Töprengett ősszel szilajon,
havazna gondolkodva most
s kemény fagy tiszta ablakán
dobol az ingerült idő.

Bankárok és tábornokok
ideje ez, jelen idő,
ez a kovácsolt hideg,
e villanó, e kés-idő.

A csördülő ég vasban áll.
Ez a fagy átszúr, döf tüdőt,
rongy mögött meztelen kebelt -
köszörűn sikoltó idő.

Mögötte mennyi hallgatag
hideg kenyér és pléhdoboz,
megdermedt dolgok halmaza -
kirakat-üvege-idő.

És kiáltoznak: "Hol a kő,
hol az a deres vasdarab?
Vágd bele! Zúzd be! Lépj belé!..."
- - Milyen idő - - milyen idő - -

1931. dec. / 1934


Elemzések

A vers címe "Fagy", ami a természeti jelenségre utal és a természettudományos szempontból fontos téma előtérbe helyezését jelzi. A versben található képek, metaforák és hangulatok a természeti folyamatokat, a hideget és a hideg hatásait jelenítik meg, amelyek több ponton kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első sorban a "szilajon" szóval kapcsolatosan kiemelhető a természet vad és kiszámíthatatlan oldala, amelyet a mai természettudományban az időjárás előrejelzése és a klímaváltozás tanulmányozása is tárgyal.

A következő sorokban a fagy és a hideg jelölése kap hangsúlyt. Itt az idő múlásának fizikai megnyilvánulását, a hideg anyagtól való távolságot, a fagypontot és a fagyáspontot figyelhetjük meg, amelyek a hőtan és a termodinamika területén kutatott jelenségek. Az "ingerült idő" kifejezés rámutathat a természet reakciójára, illetve a klímaváltozás és az időjárás extrém változásaira.

A "csördülő ég vasban áll" sorban a természeti jelenségek külső tüneteit, a hideget és a fagyot ötvözi a mennyekkel. Ez a kép a csillagászat területén is vizsgált jelenségekre, például az asztronómiai hidegre és az űrt az égitestek mozgásával érintkező égitestek hatásaira is utalhat.

A fentiek mellett, a versben az idő és a lehűlés kapcsolatát is megfigyelhetjük. Az idő érzékeltetése közvetlenül érinti a modern időmérés és időérzékelés kutatását is, valamint a kvantummechanika aspektusait, ahol az időnek is nagy jelentősége van.

A "hideg kenyér és pléhdoboz" utalás arra, hogy a környezetünkben a hideg és a fagy napjainkban is jelen van, még a mindennapi élelmiszerekben és tárgyakban is. Az anyagok kutatása és reakciója a hőmérséklet változására gyakran foglalkoztatja a természettudományt is.

A vers végeztével az idő és a hideg univerzális jelentősége kerül előtérbe a "Milyen idő" kérdésen keresztül. Ez a kérdés az időjárás megfigyelésére, értelmezésére és modellezésére épül, amely a mai természettudományban is fókuszban van.

A vers számos irodalomtudományi szempontból vizsgálható összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az alábbiakban néhány ilyen összefüggést emelek ki:

1. Stílus és forma: József Attila "Fagy" című verse a modernizmus jegyeit mutatja. Ez a művészeti irányzat az irodalomban a hagyományos formák felbomlását és az egyéni kifejezés szabadságát jelenti. A versben a szabad versforma és a képekben gazdag nyelvezet jelenik meg, amelyek a modernizmusra jellemzők.

2. Motívumok: A fagy és a hideg motívuma gyakran megjelenik a szépirodalomban, és többféleképpen értelmezhető. A versben a fagy a külvilág hidegségét, elszigeteltségét, kapcsolatvesztést és a közömbösséget szimbolizálhatja. Ez az óvatlan természetében akár halállal is fenyegető erő ellentétben áll a "meztelen kebel" metaforájával, amely az emberi sérülékenységre utal.

3. Kritika és társadalmi kommentár: József Attila verseiben gyakran kritizálja a társadalmi berendezkedést és az egyének elidegenedését. "Fagy" című versében is megtalálható ez a kritikai hangvétel, amikor a "bankárok és tábornokok" idejéről és a "kovácsolt hidegről" beszél. Ez a társadalmi kommentár a magyar irodalomban és a modernizmus szépirodalmában is gyakori.

4. Hangulat és érzelmek: A hideg, sivár és fenyegető hangulat megtalálható a versben. Ez a hangulat a lírai én elszigeteltségét és a környezetében tapasztalt csöndet és hidegséget fejezi ki. Az érzelmeket a bordélyház motívuma is erősíti, amely a magányt és a szerelemhiányt jelképezi.

5. Idő: Az idő fogalma is fontos téma a versben. Az idő metaforáit és szimbólumait gyakran használják az irodalomban, és többféleképpen értelmezhetők. A versben a "kovácsolt hideg", a "köszörűn sikoltó idő" és a "kirakat-üvege-idő" képekben jelenik meg. Ezek az idősíkok az idő múlását, a változást és a hiábavalóságot jelképezik.

