A József Attila által írt "Én dobtam" című vers természettudományos szempontból számos érdekes elemet tartalmaz, amelyeket a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe lehet hozni.
Először is, a versben megjelenik a rádium. A rádium egy radioaktív elem, amelyet 1898-ban fedezett fel Pierre és Marie Curie. Ez a felfedezés óriási áttörést jelentett a fizikában és a kémiai elemek megértésében. A versben az rádium szinonimaként használódik, itt pedig arra utal, hogy a szerelem és az ének olyan erővel rendelkezik, mint a radioaktív anyagok.
Másodszor, a versben említésre kerül a lélek hullámhossza, amely összefügg az elektromágneses spektrummal és a hullámhosszakkal. Az elektromágneses tartomány különböző hullámhosszú tartományokból áll, amelyek között van a látható fény, a rádióhullámok, a mikrohullámok stb. A versben a lélek hullámhossza azonosítódik a költő magasságával, ami metaforikus értelemben utal az emberek szeretetének mélységére és intenzitására.
A versben szerepelnek a naprendszerek is. A naprendszer egy csillagot (például a Napot) és azt körülvevő objektumokat tartalmaz, mint például bolygók, holdak, aszteroidák és kométaok. A versben a naprendszerek a csókokhoz hasonlítanak, ami szintén egy erős metafora a szerelemre és az emberi kapcsolatokra.
A versben megemlítésre kerülnek a tornyok is, amelyek metaforikusan utalhatnak a modern városokra. A városok jelentős mennyiségű beton- és acélstruktúrával rendelkeznek, amelyek a modern építészet részét képezik. Az építészeti technológia fejlődése lehetővé teszi a magas építmények létrehozását, amelyek karcsú szerkezetű tornyokként jelenhetnek meg.
Végül, a versben megjelenik a tiszta víz hiánya. A víz életfontosságú a földön lévő összes organizmus számára. A víz szerepe a természettudományban alapvető fontosságú, és sok kutatás és fejlesztés irányul a tiszta és megfelelő minőségű vízforrások megtalálására és megőrzésére.
Így a "Én dobtam" című vers természettudományos szempontból olyan témákat érint, mint a radioaktivitás, az elektromágneses spektrum, a naprendszerek, az építészeti technológia és a vízellátás, amelyek mind fontos szerepet játszanak a mai természettudományban.