A talló kalászait hányva
S a verebek közé belesvén
Nagy szél kapott föl egyszer engem
Hirtelen, áprilisi estén.

Gyerekeit kereste arra
S engem talált ott épp az utban.
Bömbölt, örült s én mosolyogva
Rengeteg mellén elaludtam.

Vitt falvan, földeken keresztül,
Meghempergetett jó sárosra,
Cibálva és kacagva vitt egy
Pesti, csatakos külvárosba.

Az uccán vídám jasszok lógtak
S még vidámabban verekedtek,
Kiabáltak, kiabáltunk és
A jasszok végül berekedtek.

Mondom, valami nagy ünnep volt,
A hívek templomokba mentek
És reszketve, szomorú kézzel
Áldották őket meg a szentek.

S hogy a harangok búgtak, fölnőtt
A szívekben nagy, esti béke.
A gyilkos végzett emberével
S úgy menekült, kalaplevéve.

Reménységnek és tulipánnak
Kicsikis deszka alkotmányba
1905-ben ígyen
Iktattak be az alkotmányba.

A kártyás munkásnak fiúként,
S a szép, ifjú mosóasszonynak,
Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,
Fejkendőbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már,
De fiát a szél el nem hagyja,
Együtt nyögünk az erdőn éjjel
S együtt alszunk el virradatra.

1925. ápr. 11.


Elemzések

A versben található elemek természettudományos szempontból nem igazán kapcsolódnak az újabb felfedezésekhez vagy a legfrissebb eredményekhez. József Attila verse inkább az emberi lét, az érzelmek és az élet megpróbáltatásai köré épül.

A természettudományban az utóbbi években végzett kutatások közül néhány az alábbi témákat érinti, de a versben ezek nem jelennek meg:

- Klímaváltozás és annak hatásai: A globális felmelegedés és az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás rendkívül fontos téma a mai természettudományban. Ez a vers azonban nem érinti ezt a témát.

- Genomika és genetika: Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek a genomikában és a genetikában. Például a CRISPR-Cas9 technológia lehetővé teszi a gének pontos módosítását és a genetikai betegségek kezelését. A vers azonban nem kapcsolódik ehhez a témához.

- Kvantumfizika: A kvantummechanika terén folytatott kutatások és felfedezések is meghatározóak a mai természettudomány szempontjából. A második kvantumforradalom új perspektívákat nyit az információfeldolgozásban és a kvantumszámítógépek területén. Az ilyen témák azonban nem szerepelnek a versben.

Ezért úgy lehetne értelmezni, hogy a vers inkább a természet és az ember kapcsolatára, az évszakváltásra és az emberi érzelmekre fókuszál, ami kevésbé kötődik az aktuális természettudományhoz.

József Attila Április 11 című versének teológiai értelmezése során a következő elemekre kell figyelmet fordítani:

1. A természet és az ember kapcsolata: A vers kezdő mondataiban a költő a talló kalászait hányva és a verebek közé beleszegődve ábrázolja magát, amely egyfajta természeti idillt jelenít meg. Ezzel a képpel azt is kifejezi, hogy az ember része a teremtett világnak és az ő kapcsolata a természettel is fontos.

2. Az emberi élet sodródása és az irány tévesztése: A versben az elbeszélő elhagyatottan, elbolyongva találja magát, amikor egy nagy szél kapja fel, és elviszi egy városba. Ezzel az eseménnyel a költő azt a folyamatot szimbolizálja, amikor az ember sodródik az életben, elveszíti az irányt, és belekeveredik a városi, tumultusos életbe.

3. Az ünnep és a vallásos motívumok: A versben jelentős szerepet kapnak az ünnepi, vallásos motívumok, amikor a költő arról beszél, hogy az emberek templomba mennek és áldást kérnek a szentektől. Ez az elem azt jelzi, hogy a vallásos hagyományok és az ünnepi események fontos szerepet játszanak a társadalom életében.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenő motívumokat lehet kapcsolatba hozni a Biblia szövegeivel és a vallásos hagyományokkal. Például az élet sodródását és az irány tévesztését a bűnbeesés történetével lehet párhuzamba állítani, amikor az ember elveszíti az isteni útmutatást.

