobb vagyok, hogy beojtottál csókjaiddal,
Én kedvesem,
És szebb is vagyok, miként az éjszaka
A számlálhatatlan csillagoktól.

Meleg vagy: esőt hozó tavaszi szél,
Mely fogócskára tanítja a gyerekeket
És fölkelti a sáros füveket.
Régóta várt mellem bozontos rengetegje,
Hol éhesen, meg félfagyottan
Indulatok aggancsos csapata öklelődött
És most, íme,
Békén legelgeti liliomszavaidat
Meg a violákat.

Mert megjöttél, hisz meg kellett jönnöd,
Én kedvesem.

Még sötét van,
Leheletünk se látszik,
De ablakunkon ragyognak már a jégvirágok,
Odaki hajnalodik
S én még mindig csókokat beszélek.

1924. jan.


Elemzések

A versben számos olyan elem található, amelyek összekapcsolhatók a természettudományos felfedezésekkel, az alábbiak szerint:

1. A szirmok összeborulása este: Ez a sor arra utal, hogy a virágok szirmainak mozgása és záródása a napnyugta közeledtével kezdődik, amikor a fényerő csökken és a hőmérséklet lehűl. A fény és hő hatására működő fiziológiai folyamatok, például a fotoszintézis vagy az oszmózis, az elmúlt években intenzíven kutatott területek a növénybiológiában.

2. A vackorfa beojtottá válik a beójtott ággal: Ez a sor arra utalhat, hogy a növények képesek a sebeket vagy sérüléseket reparálni, például ágak beoltása vagy elágazása útján. Az összenövekedés a sejtosztódás és a növekedési folyamatok eredménye, amelyekről a sejtbiológia és a növényfiziológia is részletesen tanulmányozza.

3. Esőt hozó tavaszi szél: Az időjárási jelenségek, mint például az eső vagy a szél, fontos tényezők a földi ökoszisztéma működésében. A meteorológia és a klímaváltozás kutatása során vizsgálják az időjárási rendszerek kialakulását, a légköri áramlatokat és a csapadékképződést.

4. Megjöttél, hisz meg kellett jönnöd: Ez a sor arra utal, hogy az események spontánnak tűnhetnek, de valójában azok hátterében lehetnek meghatározott ok-okozati összefüggések. Az ok-okozati kapcsolatokat a kauzalitás fogalma magyarázza, amely az egyik alapvető elem a természettudományokban.

5. Ablakunkon ragyognak a jégvirágok: A jégvirágok jelenléte az ablakon annak következménye, hogy a hő a hideg felületen eléri a páralecsapódás hőmérsékletét. A kristályosodás és a hőátadás jelenségei fontosak a hőtan, a kémia és a meteorológia területein.

Ezen elemzés segítségével láthatjuk, hogy a vers számos természettudományos témával kapcsolatos képet fest a természet és az emberi érintettség között. Természettudományos szempontból a vers alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmet az emberi tevékenység és a természet kölcsönhatásaira, valamint a természeti folyamatok és jelenségek tudományos vizsgálatát.

A vers hátterében az érzelmek és a szerelem állnak. Teológiai szempontból a vers több aspektust is érint.

Bibliatudomány: A versben szereplő édesanyja példája által az Isteni anyaságra is lehet gondolni. Az édesanya védelmező és gondoskodó szeretetét a költő az Isten anyai szeretetével azonosítja. Egyfajta oltalmat és biztonságot sugall a vers.

Patrisztika: A versben megjelenő érzelmek és a szeretet kifejezése kapcsolódik a patrisztikus gondolkodáshoz, mely hangsúlyozza a szeretet és az önzetlenség fontosságát. Az édesanya és a költő kapcsolata az emberi szeretet példáját mutatja, amely az Isteni szeretethez kapcsolódik.

Skolasztika: A versben megjelenő természeti jelenségek és az emberi érzelmek megjelenítése a skolasztika eszmeisége alapján történik. A költő a természettel és annak jelenségeivel kapcsolatos érzéseit hasonlítja össze a szerelemmel és a szeretettel, átvitt értelemben.

Más megközelítés: A versben kifejezésre kerülhet a hittel kapcsolatos érzés. Az édesanya szerepe mellett szerepet kap az Isteni jelenlét és a hit megszemélyesítése is. A versben található természeti elemek és az érzelmek egysége arra utalhat, hogy a természet és az emberi érzelmek a transzcendencia felé vezetnek.

Ezenfelül más nézőpontokat is lehet vizsgálni, például a szerelem és a szenvedés, a vágy és az elérhetetlenség témakörét, valamint a lírai én és a költői szerep viszonyát.

József Attila "KEDVESEM" című versének irodalomtudományi szempontból történő elemzése során számos összefüggést lehet megfigyelni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers első részében megjelenik egy édesanyához hasonlított szerető, aki a költő mellett szeretne lenni. Ez az anyai figura a magyar irodalomban is gyakori motívum, például Ady Endre és Babits Mihály műveiben is feltűnnek hasonló képek. Nemzetközi szinten pedig megtalálható ez a motívum Shakespeare Sonettjeiben, ahol az anya az idő előrehaladtával a gyermekhez hasonlóan öregszik és elmúlik.

A vers második részében a kedves nagyon meleg, mint a tavaszi szél, és ezzel a melegséggel életre kelti a természetet. Ez a természeti megújulás a romantikus irodalomban gyakran előforduló motívum, amelyet például William Wordsworth műveiben vagy Friedrich Hölderlin költeményeiben is találhatunk.

A vers harmadik részében a költő azt mondja, hogy a kedvesének meg kellett jönnie. Ez a mondat a Sors kérdéséhez kapcsolódik, amelyet a magyar lírai hagyományban gyakran megfogalmaztak. Ez a kérdés először Arany János "Szép személyek" című művében bukkan fel, majd több költő is folytatta ezt a motívumot, például Ady Endre és Vörösmarty Mihály.

A vers utolsó részében a költő arról beszél, hogy bár még mindig sötét van, már látszanak a jégvirágok az ablakon. Ez a motívum az új remények, a megújulás jelképe, amelyet a romantikus irodalomban is gyakran alkalmaznak. Például Percy Shelley "Viharban" című költeményében is megjelenik a természet megújulása a vihar után.

Ezen összefüggések alapján láthatjuk, hogy József Attila "KEDVESEM" című verse számos irodalomtudományi szempontból érdekes elemet tartalmaz mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.