Vizcsepp az ég, viszi a szél

Ajánlás:

Legalább N. A. sejtse meg
Ki izlelő nyelven beszél
E gorgonzola-versemet

1932 [?]


Elemzések

A vers első sorában található Vizcsepp az ég, viszi a szél, az esőcseppekre utalhat, amelyek az atmoszférában lebegve a szél hatására elmozdulnak. Manapság a meteorológiai kutatásoknak köszönhetően már sok mindent tudunk az időjárásról és azzal kapcsolatos jelenségekről, mint például az eső kialakulásáról és mozgásáról.

Azt is figyelhetjük meg, hogy a versben az ég és a szél körülívül a vízcseppet tárgyalja. Az ég és a szél napjainkban a légkörfizikának és az asztrofizikának tárgyalási körébe tartozik. A légkörfizika a légkör jelenségeinek, mint például az időjárás, felhők, légáramlások, légkörmozgások vizsgálatával foglalkozik. Az asztrofizika pedig az égitestek fizikai tulajdonságainak és azok kölcsönhatásainak vizsgálatával foglalkozik.

Az Ajánlás része továbbá szintén tudományos elemeket tartalmaz. A sejtés a tudományos kutatások elindításával kapcsolható össze, amikor a kutatók valamire vonatkozó hipotézist állítanak fel, majd azon kísérletekkel vagy megfigyelésekkel igyekeznek alátámasztani vagy megcáfolni azt. Ezenkívül az izlelés a kémia tudományával is összefüggésbe hozható, amely a különböző anyagok és azok tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozik.

A vers tehát többféle természettudományos területtel is kapcsolatba hozható, mint a meteorológia, légkörfizika, asztrofizika és kémia. Így kifejezi a természettudományos felfedezések jelentőségét és az emberi gondolkodás szerepét ezek megismerésében.

József Attila Ballada című versét a magyar irodalomtudomány és a nemzetközi szépirodalom területén is több szempontból érdemes elemezni. Az alábbiakban néhány lehetséges összefüggést mutatok be.

Először is, a vers műfaját tekintve egy ballada, amely hagyományos formájában egy tragikus eseményről, történetről vagy legendáról szól. A balladák a magyar irodalomban is fontos szerepet játszanak, például Radnóti Miklós Csengetett mylord című művében is.

Egy másik irodalomtudományi szempont a vers stílusa. József Attila egyik jellegzetessége az expresszív líra, tehát a belső érzelmek közvetlen és erőteljes kifejezése. Ez a vers is ezt a vonást mutatja, a lírai én átadja a katarzist és a fájdalmat.

A versben szereplő "gorgonzola-verse" kifejezés egyaránt kapcsolódik a magyar és a nemzetközi irodalomhoz. A gorgonzola egy olasz sajt, így ez a kifejezés olasz kultúrára és irodalomra, például a reneszánsz kor számtalan művére utalhat. Emellett a szóhasználat is visszaköszön más világirodalmi művekben is, mint például James Joyce Az elveszett idő nyomában című regényében.

Nemzetközi vonatkozásban a vers beszélhet az 1930-as években kialakult európai és nemzetközi irodalmi áramlatokhoz is. Ebben az időszakban jellemző volt a modernista irányzatok megjelenése, amelyek keverték a hagyományos és az újító elemeket. József Attila versei is ebben az időszakban íródtak, így kapcsolatba hozhatjuk őket az európai modernizmussal és avantgárd művészettel.

Végezetül, egy irodalomtudományi szempontból fontos elem a vers többértelműsége, amely a magyar és a nemzetközi szépirodalomban is előforduló jelenség. A vers címe és költői képei többféle értelmezést engednek meg, amelyek az olvasók saját élményeit és értelmezéseit jelölik. Ez a sokrétűség és értelmezhetőség a vers jellegzetességei közé tartozik, és a magyar és a nemzetközi irodalmi művekre is jellemző lehet.

