Hull a hajam, nincs kenyerem
      tollam vásik,
halász bátyám így veszett el.
      Él így más is.

Idegeim elmeritem,
      mint a hálót,
hust fogni s a nehéz vizen
      könnyű álmot.

Szakadt lehet - gondolkozom, -
      az én hálóm.
Kiaggatom, megfoltozom.
      S íme, látom -

Kiterített fagyos hálóm
      az ég, ragyog -
jeges bogai szikrázón
      a csillagok.

1932


Elemzések

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvethet a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

1. Stílus és forma: A vers József Attila sajátos stilisztikájára és verselemzési formájára utal. Jellemző rá az egyszerű, letisztult nyelvezet, valamint a tömör, rövid sorok és versszakok használata.

2. Tematika: A versben megjelenik az elszigeteltség, a szegénység, a nehézségek és a reménytelenség motívuma. Ezek a témák gyakran előfordulnak a modernista irodalomban, ahol az egyéni sorsokat és küzdelmeket általános emberi tapasztalatokként ábrázolják.

3. Szimbolika: A hajhullás, az elmerülés és a háló motívumai szimbolikusan utalnak az elnyomásra, a szorongásra és az élet nehézségeire. Ezek a szimbólumok hasonló jelentéstartalmat hordozhatnak más irodalmi művekben is, például a francia szimbolizmus vagy az angol modernizmus képviselőinél.

4. Expresszionizmus: A versben feltűnik az expresszionizmusra jellemző módon megjelenített belső feszültség és érzelmi állapotok, amelyek az elmerültséget, a kilátástalanságot és a kiszolgáltatottságot fejezik ki. Az expresszionizmus hatásai megfigyelhetők a világirodalomban is, például a német kifejezett művészetben.

5. Sorsköltészet: A versben megjelenik az egyéni sors és az emberi lét kérdésének tematizálása. Ez a sorsköltészetre jellemző motívum lehetőséget ad a szépirodalom terén történő összehasonlításra, például a francia absztrakcióval vagy a magyar Sárközy-költészettel.

6. Szürrealizmus: Az utolsó versszakban lehet felismerni a szürrealizmusra jellemző képzeteket és képi nyelvet a jeges bogok és a csillagok metaforikus ábrázolásával. Ez összekapcsolható a szürrealizmus angol vagy francia képviselőivel, akik gyakran használták az abszurd vagy metaforikus képi világot.

Ezen összefüggések figyelembevétele segít abban, hogy a verset az irodalomtörténet szélesebb kontextusában értelmezzük és értékeljük.

A vers a hajózás és a halászat motívumain keresztül tesz vallomást az emberi életről és tapasztalatról. Teológiai szempontból ez a vers több interpretációra is ad lehetőséget.

A bibliatudomány nézőpontjából a vers elején az emberi szenvedést és hiánytápláltságot jeleníti meg a haj hullása és a kenyerének hiánya. Ez a kép az emberi természet bűnösségére, a hiábavalóságra és az egész világban jelen lévő szenvedésre utalhat, amit a teremtéstörténetben is megjelenít a bűnbeesés története. Az élőlények szenvedésével egyetemben az egyik középpontban a halász bátya szimbolikus elvesztése jelenik meg, ami az adott személy életének tragédiájára utal. Ezt az elvesztést mások is megtapasztalják (Él így más is), így a szenvedés általános és globális jellegét hangsúlyozza.

A patrisztika nézőpontjából a vers a lélekvándorlás, a megújulás és az üdvösség keresésének metafóráit is magában hordozza. Az idegek elmerülése, mint a háló, és a nehéz vízen könnyű álom fogása a testi és lelki terheink elkerülését vagy feledését jelképezi. Ezek a motívumok az emberi lélek vágyát, az élet nehézségeitől való menekülést és a belső béke reményét tükrözik. A versekben továbbá a háló motívuma is fontos, amely törött és javított állapotban jelenik meg. Ez a lélek spirituális útjának jelképe lehet, ahol a sérült hálót lecsiszolja és megfoltozza, majd az ég kiterjeszti és ragyogó csillagokkal díszíti. Ez a kép a megtisztulás, a megújulás és az üdvösség reményét, valamint a lelki harcokat és győzelmeket szimbolizálhatja.