6. Kultúrák közötti kapcsolatok: A "Fagy" című vers nemzetközi összefüggésekkel is rendelkezhet, különösen a modernista irodalmi hagyományokkal való rokonság miatt. A modernizmus a 20. században jelent meg több országban, és az irodalmi kifejezés új módjait hozta magával. Ezért a versben fellelhető modernista jegyek hasonlók lehetnek más modernista költők műveiben is.

A vers teológiai értelmezéséhez érdemes megfigyelni a keresztény gondolatokra való utalásokat és a bibliai szimbólumokat, amelyek jelen vannak a szövegben.

A vers elején József Attila azt írja, hogy az ősz szilajon töprengett és havazott gondolkodva. Ezek az elemek az emberi gondolatok, érzelmek és természeti jelenségek egymásba fonódását jelképezhetik. Az őszi havazás lehet a személyes lelki hidegséget vagy reménytelenséget szimbolizálja.

A következő sorok a bankárokra és a tábornokokra utalnak, amelyeket a versekben gyakran a hatalom, gazdagság és hatalmas erő képviselőinek tartanak. A versben az ő idejük megegyezik az időjárás hidegével és keménységével. Ez a kapcsolat a hatalom romboló hatásaira utalhat, amelyek elpusztítják a természetet és az emberi életet.

A következő sorok arra utalnak, hogy az ég vasban áll, utalva a bibliai szövegekben megjelenő isteni fegyverekre és isteni erejére. A fagy és a hideg fájdalmat és megsebzést okoz. A "rongy mögött meztelen kebellel" kifejezés az embertelen körülményekre utal, ahogy az emberek szívében a hideg meztelenül érzemzik magukat az álló időben.

A következő sorokban József Attila leírja a megdermedt dolgok halmazát, amelyek a kirakatban vannak. Ez a hideg kenyér és pléhdoboz a szegénységet és az éhséget, valamint a lelki síkra is utalhat, ahol a személyes szenvedés és reménytelenség jelen van a megfagyott érzelmek, gondolatok és vágyak szimbólumaival.

A vers végén a költő megkérdezi, hogy hol van a kő, a deres vasdarab, és kiáltást hallunk, hogy vágj bele, zúzd be, lépj belé. Ezek az utasítások annak az emberi vágyakozásnak a kifejeződései, hogy valami megtörjön, robbanjon, változzon meg, hogy túljutson az emberek életükkel és szenvedésükkel kapcsolatos egyszerűségén és unalmán. Ez egy felhívás a változásra, hogy a hideg időszakból kilépjenek az emberek.

Az alábbi teológiai nézőpontokban is meg lehet vizsgálni a verset:

- Bibliatudomány: A bibliai szimbólumok és utalások, mint az ég vasban álló és a kirakat-üvege-idő, a paradicsomi állapot elvesztését és az emberi romlottságot jelképezhetik. Az emberek hideg szíve és megtartóztatott cselekedetei megjeleníthetik az emberiség bűnös állapotát és szükségét a megváltásra.

- Patrisztika: A patrisztika időszakában a teológusok főként az isteni és emberi természet viszonyát és az emberiség megváltását hangsúlyozták. A versben megjelenő hideg, fagy és bezártság a bűn következményét és a megváltásra való vágyat jelképezheti. Az emberi lélek hidegsége és megtört kezei lehetnek az emberiség bűnösségének és szükségletének a megnyilvánulásai.

- Skolasztika: A skolasztika időszakában a teológusok főként az isteni igazságok rendszerével és az emberi értelem szerepével foglalkoztak. A versben megjelenő hideg idő és a kés-idő a rendszeres és változatlan idő fájdalmát és elnyomó hatását jelképezheti. Az emberi értelem és gondolkodás a hideg időben korlátozottá és bezártá válik.

Más ötletek és nézőpontok:

- Az idő: A vers kiemeli az idő jelentőségét és annak hatásait az emberek életére és lélekállapotára. Az idő hideg és kemény, ami fájdalmat és megfagyott érzelmeket eredményez. Az idő múlásával az emberek szembesülnek a változással és a veszteséggel.

- Az emberi szenvedés: A versben az időjárás hidegsége és keménysége, valamint az emberek hideg szíve és megtört kezei a szenvedés és az elnyomás állandó jelenlétét jelzik. Az emberi szenvedés a vers közepe is lehet, amely a vers végére elfojtott vágyat és felszabadulást eredményez.

- A remény: A hideg és kemény időben megjelenik a vágy a változásra és a reményre. Azáltal, hogy a költő kiáltást hall, hogy vágja belé, a versben a reménytelenség helyett a remény lehetősége is megjelenik. Ez az emberi vágyakozás az időszak hidegén és nehézségein túlmutató reményre utalhat.