1

Engem küldtek mindig boltba gyermekkoromban
Az ostobák engem nevettek mindig jobban
Én a feleségem megtaláltam.
Az én feleségem szeme hűs akár a gyógyszertárak
És mint a harmatos dombok melyeket hegyes galambok körüljárnak
Az én feleségem patak mélyén neveli csókjait olyan tiszták.
Van-e valami fölmutatandó frissebb a most vágott almagerezdnél?
Van-e valami erősebb a tűzvészben fennhangon éneklő sziveknél?
Vasasok én mindig pártoltalak benneteket
Állítsatok magos szerkezetet
Az én feleségem alá.
Én a feleségem megtaláltam
És most az uccára kimegyek
Lássák meg az én arcomat a komor kapuk
És nyiladozzanak és örüljenek.

2

Ki az akinek szomjúságára az ivóvíz zavara leülepszik?
Ki az aki komiszok közt igazat tesz a szépségével?
Az én feleségem nógat engem:
Nosza keress kenyeret hamar a te két karod erejével.
Az én feleségem nevet engem:
Nosza fuss kalapod után míg a szoknyám legszebben lobog...
Az én feleségem igazán nagyon szép
Összecsókol munka után ha megmosdatott.
Gyere kedves
Erre jönnek barátaim - a mi esténk összehozóan holdas -
Kinyitom én az ablakot a szebbiket hogy te eléjük kihajolhass.

1926 nyara


Elemzések

A vers természettudományos szempontból való elemzése során figyelembe kell vennünk, hogy József Attila az 1900-as évek elején élt, tehát a szöveg vélhetően nem tartalmazza a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseit. Azonban a következőkben megpróbálhatjuk felfedezni a versben rejlő természettudományos szempontokat:

1. Természeti jelenségek:
- A versben említett harmatos dombok és patak a természet szépségére utalnak. Ezek természettudományos szempontból bemutathatók és tanulmányozhatók, például azokban élő növények és állatok ökológiai kapcsolatainak vizsgálata révén.
- A tűzvész kifejezés mögött talán a tűznek az emberi természetben való szerepét és hatását lehet értelmezni. A tűz kontrollált felhasználása és a tűzvédelem természettudományos terület, amely fontos szerepet játszik az emberi civilizáció folyamatos fejlődésében.

2. Emberi tevékenységek:
- A vers számos olyan képet és tevékenységet mutat be, amelyek az ember és a természet kapcsolatára utalnak. Ezek közé tartozik az almatermesztés (almagerezd) és az emberi munka (vasasok, magos szerkezet). Ezek az elemek a mezőgazdaságról és az iparról szóló tudományágakat érintik.

3. Az ember és a természet kapcsolata:
- A versben az emberi szereplő, a költő, érzékenységét és vonzódását fejezi ki a természeti szépségek iránt. Ez a kapcsolat, bár nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez, mégis általánosan jelen van a természettudományokkal foglalkozó kutatásokban, amelyek célja az ember és a természet közötti kölcsönhatások és kapcsolatok jobb megértése.

Összességében a versben található természettudományos vonatkozások főként a természet szépségét és hatásait hangsúlyozzák, valamint az ember és a természet közötti kölcsönhatást mutatják be. Ugyanakkor a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel való összefüggést nehéz észrevenni a versben, hiszen azok az időszakban még nem voltak ismertek vagy nem kapcsolódtak közvetlenül József Attila művészetéhez.

József Attila "Feleségem" című versét irodalomtudományi szempontból elemzhetjük mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers első részében a költő gyermekkorát idézi fel, amikor mindig őt küldték boltba, míg a többiek rajta kacagtak. Ez az előzmény szerepet játszik az életében, hiszen itt találkozott a feleségével, akinek a szeme hasonlóan hűs, mint a gyógyszertárakban található áruk, azaz megbízható és gyógyító hatással bír. A harmatos dombok és a patak mélyén nevelő, tiszta csókok képekkel az élet természetes, áramló erejét jelképezik. József Attila ezzel a képi világgal az őszinte és tiszta szerelmet fejezi ki.

A vers második részében a költő felesége bátorítja és motiválja őt, hogy igazságot tegyen a szépségével a komiszok között. A feleségem szavai hangzanak fel, amelyekben a költő számára a legfontosabb, hogy kenyeret keressen és a szoknyája legszebb formájában lobogjon, vagyis feladatai elvégzése és a nőiessége egyszerre jelenik meg. Az én feleségem igazán szép és az otthonában várja a költőt, hogy kedvesen fogadják barátai.