Ezen összefüggések mind segítenek elmélyülten és átfogóan megérteni József Attila Ballada című versét irodalomtudományi szempontból, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers elején található négy sor csak egy egyszerű tárgyi megállapítást tartalmaz, miszerint a vízcseppet a szél viszi az égbe. Azonban, a versben nem csak a vizcsepp és a szél jelképezhet valamit, hanem az egész vers is teológiai vonatkozásokkal rendelhető.

Az "Ajánlás" részben az ajánlott olvasókörnek szólítja meg az olvasót. Ez része a vers struktúrájának és stílusának, ami egy hagyományos balladára emlékeztet. Továbbá, az "ajánlott olvasókör" itt nem egy konkrét személy, hanem valaki, aki különleges képességekkel vagy tárgyakkal rendelkezik. Tehát, ez az ajánlás egyfajta képletes módon utal arra, hogy a vers teológiai vagy bibliai témákkal foglalkozik.

Az első sor, "Vizcsepp az ég, viszi a szél" szövegrészben a pontos jelentés talán egy kicsit homályos lehet. A vizcsepp az égbe jut, ami lehet, hogy arra utal, hogy az evilági tehertől és szenvedéstől való megszabadulásra utal. A szél pedig a Viszontlátogatást szimbolizálhatja, ami a visszatérést a túlvilágról az evilágra jelenti.

A következő sorokban a vers az "izlelő nyelv" kifejezéssel utalhat a bibliatudományra. Ezzel azonban a Károli biblia fordításaiban is találkozhatunk ('Ízesítsétek és ízleljétek, milyen édes az Úr'), amely tanítás vagy az Istenhez való közelség ígérete lehetett. Tehát, a versnek itt is teológiai utalásai vannak.

A vers időpontjának 1932-nak jelölése is fontos lehet, mert ez a korszak egy olyan időszak volt Magyarországon, amikor a modernizmus és a vallás közötti feszültségek és konfliktusok voltak jelen.Tehát, a versben rejlő teológiai vonatkozások részben a kortárs társadalmi és filozófiai diskurzusra utalhatnak.

Bibliatudományi nézőpontból a vers teológiai jelentősége az Újszövetség és az Ószövetség különböző témáinak összekapcsolódása lehet. A vizcsepp az égre való emelkedése lehet Szűz Mária szimbóluma, aki a Messiást hozta a világba. A szél pedig a Szentlélek szimbóluma lehet, aki az Újszövetségben megjelenik és mozgatja az Apostolokat. Tehát, a versnek ebben a kontextusban teológiai megfigyelései lehetnek.

Patrisztika nézőpontjából a vers teológiai jelentőségének egyik aspektusa lehet a halandóság és az örökkévalóság ellentétének elemzése. Az evilági tehertől és szenvedéstől való megszabadulásra utalva lehet, hogy a vizcsepp a lélek jelképe és az égben való viszonzatása jelenti az örök életet. Ez a következtetés összhangban lenne a patrisztikus gondolkodással, amely hangsúlyozta az örök élet és a vallásos hagyományok követésének fontosságát.

Skolasztika nézőpontjából a vers teológiai jelentőségének fókusza lehet a különböző metafizikai és teológiai problémák megoldása. Az égbe való emelkedés metaforája lehet a lélek és a test közötti kapcsolatot és a halállal való szembesülést feldolgozó teológiai megállapításoknak. Például, a skolasztika filozófiai rendszerében a lélek és a test problémája fontos kérdés volt, mivel elválaszthatatlan összetartozásban voltak, de ugyanakkor egymástól elkülöníthetőek is voltak. Tehát, a vers teológiai fókusza ezen konkrét problémák megvitatására is irányulhat.

Ezen felül, a vers egyéb teológiai fókuszpontokra is utalhat, mint például az Istenben való hittel, a bűnbánattal vagy a megbocsátással való kapcsolatok. A vers érdemes a teológia és a vallás összes különböző ágaival és irányzataival kapcsolatos nézőpontokat is figyelembe venni.

Végső soron, a vers teológiai vonatkozásainak pontosabb elemzése több kontextusba és meghatározási keretbe foglalt lehet a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjainak figyelembevételével, miközben más teológiai gondolkodási irányzatokat és kérdéseket is figyelembe vesz.