A vers a magyar és nemzetközi szépirodalomban is lehetőséget nyújt számos értelmezői perspektíva számára. Az alábbiakban néhány lehetséges összefüggést említünk.
- József Attila művei a magyar modernizmus egyik legfontosabb képviselői közé tartoznak. A költő személyes érzékenységével, társadalmi kommentárjaival és kísérletezéssel ismerős téma a magyar irodalomban. A versben megjelenő intenzív érzelmi térátadás, az érzékenység, a magányosság és a szerelem motívumának jelenléte mind a modernizmusra jellemző elemek.
- A költői nyelvezet és képiség az európai avantgárd költészeti irányzatokkal is összevethető. A lírai én az érzelmeinek erőteljes kifejezésére törekszik a szókincs és a képek intenzív használatával. Az absztrakció, a szimbolikus kifejezések és az ellentétes képek gyakoriak a versben, amelyek a szürrealizmusra, a dadaizmusra és más kortárs európai irányzatokra utalhatnak.
- Szépirodalmi összefüggések során érdemes vizsgálni József Attila verseinek hatását más magyar költőkre és írókra. Például Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond, a korabeli írók és kritikusok is értékelték József Attila műveit, és hangot adtak az irodalmi hatásának. Nyugati hatások is felfedezhetők a versben, például az expressionizmus és a szürrealizmus.
- Az idő és a tér fontosak lehetnek az értelmezésben. A vers időben meghatározott, 1937 tavaszán és nyarán íródott. Ez a kronológiai háttér segíthet a költő pszichológiai állapotának és inspirációinak megértésében. A tér is fontos lehet, a versben megjelenő képek és helyszínek hatással lehetnek a hatásra, például a természet, a szoba vagy a fájdalom által létrehozott sötétség.
- A szerelem, az érzelmek és a kapcsolatok témaköre fontos szerepet játszik a nemzetközi lírában is. József Attila versei az univerzális érzelmekről és emberi kapcsolatokról szólnak, amelyeket más kultúrákban is könnyen azonosíthatunk. Az összeszerelhetőség, a magányosság és a szerelem motívumai a világ minden táján megtalálhatók a lírában.