A gép megállt. Elfáradt por kering
fölötte, mint az őszi köd meg pára,
s rászáll az emberek hajlott nyakára,
kik esznek most. Átizzadt szennyes ing

hűl a vállukra. Fal, fal egyre mind.
Kenyér s uborka az ebédjük mára
s mind úgy eszik, ne vesszen csöpp se kárba
s hogy jót harap s hozzáharap megint.

Már nem törődnek semmit az idővel.
A harapások majdnem összeesnek,
de jól megrágnak minden falatot.

Egészséges, még jó paraszttüdővel
szívják, rágják a port, szénaszagot
s csak esznek, esznek, nem beszélnek, esznek.

1922. jún. / 1934

Elemzések

A József Attila Éhség című versében a természettudományos szempontok leginkább a táplálkozáshoz és az emberi test működéséhez kapcsolódnak. A vers elején utalás található a gépre, amely leáll és por kering körülötte. Ez az utalás a modern technológiával, például gépekkel kapcsolatos fejleményekre utal, de nem feltétlenül a természettudományi eredményekre fókuszál.

Az emberek, akik esznek, megjelennek a versben, és az aktuális ebédjükről van szó. Az ételek, mint a kenyér és az uborka, olyan természeti eredmények, amelyeket az emberi táplálkozásra használnak. A költő azt is megemlíti, hogy az emberek jól megrágnak minden falatot, ami a táplálás és az emésztés folyamatára utal.

A vers következő részében a költő megemlíti az egészséges paranormális emberek tüdejét, akik minden ételt felszívnak és rágcsálnak, koncentrálva az étkezésre. Ez a rész a fiziológiai folyamatokra, mint például a légzés és az emésztés, utal, amelyeket a modern orvostudomány és a biológia területén vizsgálnak és értelmeznek.

A vers végén az idővel való kapcsolat nélkülözése jelenik meg, amikor az emberek csak esznek, nem beszélnek. Ez lehet az utalás arra, hogy ezek az emberek csak a pillanatnyi táplálkozásra koncentrálnak, nem törődve az idő múlásával vagy a környezetükkel.

Összességében elmondható, hogy a József Attila Éhség című versben a természettudományos felfedezések nem központi témái, de a táplálkozás és az emberi test működése kapcsán vannak jelen. A vers a hétköznapi élethez és az emberi természethez kapcsolódó tudományos felfedezésekhez kapcsolódik, amelyek az étkezés, a légzés és az emésztés folyamatait vizsgálják és értelmezik.

József Attila "Éhség" című verse az éhezés, a szegénység és a kiszolgáltatottság témáját boncolgatja. Az alábbi elemzés a magyar és a nemzetközi irodalmi összefüggéseket vizsgálja meg.

1. Magyar irodalom:
- József Attila egyik legismertebb és legjelentősebb költője, a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja. Verseiben gyakran foglalkozott a munkásosztály és a szegények problémáival.
- Általánosan jellemző rá a szociális témák feldolgozása, amit a "Éhség" is példáz. Az éhezés és annak hatásai a verseiben visszatérő motívumok.
- Versjeiben gyakran alkalmazza a modernista kép- és hanghasználatot, ami a "Éhség"-ben is megfigyelhető.

2. Nemzetközi irodalom:
- József Attila műveinek elemezésekor számos nemzetközi irodalmi összefüggés is előkerülhet. Ezek az összefüggések lehetnek tartalmi, stílbeli vagy formai elemek.
- Az éhezés témája egész világszerte számos alkotásban megjelenik. A szegénység, a társadalmi igazságtalanság és a kiszolgáltatottság motívuma sok nemzetközi klasszikus irodalmi műben fellelhető.
- Például Charles Dickens "Oliver Twist"-jében, vagy Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij "Bűn és bűnhődés"-ében szintén megjelennek ezek a témák és motívumok.
- A modernista költészet, amelybe József Attila is sorolható, szintén nemzetközi szinten jelentős hatást gyakorolt az irodalmi kultúrára. Ilyen hatással volt a 20. századi angol költészet, például T.S. Eliot vagy W.B. Yeats versei.