Ez a vers alábbhagyó szerelmi vallomás, amelyben a költő mély szeretetét és háláját fejezi ki a felesége iránt. Emellett fontos összefüggések találhatóak a versben, amelyek az emberi érzelmi kapcsolatok, a házasság, a család fontosságára utalnak.

A magyar irodalomban a vers a József Attila lírai műveinek része, amelyek az ő életének különböző szakaszaiban keletkeztek. József Attila lírájában többek között a társadalmi igazságtalanság és a magány témái jelennek meg, és ezek az elemek megtalálhatók ebben a versben is.

A nemzetközi szépirodalomban a vers olyan témákat érint, mint a házasság, a szeretet és a társas kapcsolatok fontossága. Az emberi érzelmi hozzáállás, a támogatás és az együttműködés a versben hangsúlyosak. Emellett a költő hangsúlyozza a női szépség és az otthon fontosságát is, amelyek általános témák a világ irodalmában.

Összességében József Attila "Feleségem" című versében olyan irodalmi összefüggéseket találhatunk, amelyek a magyar és nemzetközi szépirodalom területén is hangsúlyosak. A versben megjelenik a szeretet, a házasság, a társadalmi igazságtalanság és az emberi kapcsolatok témája, amelyek mind fontos elemek az irodalomtudományban.

József Attila "Feleségem" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A verse elején a költő emlékei idéződnek fel, amikor gyermekkorában az ostobák mindig jobban nevetették, amikor boltba kellett mennie. Ez a sor az emberi természetben rejlő romlottságra és a társadalmi előítéletekre is utalhat, amelyek az ostobákat a költőtől eltávolítják.

Ezt az őt körülvevő ellenséges légkört ellensúlyozza az, hogy megtalálta a feleségét, aki a verse többi részében is megjelenik. A feleség a költő számára megtestesíti a szépséget, tisztaságot és békét. Az "ének" metaforája olyan erős érzelmeket sugall, amelyek isteni eredetéről szólnak. A természetben található képek és a bibliai utalások (pl. harmatos dombok) hangsúlyozzák a feleség áldott állapotát.

A verse második részében a költő azonosítja magát a Szentírásban jellemző személyekkel, mint Józseffel vagy Dávid királlyal, akik szintén megpróbáltatták, de végül megnyerték a harcukat. A költő felesége, mint egy jó feleség, bátorítja a költőt, hogy keressen kenyeret és hozza létre a saját életét a munkája által. A költő örül, hogy a felesége értékeli a munkáját és szépsége által is megbecsüli. A költő felesége a verse által megjelenő Istenhez hasonlítja, aki inspirálja és megerősíti őt a mindennapi élet nehézségeiben.

A bibliatudomány szempontjából a vers által előtérbe kerülő házasság és feleség szimbólumai fontosak lehetnek. A Biblia számos helyen beszél a házasságról és a házastársközötti szeretetről. A versek a szabatfény összekapcsolhatók a Teremtés könyvéből származó isteni reposzszal, amely az emberi kapcsolatokra és a lelki béke teremtésére utal. A költő és felesége kapcsolata az isteni teremészet mintájára mutathat, ahol a költő szerepe a boldog és teljesítményekért harcoló férj, míg a feleség szépsége, áldott állapota és szeretete megtestesíti a szent partnert.

A patrisztika, vagyis az egyházi atyák időszakában az egyházatyák gyakran használták a házaséletről szóló verseket és allegóriákat, hogy megjegyezzék a házasság szentségét és az isteni szeretetet. A "Feleségem" ebben az értelemben is értelmezhető, mivel a költő házassága transzcendens, isteni jellege van a feleségével való kapcsolatában.

A skolasztika időszakát jellemző a racionális megközelítés és a teológiai gondolkodás fejlődése. A versben lévő csodálat és bámulat a feleség iránt összekapcsolható a skolasztikus érvelésekkel és a természeti világ iránti csodával. A szépség, tisztaság és újjászületés képei a skolasztikusok gondolkodásának egy részét is képviselhetik.

Összességében József Attila "Feleségem" verse teológiai és vallásos elemeket tartalmaz, amelyek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjairól is beszélnek. A verse az emberi kapcsolatok szépségét és áldott voltát mutatja be a feleség és a költő között, miközben az isteni szeretet és az isteni természet szimbólumai is megjelennek.