A skolasztika nézőpontjából a versben megfigyelhető a természet és a vallás közötti kapcsolat. Az emberi természet hiányosságai és szenvedései, valamint az élővilág ereje és ragyogása kontrasztban áll egymással. Ez a kép a megromlott emberi állapot mellett az isteni kegyelem és jelenlét jelenlétét is megmutatja a természetben. Ez a kontraszt felveti a kérdést az ember és Isten közötti kapcsolatról, az emberi lét és a teremtés céljáról. A versben megjelenő jeges bogok szikrázása is hangsúlyozza a természet szépségét és Isten jelenlétét, vagy az örök élet fényét, amely a szenvedésben és hiányban is képes ragyogni.

Mindezek mellett még számos más értelmezés is lehetséges a versben. Például az emberi remény ábrázolását, a megpróbáltatásból való felemelkedés lehetőségét, vagy az emberek közötti szolidaritás és összefogás fontosságát lehet a vers hátterében felfedezni.

A József Attila által írt "Háló" című vers természettudományos szempontból is értelmezhető. Bár a vers nem közvetlenül hivatkozik a legfrissebb tudományos felfedezésekre, azonban számos természettel kapcsolatos elemet felvonultat, amelyekhez kapcsolódva megfigyelhetők a mai természettudomány legfrissebb eredményei.

Először is, a versben megjelenő "hull a hajam, nincs kenyerem" sor utalhat az ételhiányra, ami természettudományos szempontból vizsgálva a populációdinamika vagy az ökológia területén fontos tényező. Az élelmiszerhiány hatása a népességre és az ökoszisztémákra ma is kutatási témaként szerepel a természettudományban.

A "halász bátyám így veszett el" sor egy halász tragédiájára utal, ami felhívhatja a figyelmet az élőlényekkel való kapcsolatra és a természetvédelem fontosságára. Az ökoszisztémák megóvása és a fenntartható halászat kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzése és a globális élelmiszerellátás szempontjából.

A következő sorban az "Idegeim elmeritem, mint a hálót" metaforikusan utalhat arra, hogy az idegrendszer működése hasonlítható egy hálóhoz. Az idegrendszer működésének jobb megértése és az agyi tevékenység elemzése ma folyamatos kutatási terület a neurológia és a kognitív tudományokban.

A "könnyű álom" kifejezés lehetőséget ad a kutatásokra az alvás és az álomtudatosság területén. Az alvást és az álmokat még mindig alaposan tanulmányozzák a tudósok, és kutatnak az alvás hatásaira az egészségre és a kognitív működésre.

A következő sorokban az író arra utal, hogy a "háló" megrepedhet vagy elszakadhat, amit meg lehet javítani. Ez a gondolat megfelel a modern anyagszerkezeti kutatásoknak, amelyek arra törekednek, hogy javítsák az anyagok törési tulajdonságait és meghosszabbítsák az életciklusukat.

Végül, a vers utolsó sorai a csillagokkal kapcsolódnak. A "kiterített fagyos hálóm az ég, ragyog" és "jeges bogai szikrázón a csillagok" sorok a csillagászat és a világegyetem kutatásának témájára utalnak. Az utóbbi évtizedben a kutatások során fontos eredmények születtek a csillagok kialakulásának és halálának folyamatában, valamint az univerzum szerkezetében és fejlődésében.

Összességében a "Háló" versben megjelenő motívumok és metaforák mai szemmel nézve kapcsolatot teremthetnek a természettudomány friss felfedezéseivel és kutatásával. Az élelmiszerhiány, a populációdinamika, a természetvédelem, az idegrendszer működése, az alvás és az álomtudatosság, az anyagszerkezet kutatása, valamint a csillagászat és az univerzum szerkezetének kutatása mind olyan területek, amelyekhez kapcsolódhat a versélmény és kontextus alapján.