3. Éhség motívuma:
- Az éhség, mint metafora, számos műben megtalálható. A szegénység, az elnyomás vagy az emberi lélek hiányára való utalás gyakori jelképként szolgál.
- Az éhínség és az éhség érzése emberi alapvetés és az irodalomban gyakran felidézi az emberi szenvedéseket és vágyakat, valamint a társadalmi és politikai kérdéseket.

Összességében, József Attila "Éhség" című verse a szegénység és az éhezés témaköreit járja körül, nem csak a magyar irodalmi környezeten belül, hanem az egész irodalmi világban is releváns. Az éhség motívuma és a versek modernista stílusa mind magyar filmeken, mind a nemzetközi szépirodalomban gyakran előfordul.

József Attila "Éhség" című versében a teológiai szempontok az emberek és a gépek közötti ellentétben, valamint az éhség és a megélhetés kérdéskörében rejlenek. A vers a szegénység, a társadalmi igazságtalanság, és az éhség problémáját boncolgatja, ahol az emberek a túlélésért küzdenek.

A bibliai szempontból a vers több elemmel is kapcsolatba hozható. Az evangéliumok megszólaltatja Jézust, aki a tömegek előtt csodatételekkel bőséget teremtett és táplált. Az emberek azonban az evangéliumokban is általában csak a saját érdekeik szerint közelítettek Jézushoz, és azok az ételekért jöttek, amelyeket teremtett. Ebben a versben is az emberek csak esznek, és nem beszélnek egymással. Ez a bibliai történetekben megfigyelhető jelenséget fejezi ki. Emellett a Máté evangélium 25. fejezetének Házasságaibetekerítése, ahol Jézus arról beszél, hogy "Amikor éheztem, ennem adtatok", emlékeztet bennünket az emberek kötelességére, hogy segítsék az éhezőket és rászorulókat.

A patrisztika nézőpontjából a vers az emberi igények és azok szerencsétlenül való kielégítése közötti feszültséget mutatja be. A Szent Ágoston és a Szent Tamás által felvetett bűn és kísértés kérdése jelenik meg, hiszen az emberek elérhetetlenül vágyakoznak a megélhetésért, és bűnt követnek el, hogy azt megszerezzék. Emellett a patrisztika a végtelen vágyról és a szükségletek rendszeréről is beszél, amelyek az emberekben ott vannak, és a vágyakhoz való ragaszkodás szükségességét mutatja.

A skolasztika nézőpontjából a vers az ember és a természet közötti kapcsolatot hangsúlyozza, ahol az ember a természeti erőforrásoktól függ, de ugyanakkor alkotója is a gépeknek, amelyeket ő maga teremt. Az emberek a gépekkel kommunikálnak, és azok által kielégítik szükségleteiket, de a verseből kiderül, hogy a gépek is kimerülnek, és nem mindig képesek ellátni a várakozásokat. Ez a kapcsolat és függőség az ember és a gép között a skolasztika nézőpontjából a természet rendjére is utal, és hogy az ember hogyan használja fel a természeti erőforrásokat, valamint hogyan befolyásolja azt.

Más nézőpontokat is bevonva a vers tükrözi az emberek és társadalom viszonyát a természettel és egymással. Az éhség problémája a szegénységet, a társadalmi igazságtalanságot és a hatalmi egyenlőtlenségeket hangsúlyozza. A vers a technikai fejlődés hatásait is érzékelteti, amelyek lehetővé teszik a gyorsaságot és hatékonyságot, de ugyanakkor az emberi kapcsolatok és az érzelmi kötődés hiányát is jelképezheti.

Összességében, József Attila "Éhség" című verse teológiai szempontból számos értelmezési lehetőséget kínál, amelyek a bibliai, patrisztikai és skolasztikai nézőpontokhoz kapcsolódnak. Az élethez való létfontosságú szükségletek és a társadalmi helyzetek közötti feszültségeket mutatja be, és rámutat az emberi természetre és kapcsolatainkra, valamint az emberi döntések és cselekedetek következményeire.