A patrisztika, tehát az első századok kereszténységének teológiai irányzata, a vallási szövegek és a filozófia összekapcsolására törekedett. A versben megjelenő vallásos motívumok, mint a templomba járás és az áldás kérés, illeszkednek ebbe a kontextusba, mivel ezek a cselekvések a keresztény vallás részét képezik.

A skolasztika, a középkori teológiai irányzat, a logikai és filozófiai érvelésre helyezte a hangsúlyt. A versben megjelenő képek és cselekvések azonban kevésbé kapcsolódnak a skolasztika szemléletéhez, inkább a vallási hagyományokhoz kapcsolódnak.

Egy másik értelmezési lehetőség az, hogy a versben megjelenő elemeket a magyar történelem és politika kontextusában értelmezzük. Az 1905-ös alkotmány beiktatásának említése segít abban, hogy a költő a kortárs társadalmi és politikai eseményekre utaljon.

Összességében József Attila Április 11 című verse teológiai értelmezésében a természet és az ember kapcsolata, az emberi élet sodródása és az irány tévesztése, az ünnep és a vallásos motívumok fontos szerepet játszanak. A vers kapcsolódhat a bibliatudományhoz, a patrisztikához és a skolasztikához is, de más kontextusok is segíthetnek az értelmezésében, mint például a magyar történelem és politika.

József Attila "Április 11" című verse az irodalomtudományi szempontból több összefüggésre utal mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. József Attila költészete:

- József Attila a 20. századi magyar költészet kiemelkedő alakja. Verseit a modernitás jegyében írta, a magyar líra megújulásának fontos alakja volt.

- Az "Április 11" verse is jól példázza József Attila költészetének jellegzetességeit. Az expresszív nyelvezet, a képek gazdagsága és az érzelmek mélyre ható kifejezése mind jelen vannak a versben.

2. Magyar szimbolizmus:

- József Attila költészetében visszhangzik a magyar szimbolizmus hatása is. A versekben gyakran találkozhatunk a szimbolikus kifejezésmód jellemzőivel, amelyek segítségével mélyebb értelmeket és jelentéseket hordoznak a sorok.

- Az "Április 11" versben is felfedezhetőek szimbolikus elemek, például a talló, a verebek, a szél vagy éppen a harangok, amelyek metaforikus jelentésekkel ruházzák fel a verses szöveget.

3. 20. századi európai modern költészet:

- A magyar költészet és a nemzetközi szépirodalom területén is megjelennek azonosságok József Attila verseivel. A modern költészet egységes jellemzőit képviseli, ami átjárja az európai lírát.

- A versek expresszív nyelvezete, a szimbolikus képek, az individualizmus és a társadalomkritika is olyan témák és stílusjegyek, amelyeket a 20. századi európai modern költészetben is gyakran megtalálhatunk.

4. Történelmi kontextus:

- József Attila "Április 11" verse a magyar történelem egy adott időszakába helyezi a szöveget. Az 1905-ös alkotmányba iktatást megidézve a versben a szerző a 20. századi magyar történelem eseményeire utal.

- Az alkotmányba iktatást követően a szegénység, a munkásosztály és a nők élete is megjelenik a versekben, amelyek fontos társadalmi kérdések voltak ebben az időszakban. Ezért a vers történelmi kontextusa a magyar társadalom életét és a politikai változásokat is ábrázolja.

5. Szociális realizmus:

- József Attila verseiben gyakran megjelenik a szociális realizmus jellegzetessége. A társadalmi problémák, a szegénység, az elnyomás és a munkásosztály élete fontos témák a versekben.

- Az "Április 11" versben is jelen vannak ezek a témák. A munkásosztály, a sáros mezők, a csatakos külváros és a szegényasszony sorsa mind társadalmi problémára utalnak, amelyeket a költő a versekben megjelenít.

Ezeken kívül további összefüggések is felfedezhetőek lehetnek az "Április 11" versben, például az emberi sors, a halál, a vallás és az emberi kapcsolatok témája. A vers szépirodalmi és társadalmi jellegzetességei együtt alkotják József Attila ezen művének különleges értékét.