A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban - -

Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltünődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek - -

Anyám volt, apró, korán meghalt,
mert a mosónők korán halnak,
a cipeléstől reszket lábuk
és fejük fáj a vasalástól - -

S mert hegyvidéknek ott a szennyes!
Idegnyugtató felhőjáték
a gőz s levegőváltozásul
a mosónőnek ott a padlás - -

Látom, megáll a vasalóval.
Törékeny termetét a tőke
megtörte, mindíg keskenyebb lett -
gondoljátok meg, proletárok - -

A mosástól kicsit meggörnyedt,
én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -

1931. jan. 6.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból vizsgálva, számos érdekes összefüggésre találhatunk a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Először is, a versben említett gőz és levegőváltozás kapcsolatban állhat a mai napig folyamatosan fejlődő környezetvédelmi kutatásokkal. A levegő minőségének és a környezetszennyezésnek a jelentősége napjainkban egyre inkább a kutatások középpontjába kerül. Ezért fontos, hogy megértsük a levegőben előforduló változások hatását az egészségünkre és a környezetre.

A versben említett cipelés és vasalás az emberi fizikai terhelésre utal, amelynek kutatása az ergonómia és a biomechanika területére esik. A szakemberek ma is vizsgálják az emberi testet és a munkavégzésre gyakorolt hatásait, hogy javíthassák a munkakörülményeket és minimalizálják az egészségügyi kockázatokat.

A hágókban élő emberek egészségi problémái, mint a lábfájdalom és a fejfájás, szintén kapcsolatba hozhatóak a modern medicina és a biomechanika kutatásaival. A kutatások segítenek megérteni az extrém körülmények hatását az emberek egészségére és hozzájárulhatnak új kezelési módszerek, terápiák kifejlesztéséhez.

Következőképpen, a postás által köszöntött, tiszta kötényt viselő anya említése arra utalhat, hogy a tisztaság és a higiénia fontossága a mindennapi életünkben. Ma már ismerjük a mikroorganizmusok szerepét a betegségek terjedésében, és tudjuk, hogy a megfelelő higiénia, mint például a kézmosás, jelentősen csökkentheti a betegségek kockázatát. Ezenkívül a modern orvostudományban egyre inkább figyelmet szentelnek a kórokozók ellenálló képességének és a megfelelő fertőtlenítési módszerek fontosságának, hogy megállítsuk, vagy lassítsuk a fertőzések terjedését.

Végül, a versben megjelenő 1931. január 6. a felsorolt témákkal kapcsolatban emlékeztet bennünket arra, hogy a természettudományos kutatások folyamatosan változnak és fejlődnek az idő múlásával. Azóta a legfrissebb felfedezések és kutatások alapján új módszereket és összefüggéseket találtak, amelyek segítenek megérteni és megoldani a természettel kapcsolatos kihívásainkat.

Ezért a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatjuk és értelmezhetjük József Attila "Anyám" című versét, amely az anya szerepének és hétköznapi problémáinak bemutatásán keresztül is megmutatja az emberi létezés és a természetszeretet összefonódását.

A versnek vallási jelentősége van, és megmutatja József Attila kapcsolatát az anyjához, aki korán halt meg. A vers teológiai értelmezése során a következő összefüggésekre lehetünk figyelmesek:

Bibliai szempont:
- Az anya szimbolikus jelentősége: Az anya a Bibliában gyakran jelenik meg a védelem és gondoskodás szimbólumaként. József Attila az anyjától kapta az élelemet (kegyelemsztorik), ami a testi és szellemi táplálkozásra utalhat. Az anya valószínűleg jelenti itt Isten oltalmazó szeretetét.
- Az anya korai halála és a szenvedés: Az anya korai halála, valamint az, hogy a mosónők kemény munkát végeznek és fizikailag szenvednek, a bűn és a világ tört állapotát jelképezheti. Ezek a szenvedések átragadhatnak az emberek életére is, és felhívhatják a figyelmet az emberi szenvedésre és a szükségleteinkre.

