Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. máj.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve nem tartalmaz konkrét referenciákat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire vagy témáira. Azonban, a természettudományosság alapvető elveit érinti, mint például az evolúció és az emberi test működése. Ezekre a témákra alább kitérek:

1. Evolúció: A vers megemlíti a "harminc csikorgó télen át a kín" kifejezést, ami arra utalhat, hogy az emberi test ki van téve a külső környezet hatásainak és alkalmazkodik azokhoz. Az evolúció során az az egyedek, amelyek jobban alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz, túlélnek és további utódokat hoznak létre.

2. Emberi test működése: A versben megjelenik az emberi test fizikai és érzelmi szükségleteinek fontossága. Az éhezés, a fázás, a szorongás és a támogatás kérésének szükségét említi. Ezek mind olyan alapvető emberi szükségletek, amelyeket a modern természettudomány (pl. táplálkozástudomány, neurológia) és az emberi pszichológia (pl. érzelmi szükségletek) is megvizsgál.

3. Emberi kapcsolatok: A vers beszél az érzelmekről és az emberi kapcsolatok fontosságáról. Az emberi érzelmek és kapcsolatok kutatása ma is folyamatosan fejlődik a pszichológiában és a neurobiológiában. A versben megjelenik az anyai szeretet, a támogatás és a kölcsönös szeretet témája.

Bár a verset nem lehet közvetlenül kapcsolatba hozni a mai természettudományos felfedezésekkel, mégis felveti olyan témákat, amelyek foglalkoztatják a természettudósokat és kutatókat a mai napig.

A vers irodalomtudományi szempontból több összefüggésben értelmezhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

Egyik ilyen összefüggés az intertextualitás. A versben megjelennek utalások más irodalmi művekre és költőkre. Például az "Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom" sorokban, amelyek arra utalnak, hogy az én és a te metaforája miatt képes az én képletesen megjelenítése a szeretett személyben. Ez a motívum számos irodalmi alkotásban, például Shakespeare és Petrarcha műveiben is előfordul.

Egy másik az irodalomtörténeti kontextus. A vers egy olyan időszakban született, amikor a magyar irodalomban a modernizmus képviselői érvényesültek. József Attila költészetének is jellemzője a zavar, az eksztázis és az örökös keresés. Ezek az elemek a 20. századi nemzetközi avantgárd irodalom esztétikájához is kapcsolhatóak.

A versekben megjelennek olyan témák és motívumok, amelyek nemzetközi szinten is gyakoriak, például a gyermekkor és az anyaság, az elhagyottság és az ismeretlenség érzése, valamint a reménytelenség és a küzdelem. Ezek a témák gyakran megjelennek az európai irodalmi hagyományban, például a romantikus költők műveiben.

A versben megjelenő képek és szimbólumok, például a kölyök kutya és a huzat, szintén kapcsolódhatnak más költők munkáihoz. Ezek az elemek gyakran használtak a szimbolisták vagy a modern költők műveiben, és az érzelmi töltettel teli képekkel és metaforákkal segítik az olvasót azonosulni a vers üzenetével.

Ezen túlmenően, a vers hangulata és hangvétele is hasonlít más költőkhöz. A lírai én szenvedése és kétségbeesése, valamint a belső konfliktus és önmegsemmisítés motivációja hasonlít olyan alkotók műveire, mint Sylvia Plath vagy Paul Celan.

Összességében József Attila "Gyermekké tettél" című verse számos irodalomtudományi összefüggésben értelmezhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az intertextualitás, az irodalomtörténeti kontextus, az általános témák és motívumok, valamint az általános hangulat és hangvétel mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a vers jelentős alkotássá váljon mind a magyar, mind a világirodalomban.

A versben József Attila a gyermekkort és annak jellemzőit emeli ki. A versekben megtalálható szimbolikus elemek és a cselekmények által a vers azt a megértést közvetíti, hogy a gyermekkor a sebezhetőség, az ártatlanság és a függőség időszaka. A vers továbbá a szeretetet és a kapcsolatot igénylik az emberek között, különösen a gyermek és szülő kapcsolatot hangsúlyozza.

Bibliatudományi nézőpontból nézve a gyermekkor és a gyermekké válás Jézus tanítására, misztériumaira és példáira utal. A gyermeki hitre való hivatkozás és a gyermekkora lecsökkentett állapota mint a mennyek országába való belépést jelképezi. A versben a gyermeki ártatlanság és sebezhetőség említése a mennyei állapotra utalhat, amit a keresztény teológiában követnek.

Patrisztikus nézőpontból nézve a vers hangsúlyozza az emberi lélek és az Isten közötti kapcsolatot. Az embernek át kell vennie a gyermekkori engedelmességet és alázatot Isten iránt. A versben József Attila gyermekké válása azt a patrisztikus nézőpontot tükrözi, hogy az embernek oda kell adnia magát Istennek és elfogadnia az Ő gondoskodását és segítségét.

Skolasztikus nézőpontból nézve a versben a gyermekkorban megmutatkozó függőség és sebezhetőség együtt jár az emberi teljesség és boldogság keresésével. A szellemi éretté válni vágyás mellett az embereknek meg kell őrizniük a gyermekkori ártatlanságot és tiszta lelket. A versben József Attila arra utal, hogy egyedül az Istenhez való kapcsolat tudja kielégíteni az emberek lelki vágyait és értelmet adni az életnek.

Ezenkívül a versben megjelenhetnek más nézőpontok is, mint például a pszichológiai vagy szociológiai nézőpont. A gyermekkor és a gyermeki állapot a pszichológiai elméletek szerint az emberi személyiség kialakulásának alapja. A vers a felnőttkorban is megtalálható sebezhetőséget és függést állítja elénk, ami lehetőséget ad azon másokra támaszkodni és elfogadni a mások segítségét.

Végül, a vers olyan témákat érint, mint a szeretet, az áldozathozatal és az összefüggés az emberi kapcsolatokban. A vers szemlélteti a gyermekkor és a felnőttkor közötti kapcsolatot és a szeretet erejét, amely képes gyógyítani a sebeket és megtalálni a boldogságot az életben.