Patrisztika nézőpont:
- Az anya szerepe: A patrisztikus gondolkodásban az anya szerepe különleges és isteni jellegű. Az anya mint Isten szolgája és partnersége az alkotó folyamatban hangsúlyos lehet. József Attila nehéz élete során talán az anyja isteni jelenlétét érezheti vagy keresi.
- A szenvedés: A patrisztikus gondolkodásban a szenvedés átmeneti és átmeneti, mert Isten megtartja a hívőket a szenvedésből és beteljesíti terveit velük. József Attila az anyja szenvedésének képét festi le a versben, amely megmutathatja a patrisztikus teológiai értelmezés vonásait.

Skolasztika nézőpont:
- A tudás és az érzékek viszonya: A skolasztikus teológia az érzékek és a tudás viszonyát vizsgálja. József Attila az érzékelésnek a verseiben fontos szerepet tulajdonít, amely lehetőséget ad a mélyebb, szellemi megértésre. A félhomály és a közeledő est a skolasztikus érzéki tapasztalás jelképei lehetnek.
- A hiány és a vágy: A skolasztikus teológia szerint az emberi lélek mindig törekedhet az örök boldogság elérésére, és ez a hiány vagy vágy arra utal, hogy Istenre törekszik. József Attila is közvetítheti ezt a vágyat az anyja elvesztése és a szegénység tapasztalata megtestesítése által.

Egyéb ötletek:
- Anyás vonatkozás: A versben a költő visszatekint az anyjára, és megemlíti, hogy ő apró és először meghalt. Az anyai vonatkozás a szeretetre és az önfeláldozásra is utalhat, amelyek keresztény értékek és erények.
- Munka és szenvedés: A mosónők és az anya kemény munkája és szenvedése a költő személyes élményei is lehetnek, amelyek felvetik az emberi szenvedés és szükségletek témáját a teológiában. Ez a szenvedés lehetőséget ad a költő számára a művészi önkifejezésre és a vallási élmények megosztására a versen keresztül.

Ezek csak néhány lehetőség a vers teológiai értelmezésére, és a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontok vonatkozásában. Fontos azonban megjegyezni, hogy az értelmezés szubjektív és kiemelhetők más értelmezési lehetőségek is a versben rejlő témák és szimbólumok alapján.

József Attila "ANYÁM" című verse a magyar irodalom szempontjából nagy jelentőséggel bír. A vers egy anya-portré, az édesanyjára emlékezés központi témájára épül. A vers formailag egyszerűbb, rövidebb versszakokra oszlik, ami az expresszív tartalommal való ellentétben elérhetőségét növeli.

A vers első olvasásra személyes hangvételű emlékezésnek tűnhet, de ha megnézzük a stílust, helyesírást és a használt kifejezéseket, észrevehetjük a modernizmus jegyeit is. József Attila próbált szakítani a hagyományos irodalmi konvenciókkal, tehát ebben a művében is látható a modern költészet hatása.

A versekben megjelenő utalások a magyar irodalomra is érdekesek. A vers egyik eleme a kegyelmeséktől vacsora, ami a magyar néphagyományra utal, és az anyát mint a család gondoskodóját jeleníti meg. A mosónő motívuma továbbá a magyar irodalomban Juhász Gyula A Kékszakállú herceg vára című művében is felmerül.

A nemzetközi szépirodalom terén is számos kapcsolatot találhatunk. Az anya-portrék, a szeretet és az anyai gyengédség témakörei az egész világirodalomban jelen vannak. Egy példa erre Emily Dickinson "Anyám háza" című versében, ami az anya elvesztésének fájdalmát és hiányát dolgozza fel.

A versben megjelenő tárgyi elemek, mint a bögre és a vasaló, a mindennapi élet kis momentumain keresztül is kapcsolódást teremtenek szélesebb értelemben a nemzetközi szépirodalomhoz. Számos olyan mű létezik, amely az otthoni és a mindennapi élet tárgyi elemeként jeleníti meg az anyai szeretetet és a családi kapcsolatokat.

Ezenkívül a vers gyakran érinti a társadalmi problémákat is. József Attila szegénységet, nehéz életkörülményeket és a munkásosztály szenvedését is megjeleníti. Ez a társadalmi-politikai dimenziója a versnek számos más irodalmi műben is jelen van, amelyek a dolgozó osztály helyzetét és küzdelmeit tükrözik.

Összességében a vers számos összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalommal. Hangneme személyes és lelki, ugyanakkor a magyar irodalmi hagyományok felhasználásán keresztül az univerzális emberi élményekre vonatkoztatható.